A magyar–szerb politikai kapcsolatok az utóbbi években jelentős fejlődésen mentek keresztül. Magyarország és Szerbia hagyományosan jó viszonyt ápol, amely főként a politikai, gazdasági, kulturális és infrastrukturális együttműködésre összpontosít. Az utóbbi években a két ország vezetése több alkalommal találkozott, ami elősegítette a politikai párbeszéd erősítését. Magyarország támogatja Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseit, ami fontos eleme a kétoldalú kapcsolatoknak.
A két ország között jelentős kereskedelmi forgalom zajlik. Magyarország az egyik legnagyobb befektető Szerbiában, és számos közös gazdasági projekt létezik, különösen az infrastruktúra és az energetika területén. Az egyik legfontosabb projekt a két ország között a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése, amely mindkét ország számára stratégiai fontosságú, mivel javítja a közlekedési összeköttetést és elősegíti a gazdasági integrációt.
A Vajdaságban élő magyar kisebbség helyzete is fontos szerepet játszik a kétoldalú kapcsolatok alakításában. Magyarország és Szerbia között folyamatos a párbeszéd a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében. A magyar–szerb kapcsolatok erősödése mindkét ország számára előnyös, hiszen nemcsak a nemzetközi színtéren történő együttműködést mélyíti el, hanem a lokális gazdasági és társadalmi fejlődést is elősegíti.
Szoros, baráti viszony a két ország között
Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke egy december közepi interjújában is a szerb–magyar kapcsolatok erősödéséről beszélt. Kiemelte, hogy a magyar és szerb kapcsolatokban egy rendkívüli baráti viszony alakult ki, ahol a két ország vezetői szoros személyes kapcsolatokat ápolnak. Ez a baráti viszony a gyakori kommunikáción keresztül jelenik meg. Vucsics és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke rendszeresen beszélnek, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is szoros kapcsolatot tart fenn a szerb köztársasági elnök.
Olyanok vagyunk, mint a testvérek. Mintha egy országban élnénk
– fogalmazott a szerb államfő, aki azt is elárulta, hogy Orbán Viktorral hetente legalább egyszer beszélnek, és két-három hetente találkoznak is.
A szerb–magyar viszony azonban nem volt mindig felhőtlen. A II. világháborúban és az azt követő években elkövetett rémtettek rányomták a bélyeget, a két nemzet kapcsolatára, amelyet a történelmi megbékélés és az államfők közös főhajtása oldott fel. A kapcsolatok a két ország között azóta dinamikusan ívelnek felfelé. Ehhez pedig az kellett, hogy mindkét államot olyan vezetők irányítsák, akik hisznek az együttműködésben.
Ennek a jó kapcsolatnak pedig egyértelmű haszonélvezői a magyarországi szerbek és a vajdasági magyarok.
A VMSZ a közelmúltban ünnepelte a harmincadik születésnapját. A Vajdasági Magyar Szövetség jelenlegi elnöke pedig beszédében részleteket árult el arról, hogy miként is kezdődött a gyümölcsöző együttműködés Magyarország és Szerbia között. Pásztor Bálint kijelentette: 2010. február 23-án Pásztor István (a VMSZ néhai elnöke) Tomiszlav Nikolicsot, Alekszandar Vucsicsot és másokat elvitt Budapestre.
Bemutatta őket Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, aki akkor még nem volt miniszterelnök, de néhány hónappal később már igen újra, és akkor, azon a napon elindult az a folyamat, amelynek mi mindannyian Szerbiában is és Magyarországon is a legnagyobb haszonélvezői vagyunk. Akkor került megágyazásra a jó kapcsolat a Szerb Haladó Párt, a Fidesz és a Vajdasági Magyar Szövetség között
– mondta a VMSZ elnöke.
Stratégiai együttműködés Szerbia és Magyarország között
A magyar–szerb kapcsolatok már szövetségesi szinten vannak. Ezt bizonyítja Orbán Viktor magyar kormányfő novemberi kijelentése is. A miniszterelnök Budapesten, a magyar–szerb stratégiai együttműködési tanács ülése után úgy fogalmazott: A magyar biztonság szempontjából Szerbia a legfontosabb ország.
Ennek megfelelően újabb beruházásokról döntöttek a felek. Ebbe beletartozik a kőolajszállítás, a gázszállítás, a villamosvezeték-építés, a földgáz-kereskedelem és a földgáztárolás kérdése is, valamint döntöttek a Röszke–Horgos határátkelőhely modernizálásáról is.
