Az eddigi ismereteink szerinti egyik legnépszerűbb súlycsökkenést elősegítő tipp a megfelelő időzítésre tette a hangsúlyt, miszerint nem mindegy, hogy a nap különböző szakaszaiban mennyi kalóriát viszünk be szervezetünkbe. Eddigi úgy tudtuk, hogy a nap elején több, este pedig kevesebb kalória fogyasztása segít a fogyásban – olvasható a The Conversation cikkében.
Nincs hatással a fogyókúránkra, hogy mennyit eszünk este
Olyan kutatás került napvilágra, amely az eddigi talán legnépszerűbb fogyókúrás mítoszt kísérli meg ledönteni. Eszerint teljesen mindegy, hogy a legnagyobb étkezésünket mikorra időzítjük, ez akár a vacsoránk is lehet. A két egyetem közreműködésével készült kutatás azonban rámutatott, hogy melyik módszer lehet kedvezőbb az éppen fogyókúrázóknak.
Azért lehetett logikus az eddigi teória, mert a testünk összes sejtje követi a mi 24 órás ciklusunkat.
A test biológiai órája irányítja a szervezet napi ritmusát és folyamatait, beleértve az anyagcserét is. Emiatt az anyagcsereritmus miatt gondolták úgy a kutatók, hogy az étel feldolgozásának módja váltakozik a különböző napszakokban.
Bár ez a feltevés megdőlni látszik, az időponthoz igazított táplálkozás még mindig egy olyan kutatási terület, amely segíthet egészségesebbé tenni az embereket.
Számít az, hogy mikor mennyit eszem?
Két 2013-as felmérésből az derült ki, hogy ha reggel többet, este pedig kevesebbet eszünk, akkor az segít a súlycsökkenésben. Eközben egy újabb kutatás kimutatta, hogy
a reggelink és vacsoránk mérete csupán az étvágyunkat befolyásolja, az anyagcserénket és a fogyásunkat nem.
Az Aberdeen és a Surrey egyetemek irányított kutatást végeztek egészséges, de túlsúlyos embereken, hogy kiderítsék a kapcsolatot az étkezések mérete és annak étvágyra adott hatása között. Az alanyok kétfajta diétát követtek négy héten keresztül: az első körben nagy adag reggelit és kis adag vacsorát, a másodszor pedig kis adag reggelit és nagy adag vacsorát kaptak, miközben az ebédek egyforma méretűek voltak mindkét esetben.
További Életstílus híreink
A kutatók biztosították a résztvevők ételeit, így biztosan tudták hány kalóriát tartalmaz egy étkezés. Az alanyok anyagcseréjét folyamatosan figyelték, többek között azt is, hogy mennyi energiát égetnek el a folyamat során. A résztvevők egyenként is mindkét diétát kipróbálták, így egy emberen is össze lehetett hasonlítani mindkét módszert.
Azt vártuk volna, hogy a nagyobb reggeli és a kisebb vacsora fog több kalóriát elégetni, ezzel segítve a súlycsökkenést. Ennek ellenére a kísérlet eredményei nem mutatnak különbséget a két étkezési szokás között, ha a testsúlyról vagy a energiaégetés gyorsaságáról, tehát a test „energiahasználatáról” van szó.
Ebbe az „energiahasználatba” beletartozik, hogy a testünk hány kalóriát fogyaszt, amikor pihen, mozog vagy vizet fogyaszt. Amennyiben ezekkel a mutatókkal tisztában vagyunk, úgy megtudhatjuk a szervezetünk teljes napi energiafogyasztását.
Ami még érdekes, hogy a vércukor, az inzulin és a lipidek napi szintjében sem mutatkozott változás, pedig e mutatók módosulása a vérben mindig az anyagcsere megváltozásához köthető.
Csak az alanyok étvágya változott
A kutatók megállapításai megegyeznek a rövid távú (1–6 napos) felmérések eredményeivel, ahol a vizsgált személyek laboratóriumi körülmények között élnek (egy szűkös szobában, amely alapszükségletekkel van felszerelve) a vizsgálat elejétől a végéig.
A kutatások együttesen azt sugallják, hogy az a mód, ahogyan testünk reggel és este feldolgozza a bevitt táplálékot, nem befolyásolja a fogyást.
Az Aberdeen és a Surrey egyetemek által irányított kutatásban azonban volt egy egyedi nézőpont, amelyben valódi változás következett be. Az alanyok bevallása szerint az étvágyuk megváltozott a különböző méretű reggelik és vacsorák hatására.
Akik nagy reggelivel kezdték a napot, azok kevésbé voltak éhesek a nap folyamán, így ez az étkezési szokás azoknak lehet kedvező, akik szeretnének fogyni, mert képesek lesznek kontrollálni az étvágyukat és kevesebbet fognak enni.
Mint minden kutatásnak, ennek is megvoltak a korlátai, mivel az alanyokon csupán négy hétig teszteltek egy adott étkezési szokást. A korábbi kutatások mutatták a legnagyobb kilengést a korai és az esti órában bevitt kalóriák hatásáról négy hét alatt. Ugyanakkor a tény, hogy sem a bevitt, sem az elégetett kalóriák nem változtak a kutatás ideje alatt, arra enged következtetni, hogy nagy valószínűséggel a testsúly akkor sem változott volna, ha a kísérlet tovább tart.
További Életstílus híreink
A résztvevők egyébként kiválaszthatták, hogy az egyes étkezéseket mikorra időzítik, de ezek között elhanyagolható különbség volt.
A fogyókúra napszakhoz való igazításának módszere megmarad egy érdekes kutatási területnek, valamint már kimutatható, hogy aki ügyel az időzítésre az étrendjében, az egyre egészségesebb lehet. Ugyanakkor az, hogy mikor fogyasztjuk el a legtöbb kalóriát a nap folyamán bizonyítottan nincs hatással a fogyókúránkra, ellentétben azzal, ahogyan azt régóta gondoltuk.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Óriási változás érkezik ma az időjárásban
Magyar csatár gólpassza miatt extázisba került az edző Németországban
Megszakad a szív: Így néz ki most L.L. Junior kisfiának sírja - Fotó
Újabb megszólaló került elő Lakatos Márk ügyével kapcsolatban
Teljes összeomlás, sehol sem kell a magyar válogatott focista
Bejelentette a Lidl: visszahozza a magyarok kedvenc karácsonyi termékét – szinte biztos, hogy tömegek indulnak meg érte
Szoboszlai Dominik lesz az egyik, aki a különbséget jelenti a Liverpool szombati bajnokiján
Amorim már most reagált a károgóknak, akik szerint csak a pénzért szerződött az MU-hoz
Gera Zoltán óta nem történt ilyen Angliában magyar futballistával
Hadas Kriszta kimerültségről, álmatlanságról beszélt néhány hónapja + videó
Szabó Tímea bekóstolta Kövér Lászlót, de beletört a foga
Szentkirályi Alexandra fontos döntést hozott a magánéletével kapcsolatban + videó