Ez már kínos – mutatjuk mennyien voltak Magyar Péter nyíregyházi utcafórumán
Az utaztatások és a mozgósítási kampány ellenére sem tudta megtölteni támogatóival a nyíregyházi piacteret a háborúellenes gyűlésre rászervezett utcafórumán Magyar Péter.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
„Ez a kép Magyar Péterék nyíregyházi tüncijén készült. Már két hete Győrben is nagyon kevesen voltak, de ez már a ciki kategória. A héten kiderült a Tisza adóprogramja, vagyis adóemelési terveik. Na, erre mondtak ma nemet a nyíregyházi emberek” – írta közösségi oldalán Bohár Dániel. A véleményvezér egy drónfotót is megosztott, amelyen jól látszik, Magyar Péternek nem sikerült tömegeket csábítania Nyíregyházára.
Magyar Péter szimpatizánsainak száma azok után kezdett látványosan csökkenni, hogy az Index nyilvánosságra hozta, 1300 milliárdos megszorításra készül a Tisza Párt.
Mint ismert, néhány nappal ezelőtt látott napvilágot egy dokumentum, amely szerint az elmúlt évtizedek legkeményebb megszorítására készül a Tisza Párt. Az Index birtokába került több száz oldalas gazdasági tervezet szerint Magyar Péter pártja egy markánsan baloldali fordulatot készít elő, és radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben.
A dokumentum a társadalmi egyenlőségre és az állami újraelosztásra helyezi a hangsúlyt, miközben az adó- és járulékemelések olyan széles körét sorolja fel, amely a lakosság és a vállalkozások túlnyomó többségét érintené.
A Tisza Párt programja nem egyszerű reformcsomag, hanem baloldali gazdaságpolitikai kísérlet, amely érezhető terheket rakna a fizetésekre, a családokra, a vállalkozókra és a befektetésekre egyaránt.
Magyar Péter gazdasági tervéből kiderül: 1300 milliárdos megszorításra készülnek, amelyet kőkemény megszorításokból, adó- és járulékemelésekből szednének össze (Forrás: Index)
A Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram című tervezet egy átfogó szakmai dosszié. Az Index cikke szerint a dokumentum mélysége és részletezettsége arra utal, hogy a Tisza Párt nagyon is komolyan gondolja, milyen irányba terelné a magyar gazdaságot a következő évtizedben.
Bár a Tisza Párt által felrajzolt jövőkép a társadalmi egyenlőségre és a szociális jogok megerősítésére építene, a tervezet a baloldali gazdaságpolitikák klasszikus kockázatait hordozza és a versenyképesség rovására mehet.
A program szerint az államnak évente legalább 1300 milliárd forinttal több bevételre lenne szüksége, és ezt nem növekedésből, hanem kőkemény megszorításokból, adó- és járulékemelésekből szednék össze.
A csomag tengelye a progresszív szja drasztikus emelése, és több olyan intézkedést is kilátásba helyeznek, amelyek alapjaiban írnák át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:
a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal, valamint
új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.
A csomagban a redisztribúció és az állami szerepvállalás felértékelődik, miközben jelentős többletterhek kerülnének a lakosságra és a vállalkozásokra.
A Tisza Párt adórendszerre szabott reformja a mindennapok szintjén is érezhető lenne: a progresszív szja bevezetésével gyakorlatilag minden átlagkereső zsebébe mélyebben nyúlna az állam. A tervezet két új kulcsot vezetne be: 22 százalékos adót fizetnének, akik bruttó 416 ezer forint felett keresnek. Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 687 100 forint volt, tehát ez az intézkedés az átlag-, de még a bruttó mediánkeresetből (568 700 forint) élőket is érintené.
A bruttó 1,25 millió felett keresők esetében pedig már 33 százalékra ugrik az adókulcs. Ez azt jelenti, hogy
a jelenlegi magyar átlagkeresetűeknek éves szinten akár több százezer forinttal is többet kellene befizetniük.
