idezojelek

Horn Gyula sétány? Ez valami rossz vicc?

Ha Horn Gyuláról sétányt nevezhetnek el a fővárosban, akkor nem vesszük komolyan a rendszerváltást.

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás
Cikk kép: undefined

Ha Horn Gyuláról sétányt nevezhetnek el a fővárosban, akkor nem vesszük komolyan a rendszerváltást Magyarországon. Ezt illene eldöntenünk. Sőt ha nem teszünk a fővárosi posztkommunisták és balliberálisok kezdeményezése ellen semmit, akkor valójában az alaptörvénnyel megyünk szembe.

Mélyen egyetértek ugyanis ifj. Lomnici Zoltán CÖF-ös harcostársammal abban, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem lehet közterületet elnevezni olyan személyről, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.

Lomnici pontosan leírta a Magyar Nemzetben:

Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek, mindez azonban nem jelenti azt, hogy az 1956-os események megtorlásában betöltött szerepe kitörölhető a magyar történelemből és emlékezetből.

Én jómagam annyit tennék, hozzá, hogy a hatályos alaptörvényünk preambulumában, mely a Nemzeti Hitvallás címet viseli, a következő megállapítás szerepel:

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Tehát még egyszer: a mai szabadságunk gyökerei az 1956-os forradalomban rejlenek!

Horn Gyula pedig pufajkás volt, karhatalmista 1956 őszén, tevőlegesen részt vett a forradalom erőszakos leverésében.

Horn Gyula tehát a magyar nemzeti szabadságért és függetlenségünkért vívott forradalmunk ellensége volt, így, közvetve tehát, az 1989–1990-es rendszerváltás ellensége!

Sokan mondják: és még csak meg sem bánta soha azt, amit akkor tett.

Én ehhez annyit teszek hozzá: természetesen fontos lett volna, ha megbánja karhatalmista múltját, mert akkor emberileg tett volna valamit azért, hogy megbocsáthassuk neki akkori bűneit, valamint a kádári diktatúrában való tevőleges, aktív, politikai vezetőként való részvételét. De még ebben az esetben sem lenne méltó arra, hogy demokráciánk és szabadságunk 32. évében sétányt vagy utcát nevezzünk el róla!

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ugyanezt gondolja a Magyar Patrióták Közössége és Wittner Mária ’56-os szabadságharcos is – többek között.

A kérdés azért is aktuális, mert holnap, június 16-án lesz a Nagy Imréék újratemetésének évfordulója, illetve szombaton, június 19-én a szovjet hadsereg távozásának 31. évfordulója.

Sokszor leírtam már: a két időpont jelentősége, üzenete radikálisan eltér egymástól. Amíg június 16. a demokratikus ellenzéki pártok és a kommunista pártállam közötti megegyezést, alkut szimbolizálta, addig június 19. éppen az alku elutasítását, a szovjet birodalommal, az elnyomó kommunistákkal való szakítást. Június 16. és június 19. között kizárólag egyetlen összekötő kapocs van, éppen Orbán Viktor beszéde, aki azt követelte a Hősök terén, ami két évvel később június 19-én megvalósult. 16-a a pártállami elittel való alkut szimbolizálta, Orbán beszéde viszont kilépett ebből az alkuból, ő szabadságról, a múlttal való szakításról és valódi függetlenségről beszélt.

Horn Gyula nyilvánvalóan a furcsa kiegyezés egyik kulcsfigurája volt, a pufajkásból pragmatikussá változott politikus.

Én meg újra és újra csak hangoztatom, ceterum censeo: Horn Gyula „felemelése” helyett június 19-e legyen végre nemzeti ünnep!

Borítókép: Résztvevők a Horn Gyula-emlékkonferencián a XI. kerületi Villányi úti Konferenciaközpontban 2018. szeptember 12-én. A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.