Magyar Péter sakkfigurája a Szőlő utcai kémbotrány főszereplője, Káncz Csaba

A Szőlő utcai ügy kulcsalakjának köze van a brit MI6 titkosszolgálathoz, éppen úgy, mint ahogy Márki-Zay Péterhez és tavaly óta Magyar Péterhez is. Káncz Csaba a brit nagykövetség után a brüsszeli politika legmagasabb szintjein mozgott – derítette ki az Ellenpont.

Forrás: Ellenpont2025. 09. 25. 10:31

Káncz Csabának köze van a brit MI6 titkosszolgálathoz, ahogy Márki-Zay Péterhez és tavaly óta Magyar Péterhez is – írja az Ellenpont.

Káncz Csaba az MSZP-s uniós biztos, Andor László mellett egyre magasabbra emelkedett, hogy aztán a magyar baloldali pártok mellett kössön ki. A baloldali pártok tanácsadóként rendre bevitték a nemzetbiztonsági bizottság zárt üléseire, ahol hozzájuthatott az államtitkokhoz, miközben a brit titkosszolgálat egyik fedőcége fizette. A lap arról is ír, hogy

2022 előtt Márki-Zay Péter, tavaly pedig Magyar Péter támogatójaként bukkant fel.

Rendszeresen dicsőíti a Tisza Párt elnökét is. Kérdés: Káncz Csaba milyen érdekeket szolgál mindig a legesélyesebb ellenzéki erők mellett, és legfőképpen kinek a megbízásából?

Mint ismert, kedd délután tette közzé az Igazságügyi Minisztérium a Szőlő utcai javítóintézet körüli botrányról készült gyorsjelentését. Erre azután került sor, hogy baloldali politikusok és influenszerek a Demokratikus Koalíciótól kezdve noÁron át Magyar Péterig napok óta egy állítólagos pedofilbotránnyal támadják a kormány egyes tagjait.

Mi történt a Szőlő utcában?

A Szőlő utcai javítóintézet volt vezetőjét azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy felnőtt nőket kényszerített prostitúcióra, miközben alkalmazta őket az intézetben.

Vagyis valójában semmilyen pedofil bűncselekmény gyanúja nem merült fel ebben az ügyben.

Ennek ellenére az ellenzék egy Kuslits Gábor nevű egykori gyermekvédelmi vezető interjúja alapján egyre abszurdabb módon azzal kezdett vádaskodni, hogy az intézetből kislányokat és kisfiúkat vittek ki pedofiloknak, miközben lányok egyáltalán nincsenek is itt, és a javítóintézet valójában fiatalkorúak börtöne, zárt intézmény, ahonnan nem lehet kijárni.

Előbb Jámbor András posztolt rendszeresen hamis állításokat, majd Juhász Péter podcastjában előkerült egy férfi, aki azt állította, hogy az ózdi gyermekotthonba bejárt egy Zsolti bácsi nevű ember, és kisfiúkat erőszakolt meg. Káncz Csaba minden bizonyíték nélkül leírta Semjén Zsolt nevét. Ekkor csatlakozott rá az ügyre Dobrev Klára, aki már azt a látszatot keltette, hogy Zsolti bácsi a Szőlő utcai intézménybe járt, és rendszeresen feltette a kérdést: ki az a Zsolti bácsi?

Csakhogy a történet abszurditását jelzi, hogy ózdi gyerekotthon nem is létezik, így jó eséllyel Zsolti bácsi sem.

Dobrev Klára után pedig Magyar Péter is átvette a témát, és az ügyben a Dobrevék által ártatlanul szóba hozott Semjén Zsolt lemondatását követelte.

Mi az igazság és mi van a háttérben?

Az Igazságügyi Minisztérium dokumentumából kiderült, hogy a vádak teljesen alaptalanok, légből kapottak. Az irat szerint a büntetőügyben kiskorú sértett és politikus neve egyáltalán nem merült fel. És volt még egy fontos megállapítása az iratnak, ami lényegi eleme az ügynek: idegen titkosszolgálati szál is van a történetben. A jelentés két személyt nevesít, mint akit a rendőrség tanúként kihallgatott:

Kuslits Gábort és Káncz Csabát. Kuslits azt vallotta a rendőrségen, hogy ő soha nem nevezett meg senkit, és amúgy is csak pletykákat hallott.

Káncz pedig azt, hogy ő az egészet egy befolyásos és gazdag ellenzéki politikuscsalád egyik tagjától hallotta, és az ő biztatására írta meg. Nem volt hajlandó megnevezni a politikust. Kérdés, hány befolyásos, gazdag ellenzéki politikuscsalád van Magyarországon.

A történet Kuslitstól indult, aki szeptember 8-án egy interjúban név és bizonyíték nélkül vádaskodott, mégis Káncz tűnik az izgalmasabb szereplőnek. Főleg, hogy a jelentés szerint kiderült róla, hogy kapcsolatban állt a brit titkosszolgálattal (MI6), amelynek a környékéről tizenkétszer kapott fizetést.

A brit nagykövetségről Brüsszelbe

Végignézve Káncz életútját az látható, hogy nagyon erős külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, része a nemzetközi globalista hálózatnak, és rendre furcsa szerepkörökben bukkant fel az aktuálisan legerősebb baloldali tömörülés környékén. Káncz pályafutásának kezdetén, 1996 és 2008 között egy meglehetősen bizalmi helyen, a budapesti brit nagykövetségen dolgozott gazdasági tanácsosként.

