A Magyar Pétert erősítő Jámbor András-féle Szikra Mozgalom a hazai szélsőbaloldal fészke

Szabotázsakciók, célzott rongálás, fizikai konfrontáció – az Antifa tagjainak ezek tartoznak az eszköztárába a szélsőbaloldali Mérce blogon egy tavaly megjelent interjú alanya szerint. A Mérce a szélsőséges baloldali Szikra Mozgalom szócsöve, az emblematikus figura pedig nem más, mint az a Jámbor András, aki parlamenti képviselőként éppen az elmúlt hetekben sorolt be Magyar Péter mögé. Az Antifa mozgalommal foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében a Mércén megjelent cikkekből idézünk árulkodó részleteket.

Importált agresszió

Tehát egyértelmű, hogy itt jelentős külföldi Antifa-erők mozdultak meg, sőt azt is leírta a szerző, hogy konkrétan a Németországban bevált stratégiát importálták. „Az Állítsuk meg a nácik dicsőítését (NS-Verherrlichung stoppen) kampány szervezői a korábbi, elsősorban drezdai sikeres taktikákból kiindulva évek óta ezt a munkát végzik. Az Autonómia csoport magyarországi kezdeményezését, a kitörés napi ellentüntetést támogatták jelenlétükkel, és tisztában vannak azzal, hogy itteni akcióiknak rájuk nézve nincsenek súlyos következményei: bármilyen konfrontáció következményeit a magyar társadalom viseli.”

Ez utóbbi félmondat mintha arra utalna, hogy a Várban meghirdetett ellentüntetés résztvevői nem feltétlenül békés szándékkal érkeztek volna, és ebből az is következhet, hogy nem lehet élesen különválasztani a csupán hangos szóval és transzparensekkel tiltakozó szélsőbaloldaliakat azoktól, akik Budapest több pontján összevertek találomra kiválasztott embereket.

Itt érdemes kitérni arra, hogy a mozgalommal összefüggésben az utóbbi években megjelentek olyan vélemények, hogy a magyarországi szélsőbaloldal évek óta a mozgalom „akcióképességéért” dolgozik hazánkban. A cél, hogy a nyugati elvtársaik mintájára akár erőszakot is alkalmazzanak, ha a „stratégiai érdek” úgy kívánja.

A lap az elmúlt években több olyan publicisztikának adott teret, amelyben a szerzők az erőszak alkalmazását lehetséges, sőt bizonyos helyzetekben kívánatos eszköznek nevezték. Továbbá már a 2023. februári budapesti brutális támadások után a Mérce egyik írásában méltatták az importált erőszakos aktivistákat.

Szikra-aktivista: Csupán taktikai kérdés az erőszak alkalmazása

A 2020. februári kitörés napi rendezvény és ellentüntetés után egy terjedelmes eszmefuttatás jelent meg a portálon, amiben egy politológushallgató és egyben aktivista, Szijártó Imre az erőszak alkalmazásáról értekezett Antifasizmus és erőszak: etikátlan-e neonáci bőrfejűeket táblával hátba vágni? címen.

„Idén szerencsére ez a politikai mocsok méltó ellenfelére talált az erőre kapó antifasisztákban. Az ellentüntetők láthatóan többen voltak, mint a náci megemlékezésen részt vevők (amennyiben a »túrázókat« nem számítjuk ide). Az ellentüntetők dobolása és füstbombái kifejezetten militáns hangulatot eredményeztek. Újdonságszámba ment, hogy míg régebben a Budapest Pride résztvevőit kellett erőszakos szélsőjobboldaliaktól védeni, most a neonácik szorultak nagy erőforrásokat és rengeteg kordont mozgósító rendőri védelemre.”

Egy „Antifa” feliratú graffiti (Fotó: NurPhoto/AFP/Matteo Della Torre)

A Mérce szerzője szerint „ugyan annak a megítélése, hogy a nácikergetés és -dobálás vulgáris vagy szórakoztató, esetleg vulgáris és szórakoztató, méltó vagy méltatlan tevékenység-e, egyéni ízlés kérdése, ugyanakkor az esemény felvet egy sokkal érdekesebb kérdést, mégpedig azt, hogy mikor és milyen körülmények között elfogadható etikai (tehát nem jogi) értelemben az antifasiszta indíttatású erőszak?” Később megadja a választ is: bár azt nem javasolja, hogy mindenki induljon el fejbe vágni a hozzá legközelebb eső nácit, de még arra sem tud választ adni, hogy „helyes vagy helytelen cselekedet volt-e táblával hátba vágni azt a kopasz fiatalembert, aki bomberdzsekiben őrizte a hagyományt a Városmajorban. Csupán annyit állítok, hogy ennek a megítélése elsősorban nem etikai, hanem taktikai kérdés.”

Rongálás, fizikai konfrontáció

Tavaly májusban szintén a Mércében jelent meg egy interjú a budapesti Becsület napja elleni, már érintett NS-Verherrlichung stoppen nemzetközi kampány egyik szervezőjével. Az Annaként bemutatkozó, Berlinben élő nő többek között elismerte: az Antifa tagjai szükség esetén élnek szabotázsakciókkal, célzott rongálással vagy pedig fizikai konfrontációval, ezek mind részei a munkájuknak. – És még ha én személyesen úgy is gondolom, hogy fasiszták és nácik ellen beleférhet a fizikai erőszak, a konkrét magyarországi támadások esetében viszont tényleg nem látom, hogy itt végig lettek volna gondolva, hogy mindez milyen következményekkel járhat – fogalmazott a német szélsőbaloldali aktivista.

Borítókép: Jámbor András és Magyar Péter (Fotók: Kovács Attila / MTI – Polyák Attila/ MW)