Lánczi Tamás az MTA elnökének: Ne engedje magát megfélemlíteni!

Határozott ellenlépéseket vár Lánczi Tamás az MTA elnökétől Fleck Zoltán alkotmányos rendet és az ország szuverenitását veszélyeztető megnyilvánulásai miatt – derül ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének válaszleveléből, amit Freund Tamásnak írt. Az Akadémia első embere ugyanis bagatellizálta Fleck nyilatkozatát, amit az alkotmányjogász a Tisza Párt egyik júniusi rendezvényén mondott, és amivel gyakorlatilag megfenyegette a köztársasági elnököt.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) vezetője arra kéri a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, hogy tegyen lépéseket Fleck Zoltán alkotmányos rendet veszélyeztető nézeteinek terjesztése ellen. Ez derül ki Lánczi Tamás lapunk birtokába került válaszleveléből, amit Freund Tamás MTA-elnöknek írt. Az SZH elnöke emlékeztetett, hogy Fleck Zoltán – aki az MTA köztestületi tagja – június 25-én olyan felhívást fogalmazott meg, amelyben álláspontja szerint Magyarország alkotmányos rendjét és szuverenitását veszélyeztette, ezért fordult Lánczi Tamás az MTA elnökéhez.

Fleck Zoltán. Fotó: Ladóczki Balázs

A megkeresésére érkezett válasz alapján Lánczi és Freund Tamás között egyetértés van abban, hogy Fleck Zoltán említett kijelentései vállalhatatlanok, súlyosan sértik a társadalmi normákat, nem egyeztethetők össze az MTA értékrendjével, illetve idegenek a köztestület szellemiségétől. Lánczi a mostani válaszlevelében megjegyezte, hogy erről bizonyára nem értesült Romsics lgnác, az MTA rendes tagja, aki a nyilatkozat okozta közfelháborodás közepette kiállt Fleck Zoltán mellett.

 

Alaptalan kifogások

Mindezek ellenére Freund több olyan körülményt is felsorolt, amelyekre hivatkozva elzárkózik bármilyen válaszlépés meghozatalától az Akadémia részéről. Az MTA elnöke először is arra hivatkozott, hogy az Akadémiának nines hatásköre az ügyben, hiszen Fleck Zoltán nem tudományos kérdésben tette nyilatkozatát, illetve azt nem hozta összefüggésbe az Akadémiával vagy köztestületi tagságával. Lánczi Tamás szerint viszont Fleck Zoltánnak nem szükséges deklarálnia megnyilvánulásának kapcsolatát a tudományos szerepvállalásával, ugyanis egyetemi és akadémiai pozíciója az egyetlen ok, amiért rendszeres meghívottja politikai rendezvényeknek és műsoroknak, ez adja meg a közéleti súlyát. Fleck nem laikusként, hanem a tudományos életben betöltött szerepével tudatosan visszaélve teszi sorozatos botrányos politikai felhívásait. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy az MTA első embere nem érzi szükségesnek megvédeni az Akadémia megítélését olyan személyekkel szemben, akiknek közéleti szerepvállalása Freund bevallása szerint is idegen annak értékrendjétől és szellemiségétől.

Azt is kifogásolta Lánczi Tamás, hogy az MTA elnöke a válaszlevelében úgy fogalmazott, jelentéktelen társadalmi befolyású személyekkel nem javasolt foglalkozni, hogy ne érezzék a biztatást (sic!) arra, hogy antidemokratikus nézetek hangoztatásával próbálkozzanak magukra vonni a közfigyelmet. Lánczi arra emlékeztet, hogy Fleck Zoltán évtizedek óta állandó jelleggel aktívan részt vesz a magyar politikai nyilvánosságban mint egyetemi oktató és tanszékvezető, folyóirat-szerkesztő, kutató és jogtudós, ezért egyszerűen nem tekinthető jelentéktelen társadalmi befolyású szereplőnek.

 

A Tisza Párt magáévá tette az alkotmánysértő nézeteket

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke vitatja Freund Tamásnak azt a megállapítását is, miszerint egy önmagában valóban elítélendő, de jelenleg igen elszigetelt nézetről van szó, amely addig nem jelent számottevő veszélyt, amíg azt egyetlen politikai erő sem teszi magáévá. Ennek Lánczi szerint ellentmond, hogy Fleck Zoltán nyilatkozata a legnagyobb ellenzéki párt rendezvényén hangzott el, és a Tisza azóta sem határolódott el tőle.

Végül Lánczi Tamás arra kérte az MTA vezetőjét, hogy ne engedje megfélemlíteni magát a nagy hanggal, fenyegető módon fellépő közéleti szereplőktől, és lépjen fel a Fleck által képviselt vállalhatatlan nézetek terjedése ellen.

 

Fenyegetés, zsarolás, nyomásgyakorlás

A levélváltás előzménye, hogy Fleck Zoltán a Tisza Párt egyik rendezvényén gyakorlatilag megfenyegette az államfőt. – Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (…) fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, konkrétan a köztársasági elnököt – fogalmazott az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy le fogja tagadni ezt a kijelentését. Fleck abból az előfeltevésből indult ki, hogy a köztársasági elnök akkor is a Fidesz vezetőjének adná a kormányzati megbízást, ha nem nyerne a 2026-os választáson. Fleck Zoltán azt is hangoztatta, hogy szerinte forradalomra van szükség, nem pedig kormányváltásra. Az esetre reagálva Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy Fleck társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólított fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen.

 

Feljelentés Fleck ellen

Lánczi Tamás ezt követően feljelentést tett Fleck Zoltán ellen, ugyanis megítélése szerint az alkotmányjogász bűncselekményt követett el, s az ügy alkotmányos és szuverenitásvédelmi kérdés is. – Magyarországnak vannak törvényei, van egy alaptörvénye, amit több mint tíz évvel ezelőtt fogadtak el. Azóta több választás volt. Tehát kétség sem férhet ahhoz, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam. Tehát ha valaki erről mást gondol, szíve joga, de ennek alapján nincs joga felkelésre, forradalomra és erőszakra buzdítani – fejtette ki Lánczi korábban. Mint hangsúlyozta: – Fleck Zoltán úgy beszél forradalomról, hogy a szótári definíciója a fennálló rend erőszakos megdöntése. Ebben a pillanatban megálljt kell parancsolni. (…) Nem fér bele, hogy a fennálló alkotmányos rend megdöntésére szervezkedjen valaki.

Lánczi Tamás – az említett, MTA-nak címzett levél mellett – nyílt levelet írt az ELTE jogi karának, nehezményezve, hogy ez az intézmény sem érezte fontosnak, hogy fellépjen az alkotmányjogász vállalhatatlan mondatai ellen.

Borítókép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (Fotó: Csudai Sándor)