Magyarországra irányította célkeresztjét az Antifa

Az utóbbi időszakban több hazánkat érintő támadást hajtott végre az Antifa. Ezek közül a legbrutálisabb az volt, amikor 2023-as valóságos embervadászatot tartottak külföldi szélsőbaloldali aktivisták Budapesten. Az Antifa Mozgalmat bemutató cikksorozatunk második részében az akkori véres akció részleteit vesszük sorra – nem megfeledkezve arról, hogy a vádlottak egyikét, Ilaria Salist, jelenleg nem lehet felelősségre vonni, ugyanis döbbenetes módon uniós parlamenti képviselő lett. Hogy a nőt meddig védi a mentelmi jog, arról éppen a jövő héten születhet döntés az Európai Parlamentben.

Donald Trump amerikai elnök példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítésére tett javaslatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak küldött szombati levelében. A magyar tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az Antifa-ideológiához kapcsolódó személyek és csoportok számos terrorista támadást hajtottak végre az EU-ban, többek között Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Szijjártó Péter hazánk szempontjából különösen aggasztónak nevezte, hogy magyar állampolgárok és intézmények is a célponttá váltak már.

Antifa tüntetés Lipcsében a hírhedt Hammerbande egyik vezetője, Lina Engel szabadulásáér. Fotó: Ronald Wittek / MTI/EPA pool

A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be mindezt, amit az Antifa mozgalomról tudni kell, a mostani részben – a külügyminiszter nyilatkozatából kiindulva – a magyar célpontok elleni Antifa-támadásokkal foglalkozunk, azok közül is a legsúlyosabbal, a 2023 februári brutális támadássorozattal.

Antifa: Halállista, bombagyártási útmutató

Sorozatunk első részében részletesen taglaltuk, hogy az Antifa-ideológiát valló személyek, csoportok hogyan dolgoznak. Ellentüntetéseket tartanak, online zaklatnak, halállistákat készítenek, bombagyártási útmutatót tesznek közzé, fenyegetnek és véres, brutális támadásokat hajtanak végre politikai ellenfeleikkel szemben.

Felidéztük azt is, hogy az Antifa az utóbbi időben célpontnak szemelte ki a konzervatív kormány vezette Magyarországot. 

Így a görög Antifa aktivistái idén márciusban rátámadtak az athéni magyar nagykövetségre, veszélyeztetve az ott dolgozó diplomaták biztonságát. A nyilvánvalóan politikai indíttatású akció komoly anyagi károkat okozott, de a személyzetnek nem esett baja. Nem sokkal később, szintén még tavasszal a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli rendezvényét zavarták meg baloldaliak, köztük antifák. A demonstrálók az esemény helyszínéül szolgáló épület elé vonultak, ahol hosszú időn keresztül jelszavakat skandáltak, tojással és tárgyakkal dobálták az épületet, valamint akadályozták a gyalogosforgalmat.

A budapesti embervadászat

A legsúlyosabb támadás azonban minden kétséget kizáróan a 2023-as támadássorozat volt: február 9. és 11. között összesen öt brutális támadást hajtottak végre Budapesten. Az akciókért a Antifa rohamosztag, a Hammerbande (vagyis a kalapácsos banda) tagjai feleltek.

A „kalapácsosokhoz” köthető emberek 2022-ben határozták el, hogy a németországihoz hasonló erőszakos cselekményeket követnek el Budapesten is. A támadásokat a Becsület Napja elnevezésű szélsőjobboldali eseményre tekintettel 2023. február 11. napjára, illetve az azt megelőző, és azt követő napokra tervezték.

Profin megtervezett akció volt

Az antifák a támadások szervezésekor egy darknetes alkalmazáson keresztül, vagy személyes találkozók alkalmával egyeztettek egymással. Az elkövetők megosztották egymás között az előkészületekkel, így különösen az utazással, a szálláshelyek biztosításával, a támadás eszközeinek beszerzésével, a helyszín, illetve menekülési útvonalak feltérképezésével kapcsolatos feladatokat. Az akciónak alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt.

A támadások időtartamát harminc másodpercben határozták meg, amelynek mérése az irányító feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. A figyelő feladata a környezet szemmel tartása, valamint a kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása volt, a további tagok pedig a támadás végrehajtói voltak.

