Tartalékos gazdálkodással tartható a cél

A betervezett költségvetési tartalékok lehetővé teszik hogy az idei GDP-arányos hiány ne lépje túl a 2,5 százalékot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette az államháztartás – önkormányzatok nélküli – központi alrendszerének júniusi pénzügyi mérlegét, amely szerint júniusban 173,6 milliárd forint volt a hiány, az első félévben pedig a deficit 517,7 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 89,8 százalékával egyenlő.

A költségvetésben rögzített előirányzatokhoz képest a fogyasztáshoz kapcsolt adók közül csak az áfabevétel alakult kedvezően, de a szabályozás változása miatt a pénzügyi mérleg kimutat egy olyan 100 milliárd forintos tételt, amely az uniós szabályok szerinti (ESA-) elszámolásban ki fog esni – mutatott rá Németh Dávid. Az ING Bank vezető elemzője szerint a pénzügyi szervezetektől várt 187 milliárd forintos különadó beérkezése kizárt, hiszen a bankok a végtörlesztéssel kapcsolatos veszteséget leírhatják a különadóból, ha ezen összegnek megfelelő mértékéig állampapírt vesznek. Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára hétfői netes tájékoztatón közölte, hogy eddig 76,1 milliárd forint összegben vettek át idén ősszel lejáró állampapírt a pénzintézetek a nevezett jogcímen.

A kiadási oldalt elemezve Németh megállapította: a féléves kamatkiadások 55 milliárd forinttal meghaladják a múlt év hasonló időszakáét, és az idei évre tervezett 1101 milliárd forint felénél 142 milliárddal nagyobbak. Az elemző becslése szerint az év egészében a tervezett kamatkiadásoknál 100–120 milliárd forinttal lesz kénytelen többet költeni a költségvetés. Németh arra is felhívta figyelmet, hogy ebben az évben a büdzsé mentesül olyan többletkiadásoktól, mint a múlt év végén a közösségi közlekedés adósságának átvállalása vagy az MFB feltőkésítése. A betervezett költségvetési tartalékok lehetővé teszik hogy az idei GDP-arányos hiány a tartalékok felhasználásával ne lépje túl a 2,5 százalékot – jelentette ki az ING Bank vezető elemzője.

Számolni kell inflációs többlettel

Kissé óvatosabban fogalmazott Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese, aki szerint 2,5–3 százalék között alakulhat az idei hiány, ha a második félévben megvalósul a takarékos költségvetési gazdálkodás. Elemző kollégájával egyetértett abban, hogy ha a tartalékokat a meglévő kockázatok kezelésére használja fel a kormány, akkor tartható, illetve megközelíthető a hiánycél. (A költségvetési törvényt 2,5 százalékos eredményszemléletű hiánnyal fogadta el a parlament.)

A júniusi 174 milliárd forintos hiány az utóbbi évek átlagánál mért 250 milliárdos deficitnél kisebb, és ez kedvező – magyarázta a Századvég Gazdaságkutató elemzője. A bevételi oldal tételei közül kiemelte a bányajáradéknál és a szakképzési hozzájárulásnál a tervezettet meghaladó mértéket, miközben az szja-, a játékadó- és az eva-bevétel kisebb-nagyobb mértékben elmaradt az előirányzattól. A kiadási oldalt elemezve Tóth G. Csaba is úgy látja, hogy a kamatkiadások a tervezettnél nagyobbak lesznek, emellett a nyugdíjkiadásnál számolni kell az inflációs többlettel. Véleménye szerint a gyógyszerkiadásoknál tervezett megtakarítás nagy kockázatot jelent.