Nem vitás, hogy történelmi árvíz fenyegeti hazánkat: a következő napokban a Duna vízállása meghaladja majd jócskán a 800 centit, a katonák, a vízügyi szakemberek és az önkéntesek éjjel-nappal dolgoznak a legveszélyeztetettebb helyszíneken, hogy az árhullám a lehető legkevesebb kárt okozza. A szakértők szerint a most lesújtó árvíz olyan mértékű pusztítást hagyhat maga után, mint a 2013-as.
Nem először nézünk szembe a Dunával
A Boris ciklon okozta viharok szokatlanul nagy mennyiségű csapadékot zúdítottak a nyakunkba, amely történelmi árhullámot indított el Európa-szerte. Hazánkban napok óta dolgoznak a vízügyi szakemberek, a katonák és az önkéntesek azon, hogy az érkező árvizet meg tudjuk fékezni és a lehető legkisebb károkat okozza a nagy mennyiségű víz; hétfőről kedd virradóra felálltak a mobil gátak is.
Az elmúlt töb mint két évtizedben többször kellett szembenéznünk a természet pusztító erejével, és így a folyóinkkal: 2002-ben a folyamatos esőzések miatt augusztus 10-én érte el az árhullám a főváros térségét, a víz szintje augusztus 11-éről 12-re virradó éjszaka 607 cm-es magassággal tetőzött.
Az apadás ugyan megindult, ám a vízgyűjtőn időközben lehullott, újabb jelentős mennyiségű csapadék egy újabb árhullámot indított el a Duna felső szakaszán: augusztus 18–19-én 848 cm-es vízszinttel tetőzött a Duna a fővárosban.
A 2002-es árvíz miatt országosan több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A fővárosban összesen 750 embert kellett evakuálni, de Győrben, Komárom-Esztergomban, Borsodban és Nógrád megyében volt a legsúlyosabb helyzet.
Az árvíz váratlanul érte az európai országokat, mert az előrejelzések nem mutattak csapadékos augusztust, Magyarország mellett Csehországban, Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Horvátországban is súlyos károkat hagyott maga után.
2006-ban az a ritka eset fordult elő, hogy egyszerre indult árhullám a Dunán és a Tiszán: a két folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be az árvíz, ami a Tiszánál 1009 centiméteres vízállást produkált Szegeden.
Demszky Gábor akkori főpolgármester Budapesten vészhelyzet, illetve hajózási tilalom elrendelését kérte a Gyurcsány-kormánytól a Duna tetőzése miatt, de elutasították. Ekkorra már 33 embert kellett kitelepíteni a főváros XIII. kerületéből, a Népszigetről; a szigetet lezárták, majd teljesen elöntötte az áradó Duna.
Végül 2006. április 4-én éjszaka tetőzött a Duna a fővárosban, amikor a vízszint elérte a 861 centimétert, ezzel a folyó vízállása 13 centivel haladta meg a 2002-es rekordot.
A fővárosban a Római-parton, a Margit-szigeten és a Bem rakparton okozta a legtöbb problémát az áradó Duna, a gátakon több helyen is szivárgott a víz, és arra is figyelni kellett, hogy jobban klórozzák a pesti ivóvizet. Európában sem volt épp fáklyásmenet az áradás, nyolc német városban hirdettek veszélyhelyzetet.
A hazánkban minden rekordot tartó árvíz 2013-ban zúdult ránk, amikor minden idők legmagasabb árvízi vízállása június 9-én 891 centiméterrel tetőzött Budapesten. Ebben az évben egyik napról a másikra gyorsultak fel az események: nyolcezer katonát, nyolcezer katasztrófavédelmi dolgozót, valamint 1400 vízügyi szakembert és 3600 embert mozgósítottak a védekezéshez.
A Hungaromet már 2013-ban is vizsgálta, hogy vajon a pusztító árvizek, rendkívülinek tartott időjárási események gyakoribbak-e térségünkben. A portál szerint fel kell készülnünk, mert bizonyos időjárási helyzetek gyakoribbak lesznek.
Az, hogy az idei árvízhelyzet hogyan végződik majd, egyelőre korai megmondani, de a védelmi munkálatoknak hála eddig minden rendben zajlik, az ország felkészült az árhullámra.
Árvíz 2024 
