Semjén Zsolt: A magyar nemzet csak akkor marad fenn, ha minden nemzetrésze megerősödik

A nemzeti összetartozás bizottságában tartott meghallgatásán Semjén Zsolt a kormány nemzetpolitikájának alapelveit ismertette, kiemelve az identitásmegőrzést, a gazdasági támogatást, az etnikai magyar pártok megerősítését és a honosítást mint a magyar nemzet egységének pilléreit.

Fotó: Vasvári Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A gazdaságfejlesztésre áttérve azt mondta, 

63 ezer nyertes pályázaton mintegy 250 milliárd forint támogatást fordítottak erre. 

Hangsúlyozta, hogy ez jó a külhoni nemzetrésznek, az azon a területen élő többségi nemzethez tartozóknak, az utódállamoknak és Magyarországnak is, mert ez magyar gazdasági expanziót jelent.

Fontos a külhoni magyar politikai pártok támogatása – szögezte le, hozzátéve, az etnikai alapú magyar pártok a partnereik.

Arról is beszélt, hogy a magyar nemzetrészek megmaradására az autonómia jelenti a garanciát. Megjegyezte, hogy minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiakoncepcióját, amihez a kormány minden segítséget megad.

A honosításról beszélve Semjén Zsolt

 történelmi igazságtételnek nevezte, hogy közjogilag is egyesítsék a nemzetet, és a nemzettársaink honfitársaink és polgártársaink lehessenek. 

– Ez kétféleképpen történhet, a Kárpát-medencében alapvetően kedvezményes honosítással, a diaszpórában az állampolgárság-megállapítással, de a lényeg az, hogy 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká – fogalmazott.

A kárpátaljai helyzetet elemezve azt mondta: az ukrán hatalom azt találta ki, hogy fiktív bizottságokat hoz létre, hogy mutassa Brüsszelnek, a Velencei Bizottságnak, a nyugatiaknak, hogy ők mennyire komolyan veszik a kisebbségi és a nemzetiségi jogokat. 

Leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarság legitim képviselője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. 

Hozzátette: – Nem fogadjuk el, hogy olyan álmagyarokat raknak oda, akik lehet, hogy származásilag magyarok, de nem a magyar érdekeket képviselik, nem a legitim magyar szervezetet képviselik, hanem alapvetően az ukrán propagandát mondják vissza brüsszeli és egyéb olyan fórumokon, ahol az ukrán állam azt akarja mutatni, hogy lépéseket tesz a nemzetiségi, kisebbségi jogok biztosítása tekintetében.

A neki feltett kérdésekre válaszolva Semjén egyetértett azzal, hogy keményen ki kell állni a határon túli magyarságért, de rámutatott, hogy arról mindig előre egyeztetni kell a legitim külhoni magyar szervezetekkel és vezetőkkel.

A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva

 botránynak nevezte, hogy EU-s országban lehetnek kollektív jogfosztásra épülő törvények.

Kárpátaljára áttérve egyetértett azzal a felvetéssel, hogy bizonyos szempontból a késői Szovjetunió ideje a magyarság szempontjából könnyebb időszak volt, mint az ukrán nacionalizmus mostani időszaka, mert a kialakult szituáció számos elemében katonai diktatúrára emlékeztet. Az Ukrajna területén élő kisebbségeket félelemmel tölti el az, hogy a náci kollaboráns Sztepan Bandera Ukrajna nemzeti hőse lehet – jelentette ki. Az, hogy ez a háború kitört, annak az

 egyik oka a kisebbségek jogfosztása és az ukrán ultranacionalizmus volt

 – érvelt, hozzátéve, erre a megoldás az autonómia lenne.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta: a Tisza Párt gazdasági elképzelései olyan következményekkel járnának, hogy például a Sapientia Egyetem fenntarthatatlanná válna – tette hozzá.

Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a Tisza Párt és a DK között egyfajta szereposztás van, az utóbbi párt azt követeli, hogy vegyék el a külhoni magyarság szavazati jogát, ami egyébként mélyen alkotmányellenes, és amit a kormánytöbbség természetesen nem enged.

Borítókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)