– Hibát követtem el, amikor képviselővé választásom után a kerületünk szociális intézményében maradtam szociális szakemberként. Hibáztam, mert ugyan jogilag ez nem összeférhetetlen, emberileg nehezen feloldható és a politikusi státuszom az ügyfelekkel és a munkatársakkal is alapjaiban változtatja meg a viszonyomat. A szociális intézménynek már nem vagyok alkalmazottja – közölte Oláh József, a Momentum józsefvárosi képviselője, Pikó András polgármester szövetségese. Szerinte semmilyen jogszabályt nem sértett azzal, hogy szavaival kényelmetlen helyzetbe hozta egy ügyfelét és megbánthatott másokat.

– Mindezt őszintén sajnálom, és ahogy ez korábban személyesen is megtörtént, most a nyilvánosság előtt is elnézést kérek tőle és mindenki mástól, akit kellemetlen vagy nehéz helyzetbe hoztam. Megértettem a kapott visszajelzéseket és tanultam belőlük.
A kollégáim javaslatára részt fogok venni egy képzésen, hogy sokkal tudatosabban kezeljem a hatalmi viszonyokból eredő konfliktusokat és a nők és férfiak közötti hatalmi különbségeket
– jelezte Oláh, aki korábban mindent megtett azért, hogy a zaklatási ügye ne derüljön ki. Mostani bejegyzésében sem arról ír, hogy képviselői tisztségéhez nem méltó a viselkedése, hanem arról, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy egy szociális intézmény belső dokumentuma nyilvánosságra került, ezáltal a zaklatási botrány is. Végezetül felelősségvállalás és mandátumának visszaadása helyett felszólította a sajtót, hogy hagyják abba a „túlzó hangulatkeltést”, mert árt a volt munkahelyének.
Mint megírtuk,
Oláh József a Lélek-ház vezetőjeként kolléganőjét és női ügyfeleit verbálisan szexuálisan zaklatta, ezért az egyik sértett feljelentette a képviselőt.
A Metropolhoz viszont eljutott a jegyzőkönyv, és eszerint a képviselő a hatalmával visszaélve zaklatott több nőt, akik féltek tőle. A szándékosságot a vizsgálat alatt tagadta, viselkedését pedig azzal magyarázta, hogy szociális munkásként ő a személyiségével dolgozik, hiszen a közvetlenség mindig hatékony.
Egy nő a jegyzőkönyv szerint évek óta dolgozott a kerületi hajléktalanoknak új esélyt nyújtó Lélek-programban, és a kezdetektől félt az önkormányzati képviselő kéretlen és nyomasztó viselkedése miatt. Mint mondta,
Oláh József önkormányzati képviselő – aki egyúttal szociális munkásként is dolgozott a programban – a szemével vetkőztette, de más nőkkel is gyakran kezdeményezett négyszemközti beszélgetéseket, beszólogatott nekik, verbálisan nyomult rájuk.
A sértett nőn a nyomás egyre nagyobb volt, nem tudta kezelni a helyzetet, leblokkolt, zavartan mosolygott, és általában csak továbbment. Attól félt, ha az inzultusról beszélne, veszélybe kerülne a szociális programban való részvétele és a munkahelye, hiszen az őt zaklató férfi önkormányzati képviselő.


