Az orosz–ukrán háború elzárta a másik irányt, ezért Szerbia elsőrendű biztonsági lehetőséget és garanciát adó országgá vált Magyarország számára. Nincs fontosabb ország Magyarország szempontjából, a magyar biztonság szempontjából ma, mint Szerbia
– mondta Orbán Viktor.
Szerbia mindig Magyarország szövetségese lesz, ahogyan mi is tudjuk, hogy Magyarország mindig szövetségese lesz Szerbiának
– jelentette ki akkor Alekszandar Vucsics.
A történelmi szinten lévő kapcsolatokról Szijjártó Péter is többször beszélt az elmúlt időszakban. A külgazdasági és külügyminiszter még márciusban úgy fogalmazott:
Ugye mára már elcsépelt frázisnak tűnik, de nagyon sokat dolgoztunk érte, hogy ezt elmondhassuk, s ezért el is kell mondani minden egyes alkalommal, hogy Magyarország és Szerbia között a történelem során most van a legjobb kapcsolat, a legjobb együttműködés
2024-ben államfői szintű szerb–magyar csúcsot is tartottak. Sulyok Tamás többnapos szerbiai látogatása alatt Vajdaságban is járt, illetve a szerb államvezetéssel egyeztetett Belgrádban.
Alekszandar Vucsiccsal közös sajtótájékoztatóján emlékeztetett, Magyarország és az EU számára is kulcsfontosságú, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen. Szerbia nélkül a Balkán nem stabilizálható – húzta alá. Sulyok Tamás úgy fogalmazott:
Ezért Magyarország minden politikai és szakmai segítséget megad a csatlakozási folyamat mielőbbi sikeréhez. Úgy vélem, hogy ideje lenne a Nyugat-Balkánnak húsz éve tett ígéretet beváltani.
Történelmi csúcson a magyar–szerb kapcsolatok
A két nemzet, két ország közötti viszonyok rendezésének kiindulópontja a történelmi megbékélés volt. Ezt nyilatkozta a lapunk kérdésére válaszolva a vajdasági származású történész. Baráth Gábor Gergely szerint a történelmi megbékélés fontos pillanata volt az ártatlan áldozatok előtti főhajtás Csúrogon, Áder János magyar és Tomiszlav Nikolics akkori szerb köztársasági elnökök részéről 2013-ban.
A szerb kormány döntése, hogy hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amely kimondta Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakossága kollektív bűnösségét, következő lépés volt a történelmi megbékélés folyamatában. Megkérdőjelezhetetlen szerepük van a két nemzet közötti megbékélésében Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnöknek. A két ország, a két nemzet viszonyának rendezése Európa szinten példaértékű – tette hozzá a szakértő.
Baráth úgy fogalmazott:
Politikai tekintetben két szövetséges országról beszélhetünk. Magyarország Szerbia legnagyobb támogatója az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban. Sajnos, az elmúlt években az EU bővítési politikája lassult, a Nyugat-Balkán államainak csatlakozási folyamata megakadt. A 27 tagállam közül Magyarország a leghangosabb támogatója Szerbia uniós csatlakozásának.
A két ország közötti gazdasági együttműködés eredményes, kereskedelmi forgalom évről évre nagyobb. Algyő és Újvidék között kőolajvezetéket épít a két ország, amelynek célja az energiabiztonság biztosítása Magyarország és Szerbia számára – húzta alá.
A szakértő hangsúlyozta: a határon túli magyar közösségek közül a vajdasági magyarság helyzete a legjobb. Kulturális autonómiának köszönhetően Magyar Nemzeti Tanáccsal rendelkezik, amely testületnek jogosítványai vannak az oktatás, kultúra, tájékoztatás és nyelvhasználat terén. Sikeresen valósul meg a gazdaságfejelesztési terv a Prosperitati Alapítvány vezetésével, amely kapaszkodót, a megmaradás lehetőségét biztosítja a magyar közösségnek. A Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati szerepének köszönhetően országos, tartományi és önkormányzati szinten a vajdasági magyarság érdekérvényesítő erővel rendelkezik.
Külön ki kell emelni a Vajdasági Magyar Szövetség szerepét. A VMSZ a két ország között hidat képez, a történelmi megbékélés a párt nélkül elképzelhetetlen lett volna. A VMSZ néhai elnökének, Pásztor Istvánnak kulcsszerepe volt az elmúlt 12 év eredményeinek elérésében
– zárta gondolatait a történész.
Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott 2023. szeptember 29-én Belgrádban (Fotó: AFP)
