Jobbnál jobb telkeket akar eladni a főváros, Rákosrendezőt viszont megvásárolná

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezzel a döntéssel csak véglegesen konzerválódna a terület kétségbeejtő állapota.

Fotó: Teknős Miklós

A napokban Karácsony Gergely bejelentette, egy elővásárlási jogra hivatkozva megvásárolná a magyar államtól Rákosrendezőt. A főpolgármester tervét később Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója is megerősítette, aki egy nemrég tartott háttérbeszélgetésen kiemelte, a fővárosnak a teljes ingatlanra elővásárlási joga van, ugyanis a teljes telek egy adásvételi szerződésben szerepel. 

Éppen ezért az elővásárlási jog érvényesítéséről szerdán fog szavazni a fővárosi közgyűlés. 

Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők többsége támogatja az elővásárlási joggal való élést, a Budapesti Közművek bejelenti a minisztériumnál az elővásárlási joggal való élést. A főigazgató elmondta, amennyiben a kormány megakadályozza, hogy a főváros éljen az elővásárlási jogával, perre viszik az ügyet. 

Azonban a jelen tapasztalatok szerint nem járnának jól a budapestiek, ha a főváros tulajdonába kerülne a kérdéses telek. Budapest ugyanis 

számos hatalmas telekkel rendelkezik, amelyek alkalmasak lennének ingatlanbefektetésekre, 

de a fővárosi önkormányzat a fejlesztés helyett gazdátlanul hagyja ezeket a területeket. 

Mint ismert, Karácsony Gergely 2019-es választási kampányában a lakhatási válság enyhítését ígérte, azt hangsúlyozva, hogy a főváros tulajdonában álló üres telkek hasznosítása révén bérlakásépítési programot indítanak. A 2019-es választások óta azonban a valóság távol került az akkori tervektől: a telkeket közösségi célokra való hasznosítás helyett eladja, vagy érintetlenül hagyja és lerohasztja a főváros.

Karácsony Gergely 2019-es programjának és kampányban megfogalmazott ígéreteinek része volt, hogy fővárosi bérlakás-építési programot indítanak, valamint a közösségi célú nonprofit lakásépítések támogatása céljából létrehozzák az első Fővárosi Lakástársaságot, ez utóbbinak pedig átadják azokat a telkeket, amelyeken a társaság, részben uniós támogatásokkal, a nonprofit lakásépítési programot megvalósíthatja. Az ígéretből persze nem lett semmi, a telkek eladásával az eredeti, közösségi célú bérlakásprogram lényegében háttérbe szorult. Mivel a telekeladásokból származó bevétel a főváros számlájára kerül, esély sincs arra, hogy ezeket az összegeket a lakhatási válság megoldására fordítsák. 

Budapest Főváros Vagyonkezelő Központjának hivatalos oldala szerint számos olyan, eladásra kínált ingatlan van Budapesten, amely alkalmas lehet bérlakások kialakítására. Jó példa erre egy III. kerületben található, kéthektáros telek, amely kiemelt kereskedelmi környezetben helyezkedik el. Szintén eladósorba került a főváros által egy IX. kerületi iskolaépület, amelyhez egy több mint egyhektáros telek tartozik. A IX. kerület másik részén, a Soroksári úton is eladósorba került egy félhektáros telek a hozzá tartozó iskolaépülettel. 

A Fidesz budapesti frakciója korábban ingatlanértékesítési stopot javasolt, hogy megakadályozzák a főváros ingatlanvagyonának további csökkentését. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke úgy fogalmazott, a fővárosi lakhatási válság kezelése helyett Karácsony Gergely és csapata inkább ingatlanokat értékesítene, legyen szó idősotthonokról, iskolaépületekről vagy kollégiumokról.

A fővárosi önkormányzat éppen az idei választási kampány előtt hozta létre a lakásügynökséget, amelynek feladata lett volna a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő lakások kiadása, illetve új ingatlanok bevonása a piacról, majd azok kiadása a piaci árhoz képest húsz százalékkal olcsóbban. A szervezet azonban olyan eredménytelenül működik, hogy fél év alatt mindössze 25 lakást sikerült a piacon lévő 140 ezer elérhető bérlakásból bevonni a programba. 

Az elvileg lakáskiadással foglalkozó Fővárosi Lakásügynökség honlapján a fő feladatuknak azt határozzák meg, hogy olyan együttműködést indítsanak el, amely révén bővíteni tudják a biztonságosan és megfizethetően bérbe vehető lakások számát Budapesten. Közlik azt is, hogy a program Budapest Főváros Vagyonkezelő Központtal együttműködésben valósul meg. A vagyonkezelő oldalán azonban szó sincs egyetlen bérlakásról sem, inkább irodák, raktárak bérlésével és értékes ingatlanok eladásával foglalkozik a fővárosi társaság. 

A vagyonkezelő központ a bérleti pályázaton három ingatlant hirdetett meg. Aki innen szeretne tájékozódni, bérbe vehet például egy V. kerületi, 233 négyzetméter alapterületű alagsori helyiséget irodának havi 729 ezer forint plusz áfa összegért, vagy ha ez mégsem nyerné el a tetszését, egy VI. kerületi 200 négyzetméteres üzlethelyiségbe is beköltözhet, amiért havi nettó 224 ezer forintot kell fizetni. Kivehető ugyanakkor egy raktárhelyiség is Gyulán, amiért havonta csupán 44 ezer forint plusz áfát kell befizetnie a jelentkezőnek havonta a főváros kasszájába. 

Szintén a főváros tulajdonában van a X. kerület egyik hírhedt negyede, a Terebesi-erdő. A több tíz hektáros területről a Karácsony Gergely vezette főváros teljesen elfeledkezett. Jelenleg a főváros telkén több ezer tonnányi veszélyes hulladék, számtalan gazdátlan háziállat és egy borsodi falu lakossága tanyázik. Abban, hogy a kőbányai Terebesi-erdőbe visszatértek a hajléktalanok, Karácsony Gergely jelenlegi tanácsadójának is oroszlánrésze lehet.

A főváros tulajdonában álló, 36 hektáros területen a Magyar Nemzet 2024-es látogatásakor nagyjából negyven ember élt, akik munkalehetőség reményében költöztek fel Budapestre Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből. A Terebesi-erdő szélén élők komfort nélküli, fűtetlen, egykor raktárként használt épületekben élnek, vizet a közeli tűzcsapról hordanak maguknak, gyakran pedig szemetet égetnek.

Kísérőnk elmondása szerint a területre többen is üzletszerűen szállítják és rakják le az építési hulladékot, amit később a fővárosnak kellene borsos áron elszállítani, hogy megfelelő körülmények között semlegesítsék. A területen élők részben lomizásból tartják fenn magukat, ezért a fővárosból ipari mértékben szállítják a szemetet a területre, amelynek a felhasználhatatlan részét hátrahagyják.

A Terebesi-erdővel kapcsolatban évekkel ezelőtt Karácsony Gergely azt ígérte, hogy itt egy új Margitszigetet fog létrehozni a fővárosi önkormányzat, de ebből az ígéretből sok máshoz hasonlóan nem lett semmi, egy kapavágás sem történt a veszélyes hulladékkal és építési törmelékkel szennyezett területen, amely a Rákosrendezőhöz hasonló koncepciójú városnegyed létrehozására is alkalmas lenne.