A miniszterelnök által az állampolgároknak kiküldött levélben ismertetett program fedezetét ugyanis nagy részben a hitelszerződés jótékony pénzpiaci hatásai jelentik majd. De a kabinet tovább fokozná az adóbehajtást is.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a nemzetgazdasági tárca mintegy 200 milliárd forintos megtakarítást vár a szerződés aláírását követő, fokozatos hozamcsökkenések hatására. A kormány arra számít, hogy száz-százötven bázisponttal is mérséklődhetnek a magyar állampapírok után fizetett hozamok, így az államnak ennyivel csökkennének a kamatkiadásai.
A lapnak korábban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kormány konzervatív módon, a legrosszabb forgatókönyv alapján állította össze még tavasszal a jövő évi költségvetést. Hatalmas tartalékot jelent, hogy a büdzsé tervezeténél nem vették figyelembe az IMF-védőháló jótékony hatásait, a csökkenő állampapírhozamokat vagy a forint árfolyamának erősödését – mondta akkor még a helyettes államtitkár. Most ezt a tartalékot elhasználná a hazai munkavállalók érdekében a kabinet.
A kormány továbbra is számít a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) kiterjesztett tranzakciós illetékből befolyó mintegy százhúszmilliárd forintos bevételre. Varga Mihály tárca nélküli miniszter, az IMF főtárgyalója júliusban már utalt arra, hogy a jegybanki tranzakciós illeték esetében a kormány akár le is mondhat erről az összegről, ha a nemzetközi szervezetek ragaszkodnak ehhez. A Magyar Nemzet ugyanakkor úgy értesült, hogy a kormány Varga Mihály jelzése és a pénzügyi elemzők kritikái ellenére is ragaszkodik az MNB-műveleteit sújtó tranzakciós illeték bevételeihez. A teher fenntartásával kapcsolatos érvelés szerint csak akkor kell a következő évi költségvetésnek a jegybank adósságaiért felelősséget vállalnia, ha az MNB veszteséges évet zárt. Ha nyereséges volt a pénzintézet működése, akkor már az államháztartásnak is valódi bevételt jelent a jegybanki tranzakciós illeték.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
