Az eddigi ismereteink szerinti egyik legnépszerűbb súlycsökkenést elősegítő tipp a megfelelő időzítésre tette a hangsúlyt, miszerint nem mindegy, hogy a nap különböző szakaszaiban mennyi kalóriát viszünk be szervezetünkbe. Eddigi úgy tudtuk, hogy a nap elején több, este pedig kevesebb kalória fogyasztása segít a fogyásban – olvasható a The Conversation cikkében.
Nincs hatással a fogyókúránkra, hogy mennyit eszünk este
Olyan kutatás került napvilágra, amely az eddigi talán legnépszerűbb fogyókúrás mítoszt kísérli meg ledönteni. Eszerint teljesen mindegy, hogy a legnagyobb étkezésünket mikorra időzítjük, ez akár a vacsoránk is lehet. A két egyetem közreműködésével készült kutatás azonban rámutatott, hogy melyik módszer lehet kedvezőbb az éppen fogyókúrázóknak.
Azért lehetett logikus az eddigi teória, mert a testünk összes sejtje követi a mi 24 órás ciklusunkat.
A test biológiai órája irányítja a szervezet napi ritmusát és folyamatait, beleértve az anyagcserét is. Emiatt az anyagcsereritmus miatt gondolták úgy a kutatók, hogy az étel feldolgozásának módja váltakozik a különböző napszakokban.
Bár ez a feltevés megdőlni látszik, az időponthoz igazított táplálkozás még mindig egy olyan kutatási terület, amely segíthet egészségesebbé tenni az embereket.
Számít az, hogy mikor mennyit eszem?
Két 2013-as felmérésből az derült ki, hogy ha reggel többet, este pedig kevesebbet eszünk, akkor az segít a súlycsökkenésben. Eközben egy újabb kutatás kimutatta, hogy
a reggelink és vacsoránk mérete csupán az étvágyunkat befolyásolja, az anyagcserénket és a fogyásunkat nem.
Az Aberdeen és a Surrey egyetemek irányított kutatást végeztek egészséges, de túlsúlyos embereken, hogy kiderítsék a kapcsolatot az étkezések mérete és annak étvágyra adott hatása között. Az alanyok kétfajta diétát követtek négy héten keresztül: az első körben nagy adag reggelit és kis adag vacsorát, a másodszor pedig kis adag reggelit és nagy adag vacsorát kaptak, miközben az ebédek egyforma méretűek voltak mindkét esetben.
További Életstílus híreink
A kutatók biztosították a résztvevők ételeit, így biztosan tudták hány kalóriát tartalmaz egy étkezés. Az alanyok anyagcseréjét folyamatosan figyelték, többek között azt is, hogy mennyi energiát égetnek el a folyamat során. A résztvevők egyenként is mindkét diétát kipróbálták, így egy emberen is össze lehetett hasonlítani mindkét módszert.
Azt vártuk volna, hogy a nagyobb reggeli és a kisebb vacsora fog több kalóriát elégetni, ezzel segítve a súlycsökkenést. Ennek ellenére a kísérlet eredményei nem mutatnak különbséget a két étkezési szokás között, ha a testsúlyról vagy a energiaégetés gyorsaságáról, tehát a test „energiahasználatáról” van szó.
Ebbe az „energiahasználatba” beletartozik, hogy a testünk hány kalóriát fogyaszt, amikor pihen, mozog vagy vizet fogyaszt. Amennyiben ezekkel a mutatókkal tisztában vagyunk, úgy megtudhatjuk a szervezetünk teljes napi energiafogyasztását.
Ami még érdekes, hogy a vércukor, az inzulin és a lipidek napi szintjében sem mutatkozott változás, pedig e mutatók módosulása a vérben mindig az anyagcsere megváltozásához köthető.
Csak az alanyok étvágya változott
A kutatók megállapításai megegyeznek a rövid távú (1–6 napos) felmérések eredményeivel, ahol a vizsgált személyek laboratóriumi körülmények között élnek (egy szűkös szobában, amely alapszükségletekkel van felszerelve) a vizsgálat elejétől a végéig.
A kutatások együttesen azt sugallják, hogy az a mód, ahogyan testünk reggel és este feldolgozza a bevitt táplálékot, nem befolyásolja a fogyást.
Az Aberdeen és a Surrey egyetemek által irányított kutatásban azonban volt egy egyedi nézőpont, amelyben valódi változás következett be. Az alanyok bevallása szerint az étvágyuk megváltozott a különböző méretű reggelik és vacsorák hatására.
Akik nagy reggelivel kezdték a napot, azok kevésbé voltak éhesek a nap folyamán, így ez az étkezési szokás azoknak lehet kedvező, akik szeretnének fogyni, mert képesek lesznek kontrollálni az étvágyukat és kevesebbet fognak enni.
Mint minden kutatásnak, ennek is megvoltak a korlátai, mivel az alanyokon csupán négy hétig teszteltek egy adott étkezési szokást. A korábbi kutatások mutatták a legnagyobb kilengést a korai és az esti órában bevitt kalóriák hatásáról négy hét alatt. Ugyanakkor a tény, hogy sem a bevitt, sem az elégetett kalóriák nem változtak a kutatás ideje alatt, arra enged következtetni, hogy nagy valószínűséggel a testsúly akkor sem változott volna, ha a kísérlet tovább tart.
További Életstílus híreink
A résztvevők egyébként kiválaszthatták, hogy az egyes étkezéseket mikorra időzítik, de ezek között elhanyagolható különbség volt.
A fogyókúra napszakhoz való igazításának módszere megmarad egy érdekes kutatási területnek, valamint már kimutatható, hogy aki ügyel az időzítésre az étrendjében, az egyre egészségesebb lehet. Ugyanakkor az, hogy mikor fogyasztjuk el a legtöbb kalóriát a nap folyamán bizonyítottan nincs hatással a fogyókúránkra, ellentétben azzal, ahogyan azt régóta gondoltuk.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A kamerák előtt vertek meg egy benzinkutast, itt a felvétel
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Szalah kezdhet csomagolni, megvan a gólerős utódja
Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Megosztó a magyar háziasszony pörkölt receptje, most mégis sokan imádják
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
K...rva nagy következmények
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál