Versenyképességi, tudományos és nemzetgazdasági fordulatot hozott az egyetemi modellváltás – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára hétfőn az Óbudai Egyetem tanévnyitóján.
Varga-Bajusz Veronika azt mondta, hogy immár 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, az egyetemeink felpörögtek, dinamikusak, identitásuk van.
Hozzáférési fordulat történt a felsőoktatásban, hiszen harmadik éve több mint százezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba, és folyamatosan nő az állami ösztöndíjas helyek száma is, 2022 óta tizenötezres ez a bővülés – közölte az államtitkár.
Úgy fogalmazott: az egyetemeknek óriási ellenszélben, viharban kell állniuk a sarat, az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen.
Az eredmények között ismertette, hogy a felsőoktatási modellváltás után 10-ből 6 diák a nemzetgazdasági szempontból kiemelt területekre nyert felvételt, 67 százalékkal nőtt a vállalati bevételek száma, 50 százalékkal nőtt az egyetemi publikációs teljesítmény, a szabadalmak száma pedig egy év alatt 35 százalékkal emelkedett. A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli – hangoztatta, hozzátéve, hogy az elkövetkező években 1300 milliárd forint jut egyetemfejlesztésre, a cél az, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ és Európa legjobb száz egyeteme között.
Az Óbudai Egyetemre kitérve elmondta, a modellváltással az intézmény megugrott, évről évre erősödik a világversenyben. Egyben kitartást kívánt az egyetemnek az Európai Unió bírósága előtti perhez, amelyet az Erasmus-ügyben indítottak öt másik intézménnyel.
Kovács Levente rektor kiemelte: az Óbudai Egyetem az elmúlt években jelentősen megerősödött, a gyakorlatorientált magyar műszaki felsőoktatás fellegvára, immár a világ egyetemeinek legjobb 3 százalékába tartozik és Közép-Kelet Európa egyik meghatározó intézményévé nőtte ki magát. Elmondta, hogy a 2025-ös felvételi időszakban csaknem hatezren választották első helyen az intézményt, amit történelmi rekordnak nevezett; itt 4532 elsőéves – köztük mintegy 300 külföldi – hallgató kezdi meg tanulmányait.
Hozzátette: az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentkezők száma, a működésében 2021-ben megújult Óbudai Egyetemre 78 százalékkal többen jelentkeztek idén, mint 2021-ben. Kovács Levente kiemelte, az intézmény számára mindig is fontos volt, hogy országos egyetemmé nőjön és így a vidéki helyszíneken is magas színvonalú képzést nyújtson. A székesfehérvári kampusz mellett a meghirdetett salgótarjáni, kaposvári, ceglédi és az új jászberényi képzésekre is sokan jelentkeztek – ismertette. Meghatározó feladatuknak tartják – tette hozzá –, hogy helyben megszerezhető diplomával segítsék az adott régió fiataljait, illetve erősítsék gazdasági fejlődését.
Kitért arra is, hogy szükség van mobilitási lehetőségekre, amelynek a Pannónia-ösztöndíjprogram ad jelentős lendületet. Ebben már az előző évben is kétszer annyian vettek részt, mint az Erasmus-programban.
A számok is bizonyítják, hogy képesek vagyunk rugalmasan reagálni a nemzetközi kihívásokra és sikeresen alkalmazkodni a változó körülményekhez – jegyezte meg. Ezzel kapcsolatban elmondta, szeptember 10-ére tűzte napirendjére az Európai Bíróság az Erasmus-ügyben indított perüket. Kovács Levente beszámolt arról, hogy az elmúlt években több mint 1400 helyet ugrottak előre a világrangsorokban, ma már a világ legjobb 3 százalékéba tartoznak. A Times Higher Education listáján a 1001-1200-as sávból a 601-800-as kategóriába léptek, a QS-rangsorban pedig összpontszámukat megduplázva ott is kategóriát váltottak.
