Betegségek a közösségi médiában – átverések és emberi sorsok

Egy halálos betegségnek a diagnózisát feldolgozni nehéz folyamat. A közösségi média platformjain egyre népszerűbbé válik, hogy az ilyen betegségekben szenvedők megosszák tapasztalataikat és helyzetüket, ezzel segítve magukat és másokat. A Magyar Nemzet ezzel az egyre nagyobb figyelmet kapó tartalommal kapcsolatban kérdezte Hal Melinda klinikai szakpszichológust. Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója többek között elárulta, hogy mi lehet a motiváció az ilyen tartalmak készítése mögött, illetve, hogy milyen hatással lehet ez a betegre és a követőire egyaránt.

Illusztráció Forrás: Pexels

Egyre többször lehet találkozni olyan tartalommal a közösségimédia-platformokon – de főleg a TikTokon –, amelyben gyógyíthatatlan betegségekben küzdő emberek bemutatják részletesen betegségüket és annak lefolyását is, sokszor egészen az utolsó pillanatig. Egy ilyen, online tartalom elkészítésére sok minden motiválhatja a betegeket, sok esetben nyomot akarnak hagyni a világban, vagy akár pénzt is gyűjthetnek többek között a kezelésükre, családjuk támogatására, vagy esetleg olyan alapítványoknak, amelyek a tartalomkészítőhöz hasonló betegeknek segítenek.

Betegségek a közösségi médiában (Fotó: Pexels)

A pénzgyűjtési lehetőség azonban a csalókat is megihleti.

Ezt az utóbbi eshetőséget mutatja be az Almaecet, a Netflix egyik nemrég bemutatott sorozata is. Az igaz történeten alapuló hatrészes széria középpontjában Belle Gibson áll, aki a 2010-es évek elején egy addig még nem igazán látott módszerrel csapott be rengeteg embert. Az azóta elítélt csaló azt állította magáról, hogy halálos beteg volt, de legyőzte agytumorját az egészséges életmódnak köszönhetően. Az influenszer azzal hitegette követőit, hogy a diétájának és alternatív módszereknek köszönhetően sikerült legyőzni a betegséget. Az ausztrál nő könyvet is írt, de az igazán nagy, milliókat átverő lépése az volt, amikor elkészítette a The Whole Pantry nevű alkalmazást.

A kártyavár végül összedőlt és kiderült, hogy Belle Gibson nem volt soha rákos,

ezért eljárást indítottak ellene a vásárlók megtévesztése és nagy értékű csalás miatt. A  bíróság 2017-ben 410 ezer ausztrál dollár bírságot szabott ki rá, amelyet azonban a mai napig nem fizetett ki teljes mértékben.

Gyógyíthatatlan betegségek a közösségi oldalakon – mi a motiváció?

A közösségi médiában terjedő, gyógyíthatatlan betegségeket bemutató tartalmak egyre elterjedtebbek, a készítésük mögött pedig sokféle motiváció állhat. Többek között ezzel kapcsolatban is kérdezte a Magyar Nemzet Hal Melindát, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatóját.

A klinikai szakpszichológus szerint súlyos nehézségek is fakadhatnak abból, hogy valaki nem tudja elfogadni ezt az egyébként rendkívül tragikus és nehéz sorsot.

Egyértelműen azt gondolom, hogy ez egy kiterjesztett gyászfolyamat.

– jelentette ki Hal Melinda.

A társadalmunkban benne van, hogy nyomot akarunk hagyni magunk után – a közösségi platformok is erre épülnek –, az ilyen gyógyíthatatlan betegségek esetében is igaz ez, ezért akarhatnak sokan edukatív tartalmat gyártani. Ilyenkor előkerülhet egy olyan motiváció, hogy sorstársaknak vagy esetleg olyan embereknek segítsen a tatalomkészítő, akik hasonló problémával küzdenek, vagy fognak küzdeni a jövőben – mondta a szakpszichológus. Hozzátette: lehetett már olyat látni, hogy ez valakinek pénzkereseti lehetőséget jelentett, de olyan is volt már, hogy valaki politikai célokra használta fel az így szerzett ismertségét.

A legáltalánosabb mégis az, hogy valaki tényleg nyomot szeretne hagyni, a betegségéről szeretné tájékoztatni a közvéleményt, illetve a saját gyászfeldolgozásában tud segíteni ez a kiterjesztett valóság

– hangsúlyozta a vezető kutató.

Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC vezető kutatója (Fotó: Teknős Miklós)

Hogyan hathat a nézőkre az ilyen gyógyíthatatlan betegségek bemutatása? 

Érdekes, hogy milyen érzelmi szálak fűznek minket ahhoz, hogy tragédiákat, nehézségeket, nehéz élethelyzeteket lássunk első kézből. Az, hogy valaki ilyeneket oszt meg magáról, az veszélyeket is rejt magában, 

hiszen számos problémába is ütközhet maga a gyász kezelése akkor, hogyha a kommentelők eltorzítják ezt az egész folyamatot

– mutatott rá Hal Melinda.

Ezeknél a tartalmaknál nagyon gyakran egyszerűen az az érdekesség, hogy ilyet még nem láttunk. Ritka még mindig az, hogy valaki egy közösségi portálon ossza meg a betegségével kapcsolatos kínokat, fájdalmat vagy szenvedést – vélekedett a szakpszichológus azzal kapcsolatban, hogy miért tarthatják érdekesnek ezeket a tartalmakat az emberek. Az ilyen tartalmakra adott reakciókkal kapcsolatban pedig elmondta, hogy a hozzászólások között sokszor még az olyanokba is „belerúgnak”, akik lehet, hogy tényleg egyszerűen csupán jó szándékból készítenek a videót.

Minden videó alatt megjelennek negatív kommentek, trollok, (…) nagyon-nagyon komoly abúzusok szoktak történni egyébként a kommentszekciókban.

– jelezte a vezető kutató, aki azt is elmondta, hogy emellett egyértelműen lehet pozitív kihatása annak, hogyha valaki lát egy ilyen edukatív tartalmat.

Empátiát és együttérzést is kiválthat, nem véletlenül igen sokszor akár gyűjtés vagy adományozás is történik ilyenek mentén. Tehát egy ilyen gyógyíthatatlan betegséget bemutató tartalom egyszerre lehet edukatív és mondjuk segítség egy alapítványnak, amely hasonló problémával küzdőket támogat. Így bár valójában közvetlenül nem, de közvetetten lehetünk részesei annak, hogy jobbá tegyük másoknak az életét – mondta. Majd kijelentette: 

szerintem ez valójában a pozitív hatása annak, hogyha látunk ilyen tartalmakat.

Azonban ott vannak a negatív tartalmak, ott vannak a csalások is, sajnos ezekről is kell szólni – tette hozzá.

A tartalomkészítőre hat a közönsége

Amikor valaki nagyon egyedül van egy ilyen gyógyíthatatlan betegséggel, vagy esetleg már nem tud kimozdulni a lakásából, akkor az ezt bemutató tartalom készítésétől úgy érezheti, hogy egyfajta közösségnek a része, vagy hogy ő még akár építi is ezt a közösséget – mutatott rá Hal Melinda. Majd hangsúlyozta:

Azonban nem az ilyen tartalmak készítése az, amit egy pszichológiai munkában, egy lelki feldolgozási folyamatban javasolni szoktak.

Azt szokták javasolni a gyászfeldolgozás során, hogy a beteg írja ki magából, jegyezzék le a történetét, ezzel megteremtve a lenyomatát annak a nehézségnek, amivel ő élt és küzdött – jegyezte meg a szakpszichológus, aki szerint az is lehet, hogy a modern technológia hozza azt, hogy már nem feltétlenül könyvben gondolkodnak az emberek, hanem akár tartalomgyártásban a közösségi portálokra.

Azonban ha valaki nincs felkészülve a közösségi média veszélyeire, akkor a gyászfolyamatot akár el is akaszthatják – többek között – a negatív kommentek.

– mondta a szakpszichológus. Hozzátette: mindemellett annak azért lehet mégiscsak egy pozitívuma, hogyha a beteg kiadja magából, csak ebben az esetben a tartalomkészítést egy megfelelő felkészülési fázisnak kell megelőznie.

Mindenképpen szaksegítséget javaslok, hogyha valaki ilyen problémával küzd.

– hangsúlyozta Hal Melinda, hozzátette: rendkívül sokat tudnak tenni a klinikai ellátásban, a hospice szolgálatokkal közösen azért, hogy az élet végén ez a feldolgozási folyamat valóban meg tudjon történni, illetve érdemes a családdal közös terápiás munkát is végezni, hiszen ők lesznek azok, akik itt maradnak.