Karácsony újramelegítette Gyurcsányék régi receptjét, szerinte törvénytelen a szolidaritási hozzájárulás

A főpolgármester egy sajtótájékoztatón, amelyet egy, a szolidaritási hozzájárulás kapcsán hozott bírósági ítélet okán hívtak össze, a kormányt hibáztatta a tárgyalások megrekedéséért és a főváros csődjéért. A politikus ugyanakkor nem beszélt a főváros felelőtlen gazdálkodásáról.

Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Tegnap a Fővárosi Törvényszék megerősítette a bíróság korábbi álláspontját, miszerint a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere ellentétes az alaptörvénnyel, és az Alkotmánybírósághoz fordult – mondta el Karácsony Gergely főpolgármester egy, a Városházán tartott sajtótájékoztatón. A politikus kiemelte, álláspontja szerint a szolidaritási hozzájárulás minden formája törvénytelen. Emlékezetes, a 2022-es választás után még a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK próbálkozott ezzel, hogy törvénytelennek próbálta beállítani a kormányt, és mindent, amit tesz. 

Fotó: MTI/Lakatos Péter

A szolidaritási hozzájárulás nem egy adó, hanem egy újraelosztás

– jelentette ki a főpolgármester. Kiemelte, a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének befizetése esetén a főváros nem tudná teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket a törvény rábízott.

Karácsony Gergely a kormány és a főváros közötti tárgyalások kapcsán elmondta, 

az egyeztetések a nyáron megrekedtek.

Újságírói kérdésekre válaszolva a főpolgármester emellett nehezményezte, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapításakor a kormány nem egyeztet előzetesen azokkal az önkormányzatokkal, amelyekre kiróják ezt az adót. 

Szeptemberben az a veszély fenyeget minket, hogy az államkincstár ismét levonja a számlánkról a szolidaritási hozzájárulás következő részletét

– jelentette ki Karácsony Gergely. Mint ismert, a fővárosi önkormányzat számlája jelenleg mínusz 70 milliárd forinton áll. A következő, az iparűzési adóból származó nagyobb bevétel szeptember közepén érkezik a fővároshoz. 

Ez egy 120 milliárd forint körüli bevétel Kiss Ambrus korábbi nyilatkozatai szerint. Ebből az összegből, illetve a folyószámla-hitelkeretből kell a fővárosnak az alapvető szolgáltatásokat működtetni március 15-ig.  

A főpolgármester kiemelte, amennyiben a fővárosnak ki kell fizetnie a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, nem tudják fenntartani az év végéig a közszolgáltatásokat. Karácsony Gergely emellett a kormányra igyekezett hárítani a BKK esetleges leállását is. 

Ha nincs pénz, nincsenek közszolgáltatások, ha nincs megállapodás, nem lesz pénz

– zárta rövidre a kérdéseket a főpolgármester. 

Mint ismert, a fővárosi önkormányzat még május végén jelentette be, hogy Budapest csődközeli helyzetbe került. A főpolgármester még a tömegközlekedés időszakos leállításáról is döntött, hogy így hívja fel a figyelmet a főváros pénzügyi nehézségeire. Karácsony Gergely nemrég ismét a közösségi közlekedés leállásával riogatott, ezúttal azonban tíz napos szünetet emlegetett. Valójában Karácsony Gergely gyakorlatilag szinte megválasztása óta a csődhelyzet közelségét hangoztatja, annak ellenére is, hogy a főpolgármester szövetségesei elismerték, jelentős tartalékkal vették át az önkormányzat irányítását, a többlet még szerintük is meghaladta a 180 milliárd forintot.

Karácsony Gergely szerint a csődközeli helyet oka a szolidaritási hozzájárulás folyamatos emelkedése. Az idei évben minden idők legmagasabb szolidaritási hozzájárulását kellett megfizetnie a fővárosi önkormányzatnak: 

89 milliárd befizetési kötelezettség mellett 39 milliárd forint állami forrást kap Budapest, ami 50 milliárd forintos különbözetet jelent. 

Amint arról már korábban is beszámoltunk, Karácsony érvelése, miszerint közel 300 milliárdos különbözet jelentős részben a szolidaritási hozzájárulási kötelezettségek 2020 és 2025 közötti növekedéséből ered, két okból sem igaz:

1. Az iparűzési adóból származó bevételei a fővárosnak 2020 óta 85 százalékkal, nominálisan 258 milliárd forinttal nőttek, és csak 2024-ig 1100 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel gazdálkodhatott a városvezetés. Ha az azóta eltelt öt év mindegyikében – a fővárosnak juttatott állami forrásokat is figyelembe véve, tehát évente 50 milliárd forintos különbözettel számolva – annyi szolidaritási adót kellett volna befizetnie Budapestnek, mint idén (mint ahogy nem kellett), még akkor is betakarná a kiadást ez a növekmény.
2. A fővárosnak messze nem kellett ilyen mennyiségű szolidaritási hozzájárulást fizetnie: 2021-ig nettó haszonélvező volt a főváros, vagyis több állami támogatást kapott, mint amennyit befizetett szolidaritási hozzájárulásként. 2021-től 2025-ig pedig a fővárosi önkormányzat saját számításai szerint összesen 107,6 milliárd forinttal fizet be többet Budapest az államkasszába, mint amennyi támogatást kap. Ez nagyon messze van a hiányzó 300 milliárdtól, és az adóbevételek növekményének felét sem éri el.

A főváros nehéz pénzügyi helyzetének okait a Tényellenőr szerint a kormányzati adópolitika körül kell keresni, ebben a tekintetben ugyanis Budapest továbbra is nettó haszonélvező, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekményének szaldója ugyanis plusz 150 milliárd forint az elmúlt öt évben.

Mint ismert, a szolidaritási hozzájárulás körül kialakult vita azután pattant ki újra, hogy szeptember 1-jével megszűnt a jogvédelem, amit a fővárosi önkormányzat kapott a Fővárosi Törvényszéktől azt követően, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) szolidaritási hozzájárulás címszó alatt inkasszózott több mint tízmilliárd forintot a főváros számlájáról. A törvényszék még júniusban úgy határozott, hogy 

a MÁK nem vonhatja le a főváros számlájáról a 2025. május, június, július és augusztus hónapra vonatkozó szolidaritási hozzájárulást. 

A jogvédelemről hozott bírósági döntés után a kormány és a főváros egyeztetni kezdett, aminek részeként megkezdődött Budapest átvilágítása is, azonban a tárgyalások a nyár közepére holtpontra jutottak. 

Kedden pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán arról számolt be, hogy a Magyar Államkincstár hétfőn vette kézhez a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú jogerős döntését.

Az ítélőtábla a fővárosi önkormányzat 2024. decemberi azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította, és megállapította, hogy azonnali jogvédelem vizsgálata során az állított sérelemnek ténylegesen fenn kell állnia, az nem lehet hipotetikus.

Ezt követően pedig a miniszter megjegyezte, hogy az ítélet szerint az azonnali jogvédelem elrendelése megalapozatlan volt, majd pedig politikai hangulatkeltésnek és időhúzásnak nevezte a fővárosi önkormányzat kérelmét. 

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Soós Lajos)