„Sok ezer jogász él az országban, mégsem foglalkoznak a vizsgálatért kiáltó sztorikkal” – mondja Tényi István, aki nem csak feljelent

Ha fiktív karakterhez kellene hasonlítania magát, Luke Skywalkert választaná, de az igazság bajnoka meghatározás sincs ellenére. Ő ifjabb Tényi István, akit bár sokan a Fidesz fő feljelentőjének tartanak, az elmúlt bő évtizedben tett mintegy másfél ezer közérdekű bejelentésével bizonyította, hogy akkor és olyan ügyekben fordul a hatóságokhoz, amikor az igazságérzete diktálja ezt. Portrécikkünkből az is kiderül, hogy a magyartanárként dolgozó, 43 éves Tényinek milyen konfliktusai vannak a munkahelyével, de választ kapunk arra is, ki a kedvenc politikusa.

Fotó: Kurucz Árpád

Kerek faépület közvetlenül a Duna mellett, puritán belső tér, ahol a vendégek nagyobb részét a láthatóan összeszokott baráti társaságok teszik ki – így jellemezhető a Margit hídnál található bisztró, ahova az interjúbeszélgetést egyeztettük ifjabb Tényi Istvánnal. A találkozó előtt néhány perccel már őszibaracklevet szürcsölgetve ül a törzshelyén. Sokan a Fidesz főfeljelentőjének titulálják, aki jellemzően politikai indíttatásból az ellenzék korrupciós ügyei miatt tesz bejelentéseket. Mikor ezt felhozom, csak mosolyog: 

Rend a lelke mindennek, a jognak érvényesülnie kell, az igazságnak ki kell derülnie 

– összegzi a krédóját. 

A baloldali stiklik kapcsán valóban jóval többször fordult a hatóságokhoz, ám erre azt mondja, sokkal több ilyen ügyet tárt fel a sajtó.

Az elvek embere

Ha arról értesül, hogy a Fidesz háza táján történhetett valamilyen jogsértés, akkor sem habozik a tettek mezejére lépni. Így például néhány éve etikai vizsgálatot kezdeményezett Orbán Viktor ellen, amikor az úgynevezett G-nap után Simicska Lajos azt állította egy interjúban: a miniszterelnök az orosz Roszatom pénzéből vásároltatná meg az RTL Klubot. Akkor is feljelentést tett, amikor a számos súlyos bűnügyben elítélt Portik Tamás kompromittáló kijelentéseket tett a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalról – akit egyébként a magyar közélet egyik legtehetségesebb alakjának tart –, Mészáros Lőrinc ellen pedig vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett.

Végül a Fideszen belüli politikai karrierjét derékba törte a pártfegyelemmel is összeegyeztethetetlen igazságérzete. Noha 2017 elején kizárták a pártból – azzal az indokkal, hogy nem fizetett be 3600 forintnyi tagdíjat –, nem bánja pályája ilyen döccenőit. Nem lett belőle „csalódott fideszes”, továbbra is egykori pártját támogatja, nemzeti szabadelvűként ma is a Fidesz–KDNP áll hozzá a legközelebb. Nosztalgiával emlékszik azokra az időkre, amikor a Terézvárosban – ahol születése óta él –, majd az V. kerületben dolgozott a nemzeti erőknek, s utóbbi helyen a választókerületi koordinátorságig vitte. – Izgalmas időszak volt, például többször az én szavazatomon múlt, hogy ki legyen a polgármester-jelölt – meséli, felidézve, hogy talpaló, kampányoló munkát is sokáig végzett: – Sokszor rám csapták az ajtót, de azt is szerettem csinálni.

A mai napig tartja a kapcsolatot számos fideszes politikussal, sőt időnként minisztériumokat is megkeres különböző javaslatokkal, bejelentésekkel. 

Nem is olyan régen a köztársasági elnök személyének büntetőjogi védelmének érdekében fordultam az igazságügyi minisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez, s utóbbinak a vezetője, Gulyás Gergely maga küldte át a bejelentést az Országgyűlés igazságügyi bizottságához

– ecseteli közérdekű tevékenysége kevésbé ismert és látványos oldalát.

