Résztörvényességi ellenőrzést kértek a Tisza Pártról – értesült a Magyar Nemzet. A közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István azután fordult Fővárosi Főügyészség Közigazgatási jogi osztályához, hogy napvilágot látott egy felvétel Kollár Kinga tiszás EP-képviselőről, aki egy brüsszeli bizottsági ülésen azt ecsetelte, szerinte jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása.

Az ellenzéket segíti Brüsszel
Kollár Kinga szerint ez megakasztja a magyar gazdaság fejlődését, beruházások és például kórházfelújítások maradnak el. A Tisza Párt politikusa szerint ennek a jó oldala az, hogy a romló életminőség az ellenzéket segíti.
A botrány hatalmas port vert fel a közéletben, azonban Magyar Péteréknek más miatt is fájhat a feje. Tényi István emlékeztetett arra, hogy bár egy pártra mint speciális egyesületre az ügyész törvényességi ellenőrzése nem terjed ki, de az ügyész a párt ellen keresetet indíthat a párt törvénysértése esetén. Az érintett jogszabályt felidézve rámutatott,
az ügyész a jogi személy feloszlatása, megszüntetése vagy a törvényes működés helyreállítása érdekében pert indíthat, ha a tudomására jutott súlyos jogszabálysértés, illetve alaptörvényt vagy jogszabályt sértő tevékenységet folytat.
A feljelentő szerint az ügyész a pártok felett, mint jogi személyek felett rész-törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorol, vagyis kizárólag az alaptörvénybe, illetőleg a pártokra vonatkozó kötelező, normatív rendelkezéseibe ütköző működés miatt nyújthat be keresetet a bíróságon.
A Tisza alapszabályát a bíróságtól kellett kikérni
Ilyen például az az eset, amikor egy párt szervezetszerű működése nem felel meg az alapszabály előírásainak, tehát például a közgyűlés összehívására nem az alapszabályban előírt módon kerül sor, illetve az ügyvezető szerv tagjainak megbízatása lejárt és tisztújításra nem került sor. Emlékezetes, még márciusban kértünk betekintést az Egri Törvényszéktől a párt alapszabályába, erre hivatkozik Tényi István is.
A feljelentő rámutatott arra is, a törvényben meghatározott súlyosabb esetben az ügyész a párt feloszlatását jogosult és egyben köteles kezdeményezni a bíróságon. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az alaptörvényt, vagyis nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével – emelte ki. Az alaptörvény alapján rámutatott arra is,
„senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására”.
Tényi István feljelentésében indítványozta, hogy a párt törvényes működése érdekében az ügyészség folytassa le a résztörvényességi ellenőrzést. Egyesülési jogi szempontból „működés” fogalma alatt a szervezeti működés, a tagsági jogviszonyok kezelése és a tevékenység összessége érthető – tette hozzá.