A legfrissebb adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 2012. április–júniusban 3 millió 876 ezer volt, 67 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 éves korcsoportban 57,2 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, 1,4 százalékponttal magasabb, mint 2011 azonos időszakában. Az NGM az adatokra reagálva azt közölte: a nemrégiben útnak indított munkahelyvédelmi akcióterv biztosítja, hogy a magyar gazdaság képes legyen fenntartani azokat a pozitív munkaerő-piaci tendenciákat, amelyek a kedvezőtlen külpiaci környezet negatív hatásai ellenére a kormányváltás óta folyamatosan érvényesülnek.
Mint ismert, a rendszerváltással együtt járó gazdasági visszaesés nyomán az 1990-es évek első felében a magyar munkaerőpiacon drámai átalakulás zajlott le: az 1996. évi mélyponton az aktív korú népesség alig több, mint fele dolgozott, 42 százaléka inaktív volt. Az ezt követő lassú javulás 2003-ig tartott: ettől kezdve a foglalkoztatottak aránya 57 százalék körül stagnált egészen a 2008. évi globális pénzügyi válságig, ami újabb csökkenéssel járt. Hasonlóképpen, a tartósan állástalanok aránya sosem csökkent 1,5 százalék alá, és 2003 óta folyamatosan emelkedik.
Előtérben a munka
A tartósan alacsony foglalkoztatási szint nyilvánvalóan több okra vezethető vissza: az örökölt gazdasági szerkezet, a külső dekonjunktúra, a demográfiai folyamatok és a kormányzati politika is hozzájárulhatott. A 2008-ban kezdődött globális válság átmenetileg tovább rontotta a helyzetet. A foglalkoztatáspolitika – leegyszerűsítve – az álláskeresők számának csökkentésére törekedett, és ennek érdekében az idősebb vagy képzetlen munkavállalóknak különféle jóléti ellátásokkal lehetővé tette, hogy tartósan vagy végleg elhagyják a munkapiacot.
A második Orbán-kormánynak ezzel szemben az egyik legfőbb célkitűzése, hogy minél több ember éljen munkából, és ennek érdekében az elmúlt években a munkaerőpiac kínálati oldalát növelte. Ezzel párhuzamosan zajlik a közmunkaprogramok beindítása, aminek a szociális szempontjai mindenképpen fontosabbak, mint a gazdaságfejlesztő elemek. A kínálati oldal bővítését követően a munkahelyvédelmi akcióterv egyértelműen a keresleti oldalt növelheti, de ennek hatása csak az adott törvények elfogadása után jelentkezhet.
Sajátosságok
A tartóssá váló munkanélküliség azonban már nem a piacgazdaság velejárója, ezt sokkal inkább a kelet-európai gazdaságok sajátosságai magyarázzák. Az egyik ok a kis- és a családi vállalkozások hiánya, illetve a bővülésüket akadályozó kiterjedt bürokrácia. Nyugat-Európában ugyanis a képzetlenek közel olyan arányban dolgoznak, mint a diplomások, de jellemzően kisvállalkozások adnak nekik munkát. A másik ok a gyenge közoktatás, ami a munkavállalók termelékenységét és alkalmazkodási képességét is korlátozza.
A nem dolgozó 20–59 éves népesség (ez közel kétmillió ember) harmada csak nyolc általánost végzett, és több mint felének nincs érettségije. A közoktatásból kikerülők vizsgálatai pedig azt jelzik, hogy a mai 20 évesek között is 15 százalék azoknak az aránya, akiknek csak általános iskolai végezettségük van. A tartós munkanélküliek ellátásával megbízott önkormányzatok esetében még szűkösebbek a kapacitások, mivel egyharmaduk ezer lakosnál kisebb településen működik, de a nagyobb települések sem mind rendelkeznek a szükséges létszámmal és szakértelemmel.
origo.hu
Több százezer forintot nyertek a szerencsések a hatoslottón
