Napi fél és három csésze közötti kávé elfogyasztása kedvező hatással van a szív- és érrendszerre, sőt a vizsgálati csoportban csökkentette az összhalálozás és a stroke kialakulásának kockázatát is. A budapesti és a londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban – tájékoztatott korábban a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága.
A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét – idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját.
Az MRI-vizsgálatok során azt értékeltük, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak van-e valamilyen hatása a szív struktúrájára és működésére
– idézi a tájékoztató Maurovich-Horvat Pált, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatóját, a kutatás egyik vezetőjét, aki kiemelte:
azt találták, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat
– derült ki a budapesti Semmelweis Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem közös vizsgálatának eredményéből a közelmúltban.
Fáradtság vagy kávéfüggőség?
A Study Finds által közölt kimutatás szerint ötből négy tengerentúli állampolgár vallja meggyőződéssel, hogy kávéfogyasztása nem csupán egy berögzült szokás, hanem elengedhetetlen a napuk jó és kellemes indulásához. Ezzel ellentétben a Dél-Kaliforniai Egyetem tanulmánya viszont ennek a szöges ellentétét tűnik bizonyítani – olvasható a Mashed.com cikkében.
A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatása azt mutatta ki, hogy bár a válaszadók kávéfogyasztásukat a fáradtságuknak és élettani szükségszerűségnek tulajdonították, állításaikkal ellentétben akkor is hajlamosak voltak koffeines italokat fogyasztani, amikor egyáltalán nem voltak fáradtak.
A koffein függőség hátrányairól
Ezek alapján a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a puszta megszokáson alapuló kávéfüggőség ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint a fizikai fáradtság, amikor az alanyok kávéfogyasztása kerül szóba.
A kávéfogyasztó populáció megszokásaira vonatkozó legújabb kutatás tehát kimutatta, hogy sokan mégiscsak különösebb gondolkozás és fiziológiai szükségszerűség hiányában, rutin jelleggel fogyasztják a kávét - ez a fajta ismétlődő cselekvés, pedig nem más, mint a megszokás definíciója.
A rendszeres kávé fogyasztásnak köszönhetően kialakuló koffein függőségnek több olyan járulékos mellékhatása van, amelyeket kevesen ismernek.
Növeli a csontritkulás kockázatát
Tény, hogy a koffein fogyasztás, hosszútávon pedig a kávéfüggőség növeli a vizelettel történő kalciumürítést – a vér kalciumszintjének csökkenése pedig csontritkuláshoz vezet. A legújabb eredmények szerint azonban ez a veszteség minimális, és a normál mértékű, kiegyensúlyozott táplálkozással párosuló kávéfogyasztás nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. Gond túlzott koffeinbevitel esetén lehet, különösen a kevés kalciumot fogyasztók esetében.
Növelheti a vérnyomást
A legfrissebb álláspontok szerint a koffeinfogyasztás nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem növeli a koleszterinszintet, és nem okoz szívritmuszavart sem. Koffeinre érzékenyekben azonban kávézás után enyhe, átmeneti (kb. egy órán át tartó) vérnyomás-emelkedés figyelhető meg.
Ráncosabbak vagyunk tőle
A kávé vízhajtó hatású, a dehidratáció pedig káros hatással van többek között a bőrre. Ezért ha kávézunk, figyeljünk fokozottan a folyadékfogyasztásra.
Súlygyarapodást idézhet elő
A kávé jelentős vércukorszint-ingadozást idézhet elő, ami édesség iránti erős vágyat eredményezhet. De a kávézás kulturálisan egyébként is kötődik a süteményfogyasztáshoz, ügyelni kell rá, hogy ne essünk túlzásba.
Vegyszereket tartalmaz
Kevesen tudják, de a monokultúrás gazdaságok közül a kávéültetvényeken fogy a legtöbb növényvédőszer.
Ezért, bár drágább, érdemesebb biokávét választani. A koffeinmentes kávék esetében a koffeint különböző vegyszeres kezelésekkel lehet a kávébabból eltávolítani, és az alkalmazott oldószer kis mennyiségben a végtermékeben is megmarad.
Borítókép: Illusztráció. A kávéfüggőség sok esetben egyszerű megszokásból alakul ki (Fotó: Pexels)