Amint arról már korábban beszámoltunk, nyilvánosak az országgyűlési képviselők 2024-re vonatkozó vagyonnyilatkozatai, miután a politikusoknak minden évben január 31-ig kell beszámolniuk anyagi helyzetükről. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert több kritika is érte az elmúlt években különböző balliberális jogvédők részéről, dacára annak, hogy
uniós viszonylatban a magyar vagyonnyilatkozati rendszer az unió kritériumainak megfelelően szabályozott és az egyik legteljeskörűbb Európában.
A magyar Országgyűlés képviselőinek ugyanis sokkal több mindenről kell beszámolniuk, mint az EP-képviselőknek. Így tudatniuk kell mindent a nevükön szereplő ingatlanokról: mikor vették, hol található, mekkora. Mindenféle járműről, így a személyautó mellett akár repülőről, hajóról is nyilatkozniuk kell, csakúgy mint a védett műalkotásokról vagy -gyűjteményekről, értékpapírokról, mindennemű megtakarításukról, készpénzállományról, banki hitelről, magánhitelekről, köztartozásról. Mindezek mellett nyilatkozniuk kell a képviselői megbízatásuk előtti három év jövedelméről, a képviselőség közben végzett más, jövedelemmel járó tevékenységről, továbbá az olyan érdekeltségeikről gazdasági társaságokban, amik befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
Az EP-ben ez is átláthatatlanabb
A magyar vagyonnyilatkozati rendszerhez képest az európai parlamenti képviselőknek sokkal könnyebb dolguk van, hiszen ott például csak az 5000 eurót meghaladó értékű ingatlanokról kell beszámolniuk, és a részvények, kötvények, befektetési alapok is csak akkor nyilvánosak, ha értékük meghaladja az 5000 eurót.
Ez az összeghatár vonatkozik az EU-n kívüli bankszámlákra, valamint a hitelekre is.
A fentieken túl nyilatkozniuk kell arról, ha eseményeken való megjelenésekért több mint évi 5000 eurót kaptak, ha betöltenek más tisztséget is, ha a képviselőségük közben más munkát is végeznek, illetve ha külső szereplőktől kaptak olyan támogatást, amely a képviselői munkavégzésüket befolyásolta. Vagyis míg a hazai vagyonnyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett rendszerezésére épül, addig
az uniós vagyonnyilatkozati rendszer csupán jövedelmi sávokat határoz meg,
az EP-képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük.
A transzparencia mellett kardoskodó balliberális szervezetek hazánkkal szembeni kitartó aknamunkája nem csak azért okafogyott, mert a magyar vagyonnyilatkozati rendszer sokkal szigorúbb és alaposabb, mint az uniós, hanem mert hazánk a hivatalos nemzetközi statisztika szerint is jó helyen áll Európában. Az Európai Korrupcióellenes és Államépítési Kutatóközpont felmérése szerint ugyanis
Magyarország 64 ponttal a 15. helyen áll Európában a politikusok pénzügyi átláthatóságának listáján. Ráadásul, a felmérés szerint ha az Európai Uniót egy országként értelmezzük, 30 ponttal csak a 25. a 35 vizsgált ország listáján.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy 2022-ben a magyar képviselők számára is bevezették az Európai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszert, mégpedig azért, hogy erősebb legyen az uniós integráció. Ez azonban valamiért nem felelt meg Brüsszelnek, így visszatértünk a korábbi szabályozásra, amely Európában az egyik legszigorúbb. Ezt azonban a liberális média így is folyamatosan kritizálja.
Innen dumál Magyar Péter
Látható tehát, hogy Magyarország a vagyonnyilatkozati rendszerek tekintetében nem pusztán megelőz számos uniós tagállamot, de
ha az uniót egy országként nézzük, hazánk akkor is 9 hellyel előrébb végezne.
Ebben a nem túl szigorú elvárásokat támasztó környezetben élvezi most többek közt mentelmi jogát Magyar Péter is, aki 2024-ben lett EP-képviselő, igaz, korábban váltig állította, nem veszi fel mandátumát.
A Tisza elnökének a többi képviselőhöz hasonlóan nyilatkoznia kellett az utóbbi években szerzett jövedelmeiről.
Nos, a lista igen hosszúra sikeredett, de még így sem volt teljes. Magyar – saját bevallása szerint – 2019 júniusa és 2022 februárja között havonta 3,5 millió forintért töltötte be a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatói tisztségét. Ugyanitt igazgatósági tag is volt másfél évig, havi négyszázezer forintért. De az utóbbi években Magyar kapott pénzt a Hiventures Zrt.-től, a Hodler Alapkezelő Zrt.-től és a MBH Bank Nyrt.-től is. A Közút Zrt.-nél és a Volánbusz Zrt.-nél betöltött igazgatósági tagként Magyar Péter másfél év alatt, 2022 augusztusa és 2024 februárja között, együttesen 12,83 millió forintot vett fel. A Magyar Nemzet megismerte az ülésekről készített jegyzőkönyveket, azok alapján pedig a politikus lényegében kifizetőhelyként tekintett az állami társaságokra. A Magyar Közútnál huszonkettőből nyolc, a Volánbusznál tizenkettőből négy döntésben nem vett részt. Azokon az üléseken pedig, ahol jelen volt, ritkán kérdezett, gyakorlatilag mindent megszavazott, kevés ötlete pedig csak az utasok helyzetét nehezítette volna. A Volánnál például jegyáremelést szorgalmazott, és felvetette a vonalbezárások lehetőségét is.
Nem sikerült mindent bevallani
A Tisza elnökének tavalyi nyilatkozatából azonban kimaradt, hogy 2022 utolsó hónapjaiban felügyelőbizottsági tag volt a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-ben.
Ez az időszak nemcsak az adott esztendő, hanem az állami tulajdonú cég utolsó hónapjait is jelentette, a társaság ugyanis 2023. január elsején megszűnt.
Mindez nem befolyásolta azt, hogy Magyar augusztus elejétől december 31-ig, azaz öt hónapon át tagja volt a társaság felügyelőbizottságának. A tisztség havi 350 ezer forintot, összesen 1,75 milliót jelentett az EP-képviselőnek.