Öt támadás, kilenc sérült

• Az első budapesti támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton történt, ahol egy női elkövető ismeretlen vegyi anyaggal fújt le egy magyar férfit. 
• A második a Fővám téren volt, ott három lengyel sérült meg, miután egy tíz fős csoport viperákkal rontott rájuk. 
• A harmadik és a negyedik támadásra február 10-én, a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában került sor. Előbbinél nyolcan rohantak le egy járókelőt szintén viperákkal és gázspray-vel, utóbbinál egy középkorú párra rontottak rá és bántalmazták őket. 
• Az ötödik akciót február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában hatan hajtották végre. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is. 
• Összesen kilenc ember sérült meg.

Szerencsén múlt, hogy nem történt tragédia

Az összes áldozat közül hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek, azonban többüknél fennállt az életveszélyes sérülés lehetősége is. Például több sértettet 2-7 cm-es repesztett sebzések, duzzanattal és bevérzéssel kísért zúzódások érték. Egyikük darabos ujjtörést, egy másik singcsont-törést, volt, aki agyrázkódást, valamint darabos szemüreg- és arcüregtörést szenvedett.

Hozzátesszük: szakértők megállapították, hogy fennállt a súlyosabb, életveszélyes (koponyatöréssel, koponyaűri vérzéssel járó) sérülések kialakulásának, valamint az egyik sértettnél fellépő, „az agyideget érintő érzészavarra tekintettel a maradandó fogyatékosság” kialakulásának reális lehetősége, amelynek elmaradása csupán a szerencsének köszönhető.

Külön nyomozócsoportot állítottak fel

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) már az első támadás után külön nyomozócsoportot állított fel. A nyomozók szerint a sértetteket kizárólag a ruházatuk kötötte össze, ugyanis olyan, bárki által hordható öltözéket viseltek – fekete bakancs vagy katonai, terepmintájú ruha –, amelyek azt sugallhatták a támadóknak, hogy szélsőjobboldali emberekről van szó. Azt is megállapították, hogy a bűncselekmények elkövetése egy húsz fős külföldi, leginkább német elkövetői körhöz köthető. Tizennyolc főt sikerült is azonosítaniuk.

Három embervadászt azonnal lekapcsoltak

A rendőrök közvetlenül a támadások után három antifát követni kezdtek, és 48 órán belül a belvárosban elfogták őket: egy német férfit, egy német és egy olasz nőt. Műanyag borítású kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera és gázspray volt náluk. A Fővárosi Főügyészség az olasz nőt bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a német férfit és a szintén német állampolgárságú nőt pedig bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolta meg 2023 októberében. Az egyik német vádlott beismerte bűnösségét, nem jogerősen három évet kapott. Idén januárban újabb fejlemény történt, további két antifa került ugyanis bíróság elé.

Ilaria Salist az EP-mandátum mentette meg

Az olasz nő, aki ellen vádat emeltek, az azóta jól ismert, a magyar börtönkörülményekre panaszkodó Ilaria Salis, aki az EP-mandátumának köszönhetően megúszta a felelősségre vonást. A nő ugyanis – önkényes lakásfoglalóból előrelépve – döbbenetes módon szélsőbaloldali képviselőként bukkant fel az Európai Parlamentben.

Az ügyben fordulat állhat be, olasz sajtóinformációk szerin ugyanis az Európai Parlament Jogi Bizottsága a jövő héten, szeptember 23-án, kedden, 11 órakor szavaz Salis mentelmi jogának felfüggesztéséről. Így határozat születhet végre arról, hogy lefolytathassák a nő ügyét Budapesten. Eredetileg június 4-én kellett volna a döntésnek megszületnie, a zárt ajtók mögött tartott ülésen azonban a baloldali, a zöld, a szocialista és a liberális európai parlamenti képviselők nem tartották elegendőnek a magyar ügyészség indoklását a mentelmi jog megvonásához. Több képviselő is kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ilaria Salis tisztességes eljárásban részesülne Magyarországon.

Nem adták ki a Hammerbande vezetőjét

A többiek felkutatására elkülönített eljárás indult: bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete miatt 14 gyanúsítottal szemben belföldi és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki. A támadók közülük azóta többen Németországban feladták magukat, többeket pedig elfogtak, köztük a Hammerbande vezetőjének tartott Johann Guntermannt, a budapesti támadások fő felelősét. Kiadatását hiába kérte hazánk, a jénai bíróság végül nem adta ki a férfit.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!