Nagyon hangzatos mondások. Erről beszélhet bárki, de hogy milyen áron tudják mindezt majd kivitelezni, azt azért jelezni kellene a magyar emberek felé – reagált a Magyar Nemzetnek Tóth Máté energiajogász Magyar Péterék augusztus 20-án ismertetett programpontjára, miszerint 2030-ra a levegőszennyezést az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítanák.

Ez a Tisza Párt elnöke szerint tiszta buszokat jelentene a városokban, korszerű fűtést vidéken, energiahatékonysági programokat a régi házaknál, zöld ipart a barna helyett. Az energiajogász azonban úgy véli, hogy érdemes mindezt komoly fenntartásokkal kezelni.
Szakpolitika Magyar Péterék elképzelései mögött
– Vizsgáljuk meg, milyen szakmai háttér állt a Tisza Párt azon koncepciója mögött, amely szerint 2035-re le kellene válnunk az orosz energiahordozókról. Akik ezt hangoztatták, nem nézték meg a szerződések jogi árát, ahogyan azt sem, hogy mennyibe kerül például a helyettesítő termék, vagy milyen ára van az alternatív útvonalak, az infrastruktúra kiépítésének – fogalmazott.
A szakértő ezen a ponton megemlítette a Tisza zöld-villamosenergiával kapcsolatos ígéretét is.
Magyar Péterék ugyanis azt is mondták, hogy megduplázzák a zöldenergia részarányát a villamosenergia-termelésben. Mindez azért nem lehetséges az energiajogász szerint, mert a villamosenergia-rendszer műszaki paraméterei nem teszik lehetővé. Tájékoztatott: kiegyenlítő energiaképességekkel lehet csak minden egyes új kilowattóra napelemes terhelést létesíteni,
így csak akkor lehetne megduplázni az arányt, ha a Tisza szakértői megoldanák, hogy este is süssön a nap.
„Ha két energetikai vonatkozású ígéret nem tűnik kivitelezhetőnek, akkor gyanítom, hogy a harmadik, a légszennyezettségről szóló sem lesz az” – vélekedett. Mint fogalmazott, az ördög a részletekben rejlik. Így amíg valaki nem mutatja be, hogy mindezt hogyan érik el úgy, hogy ne essen vissza drasztikusan az ipari termelés, addig nem kell komolyan venni.
Miből fedezné a Tisza a tervét?
Tóth Máté tájékoztatott: Nyugat-Európában hasonló célok miatt karbonadóval terhelik a cégeket, amely végső soron a fogyasztókon csapódik le. Részben ez az oka annak, hogy Nyugat-Európában nyolcszor annyiba kerül a termelés egy átlagos cégnek, mint bárhol máshol a világon.
Honnan lenne minderre forrás Magyarországon? Csak nem a progresszív szja-adózásból?
– tette fel a kérdést az energiajogász. Tóth Máté szerint csupán arról van szó, hogy kampányüzemmódba kapcsolt a Tisza. A párt vezetése pedig úgy gondolja, az ellenzéki oldalról bármit be tudnak kiabálni a politikai pályára következmények nélkül.
„Ez a magatartás számomra egy dolgot jelent: hogy a Tisza nem egy kormányzóképes erő”
– fogalmazott. Tóth Máté szerint ezen állításokkal a Tisza Brüsszel fülének akar kedvezni. Azt a felelőtlen uniós klímapolitikát akarja átvenni, amelynek jelenleg a német ipar és az európai versenyképesség a legnagyobb elszenvedője.