Nem a Tisza Párt malmára hajtották a vizet a szeptemberi politikai események – olvasható az Alapjogokért Központ friss elemzésében, amelyből kiderül, számtalan, a választók szempontjából kiemelt esemény történt a hónapban. Mint írták, a jobboldal már szeptember első napján megszilárdította pozícióját, ugyanis elindult a kedvezményes, 3 százalékos lakáshitelt nyújtó új lakásvásárlási támogatás, az Otthon start program, amely amellett, hogy az albérletárak emelkedésében is fordulatot hozott, továbbra is töretlen népszerűségnek örvend.
A Tisza Párt ezzel szemben a nyár végén nyilvánosságra került adóemelési tervek, valamint Ruszin-Szendi Romulusz elfogadhatatlan fegyverviselési botrányának ügyében kísérelt meg napról napra kínosabb magyarázatokkal előállni.
Felidézték, nyár végén került nyilvánosságra az a dokumentum, amely szerint egy választási győzelem esetén háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére, hatalmas adóemelésre és a családokat segítő kedvezmények rendszerének felülvizsgálatára készülhet Magyar Péter pártja. A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei alapján csak egy nagyon szűk rétegnek maradna meg a mostani adószint, amellett, hogy már az átlagbér összege is a 22 százalékos adósávba esne. Ennek kapcsán Tarr Zoltán kijelentései is borzolták a kedélyeket, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője ugyanis azt mondta,
Választást kell nyerni, és utána mindent lehet.
Az Alapjogokáért Központ felméréséből kiderül, hogy a felnőtt magyarok 63 százaléka arra számít, hogy a Tisza Párt a 2026-os parlamenti választásokat követően megemelné a lakossági adóterheket. Mindez azt jelenti, hogy
a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter kommunikációjának,
ellenben a többkulcsos jövedelemadót propagáló – és a családtámogatási rendszert megszüntető –, sajtóba kiszivárgott javaslatot tartják valósnak.
A kiszivárgott tervekről azt írták, a Tisza Párt nemcsak a magánszemélyek jövedelemét terhelné a jelenlegi 15 százalék helyett jelentősen magasabb adókkal, hanem a vállalkozások, Európában egyedülállóan alacsony, 9 százalékos társasági adóját is 25 százalékra emelnék. „A szóban forgó tervek nemcsak a választópolgárok felháborodását váltották ki, hanem – ahogyan arra több elemzőközpont is rámutatott – Magyarország versenyképességének romlását és vállalkozások tömegének kivonulását, leépítéseket és exportcsökkenést is eredményezhetnék” – írták, példaként említve az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzését, amely rávilágít, hogy
a társasági adó drasztikus emelése számos kedvezőtlen hatást gyakorolna a teljes magyar gazdaságra, ugyanis az elmúlt 15 évben körülbelül egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, amelyek nagy részét külföldi befektetők biztosítják.
A társasági adó emelésének lehetősége pedig a külfölditőke-áramlás magyarországi helyzetét és hazánk versenyképességét is negatívan befolyásolná, a befektetők jelentős hányadának kivonulását eredményezve.
