Itt az újabb bizonyíték: teljesen átláthatatlanul választja tagjait a Magyar Tudományos Akadémia

Újabb kérdések merültek fel a Magyar Tudományos Akadémia felvételi folyamata kapcsán. Az adatok szerint két levelező tag munkássága döntő többségben megegyezik, önálló kutatásokkal alig rendelkeznek, mégis mindketten a Biológiai Tudományok Osztályának tagjaivá válhattak.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rangos testületeibe való beválasztás a magyar tudományos élet csúcsát jelenti. Az MTA doktori címe, majd a levelező tagság elérése elvileg a tudományos kiválóság mércéje kellene, hogy legyen. Egyre több jel azonban arra mutat, hogy a kiválasztási folyamat súlyos ellentmondásokkal terhelt.

Fotó: Csudai Sándor

Pál Csaba (sz. 1975) és Papp Balázs (sz. 1977) a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgoznak, és az elmúlt évtizedben a magyar tudomány legnagyobb karrierugrását produkálták. Pál Csaba 2018-ban szerezte meg az MTA doktori címet, majd 2022-ben lett akadémikus. Őt követte néhány évvel Papp Balázs, aki ugyanebben az ívben haladt: 2023-ban doktorált, majd 2025-ben levelező taggá választották.

A tudománymetriai mutatók valóban impozánsak: több ezer idézet, nemzetközi rangú folyóiratokban megjelent cikkek, magas H-index. Ám a számok mögé nézve feltűnő a hasonlóság: 

ugyanazok a közös kutatások, publikációk és eredmények szerepelnek mindkettejük életművében.

Az elemzések szerint Pál Csaba tudományos hatásának 77 százaléka, míg Papp Balázsé 82 százaléka közös munkákból származik. Vagyis lényegében ugyanarra a teljesítményre, néhány év eltéréssel, két MTA doktori címet is elnyertek.

Ha a közös publikációkat és azok idézettségét „nettósítjuk”, vagyis kiszűrjük a duplikált teljesítményeket, mindkettejük mutatói egy átlagos magyar kutató szintjére esnek vissza. Ez pedig súlyos kérdéseket vet fel: vajon hogyan lehetett ugyanazon tudományos eredmények alapján kétszer is a magyar tudományos hierarchia csúcsára jutni?

 

Pályázati átfedések

A két kutató összesen három alkalommal nyert el MTA Lendület-programot, és háromszor jutott ERC-támogatáshoz is. Ezek a források jelentős mértékben hozzájárultak tudományos előmenetelükhöz. Csakhogy az akadémikusi pályázatokban is feltűnőek az átfedések:

 az MTA nem szűrte ki, hogy ugyanazokat az eredményeket kétszer is „elszámolják”.

Súlyos etikai kérdést vet fel az is, hogy Pál Csaba 2025-ben ajánlója volt Papp Balázs akadémikusi pályázatának – miközben a bemutatott tudományos teljesítmény jelentős része közös munka volt. Ez lényegében azt jelentheti, hogy 

Pál Csaba a saját munkásságának újrapozicionálásával járult hozzá kollégája (és közvetve saját maga) sikeréhez.

A Biológiai Tudományok Osztálya a közelmúltban azzal került be az országos sajtóba, hogy egyik tagjuk a mesterséges intelligenciával íratta meg az alaptörvény nemekről szóló pontjának kritikáját. A Magyar Nemzethez eljutott, Észbontó hülyeség az Alkotmányban. Csak férfi és nő van tárgyú levelezés bemutatja, miként készült el a Biológiai Tudományok Osztályának állásfoglalása, amellyel a magyar alaptörvényt támadták.

A kiszivárgott levelezést Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kezdte, aki az írta, 

a gránitszilárdságú alaptörvénybe sikerült beépíteni valamit, ami egész másból van. Nyilván színtiszta baromságról van szó, és meglátásom szerint ebben az ügyben meg kell szólalnunk.

A kiszivárgott e-mail. Forrás: Magyar Nemzet

Az evolúcióbiológus, aki az elmúlt években az MTMT hivatalos adatbázisában elérhető teljesítménye alapján az elmúlt években már nem a kutatással, sokkal inkább a kormány kritizálásával van elfoglalva, ezt követően egy megdöbbentő és az egész Akadémiát megbélyegző kijelentést téve azt írta:

Csatolom a chatGPT o1-es verzió által készített összefoglalót. Először általánosabban tettem fel a kérdést, utána szűkítettem az interszexuális variációkra.

Vagyis a kiszivárgott levél szerint a kutatók egy, a mesterséges intelligencia által kitalált ötlet mentén kezdtek a kormány támadásába, ráadásul nem közösen, hanem a mesterséges intelligenciával íratták meg a megosztó állásfoglalást. Ennek keletkezésének módját a kiszivárgott levelezés szerint maga az MTA elnöke, Freund Tamás sem firtatta. Freund mindössze az állásfoglalás tartalmi elemeivel kapcsolatban tett néhány megjegyzést. 

Amint arról már korábban is beszámoltunk, az alaptörvény 15. módosítását, miszerint az ember férfi és nő, szeretné kikezdeni Falus András, aki eddig is kritizálta azt, mégpedig úgy, hogy összehívta az MTA Biológiai Osztályát június 10-ére, hogy elfogadjanak egy állásfoglalást. 

A levelezés egy része és maga az állásfoglalás tervezete eljutott a Mandinerhez. A tervezet nyitómondata szerint,

Az alaptörvény 15. benyújtott módosítása szerint az ember férfi vagy nő. Ez az állítás a tudomány jelenlegi állása szerint biológiai alapokon nem értelmezhető és nem állja meg a helyét. Véleményünk szerint Magyarország alaptörvénye nem tartalmazhat olyan állítást, amely szemben áll a biológiailag igazolható tudományos tényekkel.

Ezután megjegyzik: „Az emberek egy nem elhanyagolható hányada olyan kromoszomális vagy anatómiai jellemzőkkel születik és/vagy fejlődik, amelyek tehát egyértelműen nem felelnek meg az alaptörvényben rögzíteni kívánt a »férfi« vagy »nő« hagyományos meghatározásának. Az ilyen köztes nemi jellegekkel jellemezhető »interszex« állapotok közé tartoznak olyan változatok, mint a teljes androgén-érzéketlenség szindróma (CAIS), a Klinefelter-szindróma (XXY), a Turner-szindróma (X0) és mások. Az utóbbi két esetben »szemre« gyakran egyszerűen férfinak és nőnek látszanak az érintett személyek, de korántsem mindig.”

Ezekre és más interszex állapotokra hivatkozva az állásfoglalás azzal zárul: 

Mindezen okok miatt a megszavazott módosítás nem egyeztethető össze a biológiai valósággal, s ezért nem alkalmas arra, hogy az alaptörvény része legyen. Acsády László, Buzás Edit, Csányi Vilmos, Erdei Anna, Falus András, Fésüs László, Podani János, Padisák Judit, Pócs Tamás, Szathmáry Eörs, Vida Gábor.

Nem ez az első eset, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyik osztálya napi politizálásba kezd. Nemrég az akadémia IX. osztálya egy kiszivárogtatott levélben az MTA 200. ünnepi közgyűlésével kapcsolatban támadást intézett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, azt közölve, hogy amennyiben a kormányfő megjelenik az ünnepi közgyűlésen, kivonulnak a teremből. 

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia (Fotó: MTI/Purger Tamás)