A Tisza Párt által körvonalazott gazdasági terv egyik legérzékenyebb pontja a családi adókedvezmények megnyirbálása. A dokumentum szerint a középső jövedelmi sávban 30, a felsőben pedig már 50 százalékos vágást hajtanának végre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy átlagos magyar család minden egyes gyermek után harmadával kevesebb adókedvezményt tudna érvényesíteni.
A Tisza-terv legsúlyosabb adóemelései
A Tisza programtervezete radikálisan nyúlna bele a magyar kisvállalkozók mindennapjaiba. Teljesen eltörölnék az ekhót. A kedvezményes adózást biztosító ekho kivezetésével több tízezer kreatívipari szereplő, újságíró, művész és sportszakember kerülne át az átalány- vagy tételes adózás szigorúbb rendszerébe. A kata pedig csak egy szűk kör, diákok és nyugdíjasok számára lenne elérhető.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlatilag teljesen átvenné a bérszámfejtést a munkáltatóktól, és mindenkire kiterjesztenék a kötelező, valós idejű ellenőrzést biztosító digitális munkavállalói kártyát (dmk).
Ez a rendszer a leírás alapján úgy működne, mint egy digitális kapuőr: folyamatosan figyelné a munkavégzés és a jövedelmek minden részletét.
A Tisza reformcsomagjának legmeglepőbb és legvitatottabb eleme a vagyonokra kivetendő, évi 6,5 százalékos különadó bevezetése lenne, ráadásul nemcsak a luxusingatlanokra, hanem autókra és különböző nagyobb értékű ingóságokra is.
Az adóhatóság minden ingatlanra és nagyobb ingóságra kiterjedő teljes vagyonfelmérést hajtana végre. A tervezet szerint minden olyan magyar állampolgár érintett lenne, akinek az összvagyona meghaladja az 500 millió forintot.
A határvonal viszont nem egy-egy vagyonelemre, hanem a teljes vagyonra vonatkozik, ide számítana az összes ingatlan, minden 1600 köbcenti fölötti autó, üzletrész, értékpapír, műtárgy, sőt még a magasabb értékű ékszerek is.
A Tisza Párt drasztikus áfaemelést tervez az autókra, az alkoholra és a dohánytermékekre. Az autók és az autóalkatrészek áfája egységesen 32 százalékra ugrana, ami azonnali és látványos áremelkedést hozna a szalonoktól a szerelőműhelyekig. Mindez a 1600 köbcenti feletti járműveket érintené, épp azt a kategóriát, amely a középosztály jelentős részének mindennapi mobilitását biztosítja.
A sör átlagára a jelenlegihez képest 50-60 százalékkal nőne.
A bor, tömény italok és cigaretták ára akár duplájára is emelkedne. Vagyis egy liter egyszerű asztali bor 3000 forintba kerülne, egy doboz cigaretta pedig elérné a 4500 forintos árszintet.
A program radikális progresszív adóemelést vezetne be minden olyan jövedelemre, amely nem munkából származik:
a bérleti díjakra,
az ingatlaneladásokra,
az osztalékokra,
a részvényeken és
az állampapírokon realizált nyereségre.
A dokumentum szerint az elkülönülten adózó jövedelmek kulcsai 20, 30 és 40 százalékra nőnének. Egy átlagos lakás kiadása után 20 százalékos adót kellene fizetni, míg egy ingatlan eladásából származó bevételre már a legmagasabb, 40 százalékos kulcsot vetnék ki.
A több száz oldalnyi tiszás gazdasági terv fejezeteit több aláírás is hitelesíti (Forrás: Index)
Fordulat a vállalati és járulékrendszerben
A Tisza Párt a társasági adózás teljes rendszerét átalakítaná, progresszív adókulcsokat vezetnének be, ami a kis- és középvállalkozások számára érezhető adóteher-növekedést hozna. A jelenlegi 9 százalékos egységes kulcs helyett a kkv-k 13,5 és 18 százalékos, a nagyvállalatok 21,5 százalékos, a multinacionális cégek pedig 25 százalékos kulccsal adóznának.
