Fejkörzés – csináljuk vagy ne csináljuk?

Van testnevelő tanár, aki a teljes fejkörzésre esküszik, a lényeg, hogy figyelmesen, lassan, nyitott szemmel végezzük. Van olyan edző, aki szigorúan csak az előre körzést engedi és van olyan szakember, aki kategorikusan tiltja a fej körbe mozgatását. Nehéz kiigazodni, mi a valóban helyes, mi az, ami árt és jó lenne választ kapni a miértekre is – olvasható a Gyógyzóna cikkében.

A Gyógyzóna Hegedűs-Végh Zsófia gyógytornászt, a ZsóFizió Mozgásközpont vezetőjét kérdezte a fejkörzéssel kapcsolatos mítoszok tisztázása érdekében.

A nyaki gerinc érzékeny

A nyaki gerinc természetes mozgásai közé tartozik ugyan a forgó (rotatios) mozgás és az előre-hátra döntés (flexio-extensio) is, azonban a kettő összekötése, ami a teljes fejkörzést adja, már okozhat gondokat a nyaki gerincben

– tájékoztat a gyógytornász. A nyaki gerincünk mozgékonysága lévén jellemzően sérülékenyebb. A kor előrehaladtával fokozódik a csigolyák kopása is:

Ez egy természetes folyamat, viszont a sok szélsőséges terhelés miatt – úgy mint az okoskütyük órákig való nyomkodása lehajtott fejjel – a mai kor emberénél a nyakigerinc-bántalmak egyre hamarabb jelentkeznek

– tette hozzá a szakember.

Szédülést, ájulást is okozhat

A nyaki gerincnél igen fontos idegek, erek találhatók, melyek a fej hátradöntésekor illetve hátra körzéskor nyomás alá kerülhetnek. Ez okozhat szédülést, rosszullétet, idegbecsípődést, szélsőséges esetben akár ájulást is. Ezért nem ajánlott gyakoroltatni ezeket a mozgásokat 

– hangsúlyozza Hegedűs-Végh Zsófia.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Pexels