Káncz aztán a Harmincad utcából az MSZP környékére került, amikor is Andor László uniós biztos tanácsadója lett az Európai Bizottságban. Andor politikai erejét és globalista kapcsolatait jól mutatja, hogy korábban helyet foglalt a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában.

Káncz az MSZP-s politikus beosztottjaként előadást tartott a Lisbon Council egyik panelbeszélgetésén, még 2010-ben. Az intézetet eurómilliókkal támogatják a különféle brüsszeli szervek. Arról nem is beszélve, hogy a konferencia társszervezője a Soros-hálózathoz köthető Accenture volt.

Ez azt jelzi, hogy a Szőlő utcai ügy tanúja a kétezertízes évek elején erősen be volt kötve a brüsszeli vérkeringésbe.

Miután Andor mandátuma lejárt, Káncz hazai és egyben veszélyes vizekre evezett. 2015 és 2017 között két baloldali párt is szakértőként foglalkoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában.

Titkosszolgálati vonalon

Az IM gyorsjelentéséből azt már tudni lehetett, hogy kisebb megszakításokkal az MSZP-s Molnár Zsoltot segítette a tanácsaival. Azt viszont a Magyar Nemzet derítette ki, hogy ezzel párhuzamosan az LMP-s Széll Bernadett mellett is időnként megjelent. Széll jelenleg a CEU egyik oktatója, a hazai Soros-világ egyik szimbolikus szereplője. Káncz pozíciójából eredően részt vehetett a testület zárt ülésein, ahol államtitkot képező információk hangozhattak el. Különösen aggályos, hogy a rejtélyes utalások éppen ebben az időszakban – 2012 és 2016 között, a brüsszeli megbízatása és a hazai nemzetbiztonsági szerepvállalása idején – érkeztek a számlájára az ex-MI6-osok által alapított cégtől. Az meg különösen érdekes, hogy ezek után sokkal aktívabb lett a belpolitikában.

Márki-Zay köreiben

Az Ellenpont kitér arra is, hogy 2021 környékén váratlanul az akkor formálódó Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hátországában bukkant fel. Márki-Zay Péter a párt hegyvidéki jelöltjeként mutatta be. Bár a hódmezővásárhelyi polgármester pár hónappal később megnyerte az előválasztást, Káncz indulása lekerült a napirendről – annak ellenére, hogy elkezdte a kampányát.

Káncznak mai napig erős MMM-s kapcsolatai vannak, amit jól mutat, hogy baráti viszonyt ápol Fehér Zoltán geopolitikai szakértővel.

Fehér a 2022-es választási kampányban szintén Márki-Zay szakértői holdudvarának a tagja volt. Nem mellesleg Fehér az erősen Soros-kötődésű, washingtoni Atlantic Council elemzőjeként dolgozik. Júniusi posztjában azzal dicsekedett, hogy Káncz Csabával interjút készített az Európai Unió Kína-politikájáról. Ez is azt mutatja, hogy a botrány kulcsszereplője erősen kapcsolódik a nemzetközi Soros-világhoz.

A 2022-es választáson megsemmisítő vereséget szenvedett a baloldali összefogás és Márki-Zay Péter. A Tűzfalcsoport megírta, hogy Márki-Zay bukása után Káncz előbb Hadházy Ákoshoz csatlakozott, sőt közösen is tüntettek az MTVA székháza előtt. Káncz egy ideig háttérbe vonult, majd új szerepkörben tért vissza. A régi baloldal tagjaként beállt az új ellenzéki formáció, a Tisza mögé.

Magyar Pétert segíti

Az elsők között támogatta Magyar Pétert, ami az életútja alapján feltehetően nem véletlen. A Tisza mögött ugyanis megjelentek a jól ismert globalista háttéremberek, azok, akik már Márki-Zay Péter vagy a Gyurcsány-kormány körül is ott voltak.

Káncz Csaba a sajtóban rendre dicséri Magyar Pétert.

A Klasszis média podcastjében például átgondolt, okos lépésnek nevezte, hogy egy kormányváltás esetén Magyar első útja Donald Tusk Lengyelországába, a második Bécsbe és a harmadik Brüsszelbe vezetne. Amiatt is örömét fejezte ki, hogy a Tisza uniós képviselői végül az Európai Néppárthoz csatlakoztak.

A titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádolt szakértő arról is beszélt, hogy szerinte a „külföldi titkosszolgálatoknál visszaállhatna így a bizalom Magyarországgal szemben.” Vagyis Káncznak már ekkor is inkább a külföldi szolgálatoknak megfelelés volt a legfontosabb – utólag kiderült, nem véletlenül. Káncz egyébként ’22 után geopolitikai szakértőként építette újra magát a nyilvánosságban, elsősorban a Facebookon teszi közzé az elemzéseit. Bár hivatalosan külpolitikával foglalkozik, ahogy a fentiekből is kiderült, a hazai ügyeket is rendszeresen kommentálja.

Belpolitikai posztjaiban szinte mindig a Tisza számára kiemelten fontos témákkal foglalkozik: Hatvanpuszta, Szőlő utcai eset, Harcosok Klubja, digitális polgári körök.

Feltűnő, hogy egy szakértőhöz képest meglehetősen vehemensen, sokszor gusztustalan módon támadja a kormányt és annak tagjait.

Hasonló stílusban posztol, mint Rácz András biztonságpolitikai szakértő, akinek szintén erős külföldi kapcsolatai vannak. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Facebook-posztjában kifejtette, hogy a hivatal látókörébe is bekerült Káncz, amikor álhírt terjesztett Kárpátalja készülő magyar megszállásáról.

A cikk folytatását itt olvashatja el.