– Amikor az időjárás-előrejelzésekben látjuk, hogy sok csapadék várható az Alpokban, akkor elkezdjük figyelni a hidroinfó internetes oldalt, ami a napi vízállásjelentéseket adja Németországtól végig a Dunán. Ez alapján látjuk, hogy mikor kezd el áradni a Duna, tehát van időnk felkészülni az árvíz fogadására. Egy passaui tetőzéstől számítva maximum 10 napon belül itt van az árhullám. Ilyenkor megkezdődik a faanyagok kiszállítása, a műszaki létesítmények biztosítása, mentése és a vadállomány mentése – sorolta a Magyar Nemzetnek Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Mint mondta, a vadmentés ebben az esetben nem azt jelenti, hogy a több száz vadat megfogják, majd biztonságos pontra viszik, hanem vannak körtöltések, mesterségesen épített vadmentő dombok és vannak természetes magaslatok, ahol megkezdik a vad takarmányozását.
Kukoricával és lucernával mentik őket, működnek az ösztönök is
– A megszokott helyeken ilyenkor nem takarmányozunk. Gyakorlatilag a vadat ezekre a magaslatokra a takarmánnyal felcsaljuk, illetve az ármentett területekre irányítjuk.
A vad érzi az árvíz közeledtét, évezredek óta genetikailag kódolva van bennük.
Az idősebb állatok már az időjárás változásából, a hangokból – amit jelenthet az áradó víznek a csobogása – megérzik, hogy baj lesz, és ilyenkor már tudják, hogy hova kell húzódni, melyek azok a magaslatok, ahol menedéket találnak – mutatott rá a vadon élő állatok ösztöneire a szakember, aki aláhúzta: gyakorlatilag a takarmányozással ezeket az ösztönöket erősítik, még jobban arra késztetik az állatokat, hogy a magaslatokat elfoglalják.
– Onnantól kezdve, hogy megjön az árhullám, más dolgunk nincs, mint a vad zavartalanságát biztosítani. Az állatok egy jelentős része kijön az ármentett területekre, illetve elfoglalják a természetes és mesterséges vadmentő dobokat, magaslatokat. Békén kell hagyni őket,
nem szabad megnézni, hogy hány vad van a vadmentő dombon, mert az állat fél az embertől.
Ha az ember megzavarja ennek a biztosnak hitt területnek a megközelítésével az állatot, akkor azonnal menekülni fog, nem fordul vissza, és ilyenkor történik a baj, mert előfordulhat, hogy több kilométert kell úsznia addig, amíg eléri a szárazulatot – hívta fel a figyelmet Fodermayer Vilmos. Most is arra figyelmeztetett:
senki se menjen kíváncsiskodni, vadat nézni, mert azzal okozza a legnagyobb problémát a vadállománynak.
Részleges útzár Gemencben
Részlegesen lezárták az 55-ös út Pörböly és Baja közötti nyolc kilométeres szakaszát. Ez fontos menekülési útvonala a vadnak, ráadásul a vasút is mellette halad, ami további intézkedéseket kívánt. A Gemenc Zrt. egyeztetett a Magyar Közúttal, a katasztrófavédelemmel, az árvízvédelmi bizottságokkal, hogy a vadak mikor indulnak meg ennek a területnek az irányába, és mikor jelennek meg a közúton.
– Elrendeltük a részleges vagy teljes útzárat. Most éppen éjszakánként részleges útzár van érvényben és rendőri felvezetéssel óránként mehet át a forgalom ezen az útszakaszon, a vasút pedig 40 kilométer/órás sebességgel haladhat annak érdekében, hogy ne legyen vadgázolás,mert ez egy nagyon fontos baleseti veszélyforrást is jelent – figyelmeztetett a vezérigazgató-helyettes, aki hozzátette:
az erdőkben és mezőgazdasági területeken elrendelték a teljes vadászati tilalmat.
Nincs zavartság a párzási időszakban
– A szarvasbőgés szeptemberben zajlik, de mivel mi egészen délen vagyunk,
nálunk már véget ért a főbőgés időszaka, bár a bikák még mindig keresik a teheneket, de lényegesen csökkent a párzási időszak intenzitása.
Ilyenkor, amikor vészhelyzet van, össze van szorulva a vad. Láttam 400 szarvast egy helyen összeszorulva, bőgtek a bikák, de nem bántották egymást. Ilyenkor sokkal fontosabb az az ösztön, hogy életben kell maradni – hangsúlyozta a szakember. Mint mondta, a vaddisznók párzási időszaka normális esetben november-december, a malacok január végén vagy február végén születnek meg, addigra pedig helyre fog állni az erdő rendje.
A mostani előrejelzések szerint az árvíz a vártnál jóval gyorsabban fog apadni, a tetőzést követően két napon belül ez a vízmennyiség el fog menni.
A Pilisben nem ajánlatos a túrázás
Szerencsére Budapest környékén az árvíz nem okoz problémát a vadállományban, az árvíz nem érinti a fővárosi agglomeráció hegyes-dombos vidékeit. Ettől függetlenül a védekezésben a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai is rész vesznek.
– Felhívjuk a turisták és a kerékpározók figyelmét, hogy a megszokott erdei útvonalakon sokkal nagyobb a forgalom. Nemcsak az erdészeti gépjárművek járnak, hanem más járművek is – mondta a Magyar Nemzetnek Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője, aki arra kéri az erdőjárókat, hogy ebben az időszakban ne menjenek oda edzeni, kerékpározni és túrázni sem, mert az árvízi védekezés segítése érdekében több erdei útvonalat megnyitottak, ami balesetveszélyes helyzetet teremthet.