Maga alatt is vágja a fát

Mikor arról kérdezem, hogy manapság milyen ügyek foglalkoztatják, kiderül: éppen maga alatt vágja a fát. Ugyanis a munkahelyén tapasztalt visszaélések mellett sem hajlandó szó nélkül elmenni. – Sajnos a II. kerületi technikumban és szakképző iskolában csalhatnak a hátrányos helyzetű tanulók foglalkozásaival, „kreatívan” vezethetik a mulasztásokat, meg nem tartott foglalkozásokat regisztrálhatnak, közokiratot hamisíthatnak, személyes adatokkal is visszaélhetnek. Feljelentést tettem ezekben az ügyekben is, amit viszont nem néz jó szemmel az iskola vezetése. Emiatt kifelé áll a szénám, érezhetően el akarnak távolítani az intézményből, ahol közel 13 éve tanítok. Már figyelmeztetést is kaptam egy mondvacsinált ügyben – állítja Tényi.

Állítása szerint több mint 1500 közérdekű bejelentést tett az elmúlt bő évtizedben, de már nem is tartja számon pontosan, hogy mennyit. Kezdetben ráadásul egy-egy bejelentés, feljelentés megírása akár több órát is igénybe vett, hiszen autodidakta módon tanulta meg, hogyan kell ezeket elkészíteni. 

Szinte az egész büntető törvénykönyvön keresztülmentem, rengeteg tényálláshoz jegyzeteltem ki a vonatkozó részeket. Viszont már több száz különböző esetre vonatkozó sablonom van a hűtlen kezeléstől kezdve az okirat-hamisításon át a közveszély okozásáig. Ezekkel a sablonokkal nagyjából húsz perc alatt elkészítek egy bejelentést 

– avat be a munkamódszerébe. Míg régebben volt, hogy akár 10-15 feljelentést is tett hetente, mostanában ez heti egy-kettőre csökkent.

Ezt részben azzal magyarázza, hogy magasabb lett az ingerküszöbe, már csak az igazán jelentős, közérdekű ügyek foglalkoztatják.

 

„Ha mindenképpen egy fiktív karakterhez kellene hasonlítanom magam, akkor Luke Skywalkert említeném”. Fotó: Kurucz Árpád

Egyedül a birodalom ellen

Boncolgatni kezdjük, hogy miként tekint saját magára, s kiderül: egészen kedvére való az „igazság bajnoka” meghatározás. – Ha mindenképpen egy fiktív karakterhez kellene hasonlítanom magam, akkor Luke Skywalkert említeném, aki egymaga szembeszáll a Birodalommal – árulja el, a Csillagok háborúja-trilógia iránti rajongását sem palástolva.

Jellemzően a sajtóból értesül azokról az ügyekről, amelyekben bejelentést tesz. – Sok ezer jogász él ebben az országban, de valamiért nem foglalkoznak ezekkel a sztorikkal, amelyek pedig hatósági vizsgálatért kiáltanak. Sőt még a rendőrség is sokszor vonakodik foglalkozni a bűncselekménygyanús esetekkel, csak azért, mert a sajtó tárta fel azokat – mondja. Számára az újságolvasás, a hírek követése a mindennapi élet nélkülözhetetlen része. Mint mondja, már tinédzserként is a politikai napilapokat bújta, elsősorban a Népszabadságot és a Magyar Nemzetet. Nem nagyon érdekelte a Bravo magazin, amit a kortársai többsége forgatott lelkesen.

Még gyermekkorában szeretett bele a közéletbe, s az 1990-es évek derekán is órákon keresztül nézte a parlamenti vitákat. – Azóta is Kövér László a kedvenc politikusom. Nagyon imponáló az elvszerűsége, valamint az, hogy szigorú, de emellett humora is van. Nosztalgiával gondolok vissza például a Szili Katalin vezette ülésekre is, valamint Szájer József felszólalásaira – idézi fel, hozzátéve: az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő Torgyán Józsefet komolytalannak, kvázi bohócnak tartotta.

