– Amikor az időjárás-előrejelzésekben látjuk, hogy sok csapadék várható az Alpokban, akkor elkezdjük figyelni a hidroinfó internetes oldalt, ami a napi vízállásjelentéseket adja Németországtól végig a Dunán. Ez alapján látjuk, hogy mikor kezd el áradni a Duna, tehát van időnk felkészülni az árvíz fogadására. Egy passaui tetőzéstől számítva maximum 10 napon belül itt van az árhullám. Ilyenkor megkezdődik a faanyagok kiszállítása, a műszaki létesítmények biztosítása, mentése és a vadállomány mentése – sorolta a Magyar Nemzetnek Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Mint mondta, a vadmentés ebben az esetben nem azt jelenti, hogy a több száz vadat megfogják, majd biztonságos pontra viszik, hanem vannak körtöltések, mesterségesen épített vadmentő dombok és vannak természetes magaslatok, ahol megkezdik a vad takarmányozását.
Kukoricával és lucernával mentik őket, működnek az ösztönök is
– A megszokott helyeken ilyenkor nem takarmányozunk. Gyakorlatilag a vadat ezekre a magaslatokra a takarmánnyal felcsaljuk, illetve az ármentett területekre irányítjuk.
A vad érzi az árvíz közeledtét, évezredek óta genetikailag kódolva van bennük.
Az idősebb állatok már az időjárás változásából, a hangokból – amit jelenthet az áradó víznek a csobogása – megérzik, hogy baj lesz, és ilyenkor már tudják, hogy hova kell húzódni, melyek azok a magaslatok, ahol menedéket találnak – mutatott rá a vadon élő állatok ösztöneire a szakember, aki aláhúzta: gyakorlatilag a takarmányozással ezeket az ösztönöket erősítik, még jobban arra késztetik az állatokat, hogy a magaslatokat elfoglalják.
– Onnantól kezdve, hogy megjön az árhullám, más dolgunk nincs, mint a vad zavartalanságát biztosítani. Az állatok egy jelentős része kijön az ármentett területekre, illetve elfoglalják a természetes és mesterséges vadmentő dobokat, magaslatokat. Békén kell hagyni őket,
nem szabad megnézni, hogy hány vad van a vadmentő dombon, mert az állat fél az embertől.
Ha az ember megzavarja ennek a biztosnak hitt területnek a megközelítésével az állatot, akkor azonnal menekülni fog, nem fordul vissza, és ilyenkor történik a baj, mert előfordulhat, hogy több kilométert kell úsznia addig, amíg eléri a szárazulatot – hívta fel a figyelmet Fodermayer Vilmos. Most is arra figyelmeztetett:
senki se menjen kíváncsiskodni, vadat nézni, mert azzal okozza a legnagyobb problémát a vadállománynak.
Részleges útzár Gemencben