– Jösztök-e szombaton Orbán-koncertre? Maradtok-e addig? – teszi fel a kérdést az egyik székely csoport középkorú tagja vele szembejövő ismerősének, nem sokkal azután, hogy megérkezünk a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínére, Tusnádfürdőre.
– Ez valóban kérdés? – érkezik a válasz a másik csoport tagjától. Bár sokadik alkalommal veszünk részt a szabadegyetem rendezvényein, most először találkozunk az Orbán-koncert kifejezéssel. Az idei évben viszont nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk. A táborozók többsége valóságos politikai rocksztárként tekint a magyar miniszterelnökre.
Megfagy a levegő: az Orbán-beszéd atmoszférája
Bár a hét folyamán számos alkalommal elverte az eső a tábor helyszínét, szombaton tűző napsütésben sétálunk le szállásunkról a miniszterelnöki beszéd helyszínére. Csak elvétve látható néhány bárányfelhő az égen. Idén – szokatlanul – román nacionalista tüntetőknek nyoma sincs a bejáratnál. A szervezők ellenben jelen vannak: ingyen és bérmentve fehér kalapot és vizet osztanak az előadásra érkezőknek.
Orbán Viktor első kijelentései előtt a völgyben valósággal megfagy a levegő. Miután Németh Zsolt felkéri Magyarország miniszterelnökét beszéde megtartására, a közönség addig diskuráló tagjai azonnal elhallgatnak, a telefonjukat böngészők azonnal felfigyelnek, elteszik készüléküket. Az italok az asztalra vagy a szék mellé kerülnek. A néma csend, a mozdulatlanság egy nagyszínpad előtt álló tömegtől nehezen sorolható a megszokott tapasztalatok közé.
Orbán Viktor első mondatai után az idei évben is Vajda János Egy honvéd naplójából című kötetének ikonikus jelenete elevenedik fel előttem 1847 Budapestjéről. Kossuth Lajos akkor a Szervita tér közelében mondott beszédet. Vajda János visszaemlékezése szerint a „tömegek csoportosulása oly nagy volt, hogy majdnem az egész Belvárosban megakadt a közlekedés”, s csak a hozzá közel állók értették, hogy valójában miről is beszél Kossuth, a távolabb elhelyezkedők csupán a hangját hallhatták.
Egy középkorú ember a könnyeket törölgette a szeméből, s Vajda János kötekedve megkérdezte az illetőtől, mit ért a beszédből, mire az a következőt válaszolta: „Érezni kell azt, uram!”
Bár a XXI. századi technológia lehetővé teszi, hogy a szónoktól távolabb állók is hallják a mondandóját, kétségtelenül van valami olyan energia ezekben a beszédekben, ami teljességgel áthatja a tábor területét, s az ember nemcsak hallja, érzi is a kijelentések súlyát. Figyelve az ellenzéki újságírók nonverbális kommunikációját, megállapítható: lehet szeretni vagy nem szeretni a miniszterelnököt, de el nem ismerni képtelenség.
A tusványosi tábor sajátossága
A miniszterelnök beszédében megemlíti: pénteken beszélt Donald Trumppal, aki megkérdezte, hogy van. Orbán Viktor úgy válaszolt: „Nagyon jól, mert itt vagyok egy Erdély nevű földrajzi képződményen, ennek az elmagyarázása nem olyan egyszerű, különösen angolul.”
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor sajátos atmoszférájának alapját, varázsát éppen a külföldiek számára nehezen definiálható helyszín adja.
A magyar–román határt átlépve az utazót a kitűzött román zászlók sokasága mellett az egynyelvű helységtáblák emlékeztetik: „ez itt Románia”. Tusnádfürdő felé haladva, majd 800 kilométeren keresztül szinte egyáltalán nem találkozunk magyar, s csak elvétve látunk angol, francia, német nyelvű feliratokat. A GPS utasításainak robotszerű követése közben már szinte elfelejtjük, hova is utazunk, amikor az anyanyelvünkön íródott helységnévtáblák mellett megjelennek az első nagy fenyvesek, s felejthetetlen látványt nyújtanak a Kárpát-medence messzi tájairól érkező vándorainak, akik meglepődve csodálják a hosszú út után megjelenő magyar világot: Erdélyországot.
Tusványoson olyan szabad, szellemi-kulturális értelemben felemelő miliő fogadja a látogatókat, amelyet kevés helyen tapasztalhatunk meg a világon. A rendezvény varázsához – a felemelő előadások, az együttlét, az összetartozás érzése mellett – hozzátesz az is, hogy a tömegben járva-kelve bármikor összefuthatunk különböző ismert zenészekkel, élsportolókkal, miniszterekkel, államtitkárokkal, elemzőkkel és más közéleti személyiségekkel – többek között Orbán Balázzsal, Németh Zsolttal, Tőkés Lászlóval, Szentkirályi Alexandrával, Nógrádi Györggyel, Robert C. Castellel, a legendás magyar ökölvívóval, Kovács Kokó Istvánnal, a vízilabda szövetségi kapitányaként három olimpiát nyert Kemény Dénessel és Bernd Storckkal, a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitányával is találkoztunk.
Az előadások között a helyszínen belebotlunk telexes és 444-es újságírókba is, akik a helyzetet kihasználva vérbe forgó szemmel, megfeszült izomzattal pásztázzák a terepet, hátha kiszúrnak a tömegben egy neves közéleti személyiséget.
Tusványoson napközben különböző gasztronómiai élmények várnak bennünket, élsportról, kultúráról, világpolitikáról szóló előadásokat hallgathatunk, közönségtalálkozókon vehetünk részt. Este a kikapcsolódási a főszerep. Idén a nagyszínpadon többek között olyan neves előadók feleltek a fergeteges hangulatért, mint
- Ákos,
- Bagossy Brothers Company,
- Nagy Feró és a Beatrice,
- Kalapács József, Rudán Joe, Varga Miklós,
- 4S Street
- vagy a Kowalsyk meg a Vega.
A szélsőséges időjárás korántsem szegte a látogatók kedvét, napi szinten több ezer ember fordult meg a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A tavalyi évvel ellentétben idén nem figyelmeztettek bennünket medveveszélyre, a helyiek információi szerint jelentős állományt szállítottak el a helyszínről a hatóságok.
Borítókép: Orbán Viktor beszéde Tusványoson (Fotó: Kocsis B. János)