Pedig a családi háttere nem ilyen fajta érdeklődésre predesztinálta Tényit, hiszen a ma már nyugdíjas szülei foglalkozása távol állt a politikától, és szabadidejükben sem sokat foglalkoztak közélettel. – Apám villanyszerelő vállalkozóként és sofőrként dolgozott le közel fél évszázadot, anyám pedig ápolónőként töltötte az aktív éveit. Noha lelkesen mentek szavazni az 1990-es választásra, a rendszerváltás szelleme csak Antall József halálakor érintett meg. Mint sokaknak a generációmból, beégett a memóriámba a Kacsameséknek az a bizonyos epizódja. Hosszú időre elment az adás, majd bemondták, hogy meghalt a miniszterelnök. Másnap az iskolában az osztályfőnökünk egy kis megemlékezést tartott: gyertyát gyújtott az osztályteremben, és azt mondta: egy nagy ember távozott közülünk. Ez nagyon meghatározó élményem volt, kíváncsi lettem, hogy ki is volt Antall József, mit csinált, valamint hogy mit jelent egyáltalán a politikusi, az államférfiúi lét – idézi fel.

Megvalósult álom

Ekkoriban döntötte el azt is, hogy tanár lesz. – Ez teljesen világossá vált számomra 12-13 éves koromban, csak az volt a kérdés, hogy reál vagy humán területre szakosodom. Végül a matek–fizika szakpár helyett a történelem, valamint magyar nyelv és irodalom szakon kötöttem ki, de csak utóbbit végeztem el. A szüleim eléggé meglepődtek a választásomon, hiszen a tanári pálya finoman szólva akkoriban nem volt túl jól fizetett – mondja Tényi, azt is elárulva: anyja ügyvédi karriert képzelt el neki, apja pedig adórevizornak szánta. Ám a szülői intelmek nem tántorították el a hivatásának tekintett pályától, 2007 óta folyamatosan tanít.

A tanítás és a közélet szinte minden idejét kitölti. Hajnali ötkor a hírek átböngészésével kezdi a napot. A jobboldali lapok közül etalonnak tekintett Magyar Nemzet, valamint a Mandiner után olyan baloldali orgánumokból is szemezget, mint az Index, a 24.hu vagy a Telex, ám például a 444.hu „fröcsögését” már vállalhatatlannak tartja. 

– Ez elvisz nagyjából egy-másfél órát, de rá-ránézek a hírekre a tanórák szüneteiben és munka után is – mondja. Utóbbira sokszor estig kell várnia, mivel négy különböző tanulócsoportot is tanít. – A Dobbantó programban hátrányos helyzetű, főként roma diákokat tanítok, emellett az iskola elitcsapataként számon tartott honvédkadétoknak tartok órákat, de felnőtt- és szakképzéssel is foglalkozom az intézményen belül – számol be róla Tényi.

Tanári dilemmák

Amikor arról kérdezem, hogy missziójának tekinti-e az olvasás megszerettetését a diákokkal, gondterheltté válik a tekintete. – A cél ez lenne, de szinte lehetetlen küldetés. A gyerekektől egyre idegenebb a klasszikus művek nyelvezete, például ma már egy 15 éves tanulónak is kihívás értelmezni Petőfi Sándor János vitézét. A hátrányos helyzetű, főként cigány származású diákok pedig sajnos még távolabb állnak attól, hogy képesek legyenek befogadni az irodalmi alkotásokat. Sokszor olyan alapvető dolgokban is tájékozatlanok még, hogy mikor, hogyan kell köszönni vagy hogy egyáltalán milyen viselkedés elfogadható más emberek társaságában – érzékelteti a magyartanárok súlyosbodó dilemmáit.

Újból a jelenlegi munkahelyén tapasztalt visszaélések kerülnek szóba, amelyekről láthatóan nem tud felindulás nélkül beszélni. 

Ha van rá lehetőség, hogy megmentsünk gyerekeket az elhülyüléstől, és visszaillesszük őket a társadalom rendszerébe, akkor azt mindenképpen meg kell tenni 

– mondja.

Beszédes, hogy az első közérdekű bejelentését is hasonló ügyben tette az előző évtized elején, amikor a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány iskolájának magyartanáraként fordult a hatóságokhoz. Elmondja még: a vizsgálat nyomán egymás után dőltek ki a csontvázak a szekrényből, így például kiderült, hogy a 23 pedagógusból 18-nak nem volt megfelelő képesítése — majd gyalog indul haza a kedvenc útvonalán, át a Margit hídon.

Borítókép: Tényi István (Fotó: Kurucz Árpád)