Nagy veszélyek leselkednek a gátakra + videó

Az árvíz sokfajta kihívást rejt a védekező szakemberek és önkéntesek számára.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Nem biztos, hogy a magas vízállás okozza a legnagyobb károkat. A lassú apadás még nagyobb gondokkal járhat, mint a Nagybajcsnál 855 centiméteren csütörtök reggel tetőzött Duna. A magas víz nyomása kikezdi a gátakat, és máris buzgárok törtek fel a Szigetközben. Várhatók még csurgások és a gátak átázása is. A magas készültségnek még akár hetekig fenn kell maradnia, ahol kitör az ár, például egy ürgelyukon át, azonnal meg kell fékezni – írja a Pesti Srácok.

Ma elérte a tetőzési szintet a Duna a Szigetköznél. Nagybajcsnál szerda éjszaka a szakemberek már észleltek buzgárokat, csurgásokat a védműveken, de az azonnali beavatkozásnak köszönhetően a töltések tartanak – jelezte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Jelentős csapadék a vízgyűjtő területeken szerencsére nem várható,

de az ausztriai olvadás egyértelműen lassítja az ár levonulását.

Mi az a buzgár?

A buzgár árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörés. A buzgár alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával viszi a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. Folyóink mentén árvíz esetén gyakori jelenség. Ezek azért keletkeznek, mert a gát két oldalán levő vízszintkülönbség miatt más a víznyomás, az árvízi oldal nyomása a másik oldal talajvizét is emeli. Ha a gát nem megfelelően akadályozza a vízmozgást, vagy a rágcsálók, férgek olyan járatokat alakítottak ki, akkor utat biztosítanak a víznek.

A buzgárokat mindenképpen el kell szigetelni, a mentett oldalon zsákokkal körbevéve, ellennyomást kialakítva. A buzgár elhanyagolása belvízi károkhoz, de

akár gátszakadáshoz is vezethet.

A védekezésről a vízügy is megosztott egy videót a közösségi oldalán.

Ez történik a gáttal, ha nem megfelelő a védekezés

Az árvízmentesítő művek a mederből és a gátrendszerből állnak, valamint a kiszolgálóművekből, zsilipekből, átereszekből, árapasztó csatornákból. Ha a gát nem tudja már tovább tartani a vizet, akkor a felszíne először megbomlik, akár a mentett, akár a víz felőli oldalon. Ezek után a gát átázik, beszivárog a töltésbe a víz, és elveszti a védmű az állékonyságát, megrepedezik, megcsúszik vagy akár át is szakad.

Az is előfordulhat, hogy az altalajon keresztül keletkezik a buzgár, elfolyósodik az altalaj, majd a fedőréteg felszakad.

A gátfelszín megbomlását vagy átázását a meder felőli gátoldal fóliázásával, illetve úgynevezett szádfalazással akadályozzák meg.

Ez utóbbi meglehetősen költséges, ám hatékony.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)