Ugyanezt gondolja a Magyar Patrióták Közössége és Wittner Mária ’56-os szabadságharcos is – többek között.

A kérdés azért is aktuális, mert holnap, június 16-án lesz a Nagy Imréék újratemetésének évfordulója, illetve szombaton, június 19-én a szovjet hadsereg távozásának 31. évfordulója.

Sokszor leírtam már: a két időpont jelentősége, üzenete radikálisan eltér egymástól. Amíg június 16. a demokratikus ellenzéki pártok és a kommunista pártállam közötti megegyezést, alkut szimbolizálta, addig június 19. éppen az alku elutasítását, a szovjet birodalommal, az elnyomó kommunistákkal való szakítást. Június 16. és június 19. között kizárólag egyetlen összekötő kapocs van, éppen Orbán Viktor beszéde, aki azt követelte a Hősök terén, ami két évvel később június 19-én megvalósult. 16-a a pártállami elittel való alkut szimbolizálta, Orbán beszéde viszont kilépett ebből az alkuból, ő szabadságról, a múlttal való szakításról és valódi függetlenségről beszélt.

Horn Gyula nyilvánvalóan a furcsa kiegyezés egyik kulcsfigurája volt, a pufajkásból pragmatikussá változott politikus.

Én meg újra és újra csak hangoztatom, ceterum censeo: Horn Gyula „felemelése” helyett június 19-e legyen végre nemzeti ünnep!

Borítókép: Résztvevők a Horn Gyula-emlékkonferencián a XI. kerületi Villányi úti Konferenciaközpontban 2018. szeptember 12-én. A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)