Semjén Zsolt: A magyar nemzet csak akkor marad fenn, ha minden nemzetrésze megerősödik

A nemzeti összetartozás bizottságában tartott meghallgatásán Semjén Zsolt a kormány nemzetpolitikájának alapelveit ismertette, kiemelve az identitásmegőrzést, a gazdasági támogatást, az etnikai magyar pártok megerősítését és a honosítást mint a magyar nemzet egységének pilléreit.

Fotó: Vasvári Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Kedden meghallgatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– Száz évig, Trianon óta hátrány volt, ha valaki magyar, épp itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki a meghallgatáson Semjén Zsolt. Hangsúlyozta, hogy a kormány nemzetpolitikájának filozófiai alapja a nemzet iránti elkötelezettség. Hozzátette: ezen azt érti, hogy az ember nemzeti közösségben születik, a nemzettől kapja a nyelvét, a kultúráját, a történelemtudatát, ezért a nemzeti lét: érték. Szavai szerint

 a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad. 

– Ehhez egyfelől kell egy erős Magyarország, ami ennek a hátterét adja, másfelől pedig kell egy olyan nemzetpolitika, ami úgy támogatja a külhoni magyarságot, hogy az meg tudjon maradni identitásában és életlehetőségeiben – jelentette ki a politikus.

Hangsúlyozta, hogy 

a magyarság megmaradásának négy kulcseleme az identitásmegőrzés, a gazdasági támogatás, az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatása, valamint a honosítás általi nemzetegyesítés.

Ezeket részletezve rámutatott, hogy 2010-ben csak kilencmilliárd forint volt a határon túli magyarság éves támogatása, azóta évről évre százmilliárd forint jut ilyen típusú segítségre. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban tízezer beruházást valósítottak meg külhonban, miközben 6500 magyar intézmény, illetve szervezet működéséhez járultak hozzá. Semjén Zsolt kiemelte, hogy száz nemzetpolitikai jelentőségű intézmény kap állandó támogatást, de emellett 35 ezer nyílt pályázaton keresztül további szervezeteket is támogattak.

Arról is beszélt, hogy 

a határon túl hétszáz óvodát és bölcsődét felújítottak, valamint 150 újat felépítettek.

A Szülőföldön magyarul programban százezer forintra emelték a külhonban magyar iskolába járó gyermekek támogatását, így ma 230 ezer gyermek tanul a határon túl magyarul, magyar iskolában – közölte.

Kitért a Határtalanul programra is, amelyben jóval több mint tízezer tanulmányi kirándulást szerveztek, így hatszázezer gyermek juthatott el intézményes formában külhonba.

A gazdaságfejlesztésre áttérve azt mondta, 

63 ezer nyertes pályázaton mintegy 250 milliárd forint támogatást fordítottak erre. 

Hangsúlyozta, hogy ez jó a külhoni nemzetrésznek, az azon a területen élő többségi nemzethez tartozóknak, az utódállamoknak és Magyarországnak is, mert ez magyar gazdasági expanziót jelent.

Fontos a külhoni magyar politikai pártok támogatása – szögezte le, hozzátéve, az etnikai alapú magyar pártok a partnereik.

Arról is beszélt, hogy a magyar nemzetrészek megmaradására az autonómia jelenti a garanciát. Megjegyezte, hogy minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiakoncepcióját, amihez a kormány minden segítséget megad.

A honosításról beszélve Semjén Zsolt

 történelmi igazságtételnek nevezte, hogy közjogilag is egyesítsék a nemzetet, és a nemzettársaink honfitársaink és polgártársaink lehessenek. 

– Ez kétféleképpen történhet, a Kárpát-medencében alapvetően kedvezményes honosítással, a diaszpórában az állampolgárság-megállapítással, de a lényeg az, hogy 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká – fogalmazott.

A kárpátaljai helyzetet elemezve azt mondta: az ukrán hatalom azt találta ki, hogy fiktív bizottságokat hoz létre, hogy mutassa Brüsszelnek, a Velencei Bizottságnak, a nyugatiaknak, hogy ők mennyire komolyan veszik a kisebbségi és a nemzetiségi jogokat. 

Leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarság legitim képviselője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. 

Hozzátette: – Nem fogadjuk el, hogy olyan álmagyarokat raknak oda, akik lehet, hogy származásilag magyarok, de nem a magyar érdekeket képviselik, nem a legitim magyar szervezetet képviselik, hanem alapvetően az ukrán propagandát mondják vissza brüsszeli és egyéb olyan fórumokon, ahol az ukrán állam azt akarja mutatni, hogy lépéseket tesz a nemzetiségi, kisebbségi jogok biztosítása tekintetében.

A neki feltett kérdésekre válaszolva Semjén egyetértett azzal, hogy keményen ki kell állni a határon túli magyarságért, de rámutatott, hogy arról mindig előre egyeztetni kell a legitim külhoni magyar szervezetekkel és vezetőkkel.

A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva

 botránynak nevezte, hogy EU-s országban lehetnek kollektív jogfosztásra épülő törvények.

Kárpátaljára áttérve egyetértett azzal a felvetéssel, hogy bizonyos szempontból a késői Szovjetunió ideje a magyarság szempontjából könnyebb időszak volt, mint az ukrán nacionalizmus mostani időszaka, mert a kialakult szituáció számos elemében katonai diktatúrára emlékeztet. Az Ukrajna területén élő kisebbségeket félelemmel tölti el az, hogy a náci kollaboráns Sztepan Bandera Ukrajna nemzeti hőse lehet – jelentette ki. Az, hogy ez a háború kitört, annak az

 egyik oka a kisebbségek jogfosztása és az ukrán ultranacionalizmus volt

 – érvelt, hozzátéve, erre a megoldás az autonómia lenne.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta: a Tisza Párt gazdasági elképzelései olyan következményekkel járnának, hogy például a Sapientia Egyetem fenntarthatatlanná válna – tette hozzá.

Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a Tisza Párt és a DK között egyfajta szereposztás van, az utóbbi párt azt követeli, hogy vegyék el a külhoni magyarság szavazati jogát, ami egyébként mélyen alkotmányellenes, és amit a kormánytöbbség természetesen nem enged.

Borítókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)