Azt is kifogásolta Lánczi Tamás, hogy az MTA elnöke a válaszlevelében úgy fogalmazott, jelentéktelen társadalmi befolyású személyekkel nem javasolt foglalkozni, hogy ne érezzék a biztatást (sic!) arra, hogy antidemokratikus nézetek hangoztatásával próbálkozzanak magukra vonni a közfigyelmet. Lánczi arra emlékeztet, hogy Fleck Zoltán évtizedek óta állandó jelleggel aktívan részt vesz a magyar politikai nyilvánosságban mint egyetemi oktató és tanszékvezető, folyóirat-szerkesztő, kutató és jogtudós, ezért egyszerűen nem tekinthető jelentéktelen társadalmi befolyású szereplőnek.
A Tisza Párt magáévá tette az alkotmánysértő nézeteket
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke vitatja Freund Tamásnak azt a megállapítását is, miszerint egy önmagában valóban elítélendő, de jelenleg igen elszigetelt nézetről van szó, amely addig nem jelent számottevő veszélyt, amíg azt egyetlen politikai erő sem teszi magáévá. Ennek Lánczi szerint ellentmond, hogy Fleck Zoltán nyilatkozata a legnagyobb ellenzéki párt rendezvényén hangzott el, és a Tisza azóta sem határolódott el tőle.
Végül Lánczi Tamás arra kérte az MTA vezetőjét, hogy ne engedje megfélemlíteni magát a nagy hanggal, fenyegető módon fellépő közéleti szereplőktől, és lépjen fel a Fleck által képviselt vállalhatatlan nézetek terjedése ellen.
Fenyegetés, zsarolás, nyomásgyakorlás
A levélváltás előzménye, hogy Fleck Zoltán a Tisza Párt egyik rendezvényén gyakorlatilag megfenyegette az államfőt. – Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (…) fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, konkrétan a köztársasági elnököt – fogalmazott az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy le fogja tagadni ezt a kijelentését. Fleck abból az előfeltevésből indult ki, hogy a köztársasági elnök akkor is a Fidesz vezetőjének adná a kormányzati megbízást, ha nem nyerne a 2026-os választáson. Fleck Zoltán azt is hangoztatta, hogy szerinte forradalomra van szükség, nem pedig kormányváltásra. Az esetre reagálva Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy Fleck társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólított fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen.
Feljelentés Fleck ellen
Lánczi Tamás ezt követően feljelentést tett Fleck Zoltán ellen, ugyanis megítélése szerint az alkotmányjogász bűncselekményt követett el, s az ügy alkotmányos és szuverenitásvédelmi kérdés is. – Magyarországnak vannak törvényei, van egy alaptörvénye, amit több mint tíz évvel ezelőtt fogadtak el. Azóta több választás volt. Tehát kétség sem férhet ahhoz, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam. Tehát ha valaki erről mást gondol, szíve joga, de ennek alapján nincs joga felkelésre, forradalomra és erőszakra buzdítani – fejtette ki Lánczi korábban. Mint hangsúlyozta: – Fleck Zoltán úgy beszél forradalomról, hogy a szótári definíciója a fennálló rend erőszakos megdöntése. Ebben a pillanatban megálljt kell parancsolni. (…) Nem fér bele, hogy a fennálló alkotmányos rend megdöntésére szervezkedjen valaki.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!