A kedvezményes kivarendszerből a legtöbb kkv kiesne. Az új plafon évi 150 millió forintos árbevétel és legfeljebb tíz fő alkalmazotti létszám lenne, vagyis csak a mikrovállalkozások maradnának jogosultak. A társasági adókedvezményeket szinte teljes körűen megszüntetnék. Egyetlen kivétel maradna: a fejlesztési adókedvezmény, amely a kkv-knál jelentősen szűkülne. A kisvállalkozásoknál 25 százalékkal, a középvállalkozásoknál 50 százalékkal vágnák vissza a kedvezmény mértékét.
Gyökeresen átalakítanák a járulékfizetési rendszert. Megszűnne a munkáltatók által fizetett 13 százalékos szocho, helyette
négy új típusú járulékot vezetnének be.
Az új terhek:
egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék
Ugyanezeket a szolidaritási járulékokat a magánszemélyeknek is fizetniük kellene minden külön adózó jövedelmük után. Ez a bérleti díjakra, ingatlaneladásra, osztalékra, részvény- és állampapír-nyereségre is kiterjedne. A kulcsok progresszíven emelkednek:
szolidaritási nyugdíjjárulék: 3-5-8 százalék
szolidaritási egészségügyi járulék: 6-8 százalék
A rendszer így két irányból szedne járulékot: a munkáltatóktól a bérek után, másodszor a magánszemélyektől minden nem munkabér típusú bevételük után. A kombinált teher emiatt jelentősen nőne: például egy ingatlaneladásnál legalább 15,5 százalék járulékot kellene fizetni a 40 százalékos tőkejövedelmi adón felül.
A Tisza gazdasági terve átszabná a teljes tb-rendszert is
A program ezenfelül új, úgynevezett szolidaritási adókat is bevezetne, amelyeket a meglévő járulékokon felül automatikusan vonnának le. Ezek közé tartozna egy 20 százalékos özvegyinyugdíj-adó, valamint ugyanekkora kulcsú öröklési adó az egészségbiztosítási kötvények után.
A Tisza átalakítaná a teljes tb-rendszert is: megszűnne a jelenlegi, állami alapú társadalombiztosítási modell, a 18,5 százalékos járulék helyét pedig kötelező magánbefizetések vennék át.
A nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók, méghozzá jóval drágábban. A minimális csomagok nagyjából a mostani terhelésnek felelnek meg, de a jelenlegi szintű szolgáltatásokért akár 30-35 százalékot is fizetniük kellene a dolgozóknak.
Ráadásul megszűnne a gyed, a gyerekek ellátása sem lenne ingyenes, a díjakat pedig életmód alapú bonus-malus rendszerben állapítanák meg. Aki nem fizet, csak alap- és sürgősségi ellátást kapna. Az egészségügyi dolgozók ugyan papíron állami alkalmazottak maradnának, de a fizetésüket a biztosítók teljesítményarányosan adnák, vagyis ha kevesebb a beteg és kevesebb a bevétel, akkor kevesebb a bér is.
Bár a program végén egy első látásra marginálisnak tűnő, valójában szimbolikus intézkedés is feltűnik: a Tisza Párt bevezetné az eb- és macskaadót.
Minden kutya és macska után évi 18 ezer forintot kellene fizetni,
és még súlyosabb terhek várnának azokra, akik elhagyják vagy magára hagyják az állatukat: naponta nyolcezer forintos tartásdíjat, plusz az állatorvosi költségeket is behajtaná az állam. A kisállattartás további drágulását okozná, hogy a program a kisállattermékekre az áfán felül további 4 százalékos adót rakna.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!