Miután a háború megváltoztatta a kereskedelmi útvonalakat, Magyarországon azzal kell számolni, hogy hazánk mind a vasúti áruforgalomban, mind a közlekedési teherszállításban kulcsország – mondta el a Facebookra feltöltött videójában Lázár János.
Magyarország építési és közlekedési minisztere hozzátette: év végén szeretnék megnyitni a Budapest–Belgrád vasútvonalat, amellyel a Balkán irányából érkező, nagy volumenű áru Magyarországon keresztül jut el nyugatra. Ez komoly bevételt és hasznot jelent a magyar állam és a vasút számára – tette hozzá.
Mint ismert, majdnem tíz évvel ezelőtt, 2014. december 17-én írta alá Orbán Viktor magyar, Aleksandar Vucsics szerb és Li Ko-csiang akkori kínai miniszterelnök a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítéséről szóló megállapodást. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki. A vasútvonal magyarországi szakaszát a Budapest–Kunszentmiklós–Tass–Kelebia vasútvonal alkotja.
Amennyiben elkészül, a szerb és a magyar főváros közötti távolság leküzdése 2 óra 40 perc alatt lehetséges lesz.
Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húszperces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós–Tassig.
Hat nap alatt Hollandiában
A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan – a kétvágányú pálya megépítésével – összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer/órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos-aluljárókat hoznak létre, új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő kamerákat telepítenek.
Ugyanakkor a Budapest–Belgrád elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág.
A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.
A Budapest–Belgrád vasútvonal lehetővé teszi, hogy az áru a pireuszi kikötőből hét nap alatt elérjen Hollandiába.
Az áthaladó áruforgalomból származó jövedelmek mellett további előnye a beruházásnak, hogy hazánk logisztikai infrastruktúráját, így tőkevonzó képességét is javítja. Egy kiépült árumozgatási hálózattal rendelkező ország kedvezőbb befektetési célpont, ezért egy befektetési döntés során hazánkat preferálhatják a vállalkozók.
Borítókép: A Budapest–Belgrád projekt Soroksár–Kelebia szakaszán ütemezett és folyamatos a kivitelezés (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
