Egy nappal azután, hogy Orbán Viktor átvette az uniós soros elnökséget, a békemissziója részeként máris Kijevben találkozott az ukrán elnökkel. Határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte múlt keddi látogatásán Volodimir Zelenszkijtől. Pénteken pedig már Moszkvában egyeztetett a lehetséges béke feltételeiről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A békemisszió a héten sem állt meg, miután a miniszterelnök hétfőn Pekingben egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, majd Washingtonba utazott, ahol részt vett a NATO létrejöttének 75. évfordulója alkalmából tartott csúcstalálkozón. A háborúpárti brüsszeli politikusoknak nem tetszik, hogy Orbán Viktor a béke üzenetét viszi, akárhova utazik, hiszen az ellentmond a háborús propagandájuknak.
Egyes források szerint az újraválasztására váró Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rendkívül elégedetlen Orbán Viktor békemissziójával. Abból a szempontból Brüsszel elégedetlensége nem meglepő, hogy korábban már többször előfordult, hogy hazánk egy globális válsághelyzetre eltérő választ adott, mint amit az Európai Unió vezetése kívánatosnak tartott volna, azonban mégis a magyar modell bizonyult sikeresnek.
Orbán Viktor a magyar álláspontot már a háború első napjaiban egyértelművé tette: ki kell maradni a konfliktusból, segíteni kell azonban azokat, akik a háború elől menekülve elhagyják Ukrajnát, és az első szomszédos országként hazánkban lelnek menedékre. Megjegyzendő, hogy a fizikai biztonság mellett a gazdasági stabilitás, az eddig elért eredmények megőrzése is szükségessé vált, miután az elhibázott brüsszeli szankciók háborús inflációt, valamint energia-veszélyhelyzetet teremtettek szerte a kontinensen.
