Magyarország történelmet írt

Több tízezren léphették át a határt szabadon 1989-ben.

Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én Magyarország történelmet írt, amikor

egy baráti találkozónak indult rendezvény százaknak nyújtott lehetőséget arra, hogy szabadon, érvényes útlevél nélkül átlépjék az osztrák-magyar határt.

A páneurópai piknikről, amely meghatározó volt a vasfüggöny lebontásában, Pió Márta, a Magyar Televízió munkatársa tudósított. Az újságíró most a Kisalföldnek idézte fel a történteket, visszaemlékezve a határnyitás közvetlen előzményeire, az akkor szolgálatot teljesítő magyar határőrökre, Aczél Endrére, az MTV Híradó akkori főszerkesztőjére.

Benne volt a levegőben, hogy korszakos dolog történhet a Sopronhoz közeli pikniken. Szájról szájra járt például, hogy a Balatonon nyaraló keletnémet turisták szórólapokon adják tovább egymásnak az információt, miszerint a Fertőnél pár órára megnyitják a magyar–osztrák határt

– emlékezett vissza Pió Márta, hozzátéve, térképet is rajzoltak a papírokra, hogy senki ne tévedjen el, s a német családok tényleg tudjanak élni azzal a lehetőséggel, amelyre évtizedek óta vártak a második világháború után szétszakított hazájukban.

Fotó: Pió Márta archívuma

Elmondása szerint mikor a helyszínre ért, euforikus állapot uralkodott a határnál, ameddig a szem ellátott, szinte mindenhol Trabantokban és Wartburgokban ülő családok várakoztak a jobb élet reményében. – Ekkorra már szerencsésen eldőlt az is, hogy a magyar határőrök nem szabnak gátat a keletnémetek nyugatra távozásának. Egy fiatal keletnémet anyuka úgy esett el és ejtette ki a kezéből a kisfiát, hogy ő átjutott Ausztriába, ám a gyerek még magyar oldalon pottyant le. Ekkor lépett színre a magyar határőr, aki a tömegtől féltve felkapta a kisgyereket, majd átadta az édesanyjának – idézte fel az újságíró.

Pillanatkép a szabadság határtalan öröméről (Fotó: Matusz Károly archívuma)

Szavaiból kiderült, hogy „keményen meg kellett küzdenie azért, hogy ott lehessen az osztrák és nyugatnémet stábok forgatagában”.  – Három éve voltam akkor a köztévé megyei tudósítója,

első körben a főnököm természetesen az asztal alá akarta söpörni a pikniket, amikor felvetettem a témát. Tudtam, hogy vékony jégen táncolok, az itthoni enyhülés ellenére kényes az ügy.

Habsburg Ottó mellett ráadásul a piknik másik védnöke az a Pozsgay Imre volt, aki köztudottan nem volt jóban Aczél Endrével, a kor meghatározó televíziós egyéniségével – mesélte Pió Márta, aki végül kiharcolta, hogy jelen lehessen a történelmi eseményen.

A páneurópai piknik után alig egy hónappal hivatalosan is megnyitották a határt a nyugatra igyekvő keletnémetek előtt. 1989 őszén több mint nyolcvanezer ezer keletnémet állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba.

A kartonpapír egy osztrák nő kezében hirdeti, hogy a gyalogos NDK-soknak szállást, meleg teát kínálnak az osztrák oldalon, ahogy azt tették 1956-ban is a magyar menekülőkkel. Pió Márta jobbról a második tudósítás közben (Fotó: Matusz Károly archívuma)

Borítókép: Az első keletnémet Trabant, amely legálisan hagyta el hazánkat 1989. szeptember 11-én (Fotó: Matusz Károly archívuma)