Az ÁKK 3 éves lejáratú kötvényből a szokásos 20 milliárd forintot hirdette meg jegyzésre és a 40,1 milliárd forint benyújtott ajánlatra a meghirdetett összegben értékesített.
Az aukción kialakult 5,9 százalékos 3 éves átlaghozam 82 bázisponttal marad el az előző aukció 6,72 százalékos átlaghozamától és 31 bázisponttal a 3 éves kötvény szerdai 6,21 százalékos másodpiaci referenciahozamától. A hároméves kötvények átlaghozama 2011 szeptemberében volt hasonlóan alacsony.
Évek óta nem volt ilyen alacsony a hozam
Idei csúcsa közelébe ért a forint csütörtök délelőtt. Az eurót tíz órakor 276,9 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben.
Tavaly nyár óta nem mért mélypontra csökkent a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása (CDS) is hétfőn a londoni piacon. Minél alacsonyabb egy ország CDS-felára, annál kevésbé számít kockázatosnak.
Ötéves lejáratú kötvényből 15 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK, és a beérkezett 22,5 milliárd forint jegyzési ajánlatból 13 milliárdot fogadott el. Az aukciós hozam így az október 4-ei előző aukció 6,85 százalékától 82 bázisponttal 6,03 százalékra csökkent, ami 32 bázisponttal marad el az 5 éves kötvény szerdai 6,35 százalékos másodpiaci referenciahozamától. Az ötéves lejáratú kötvények átlaghozama 2010 áprilisában járt legutóbb ilyen szinten, akkor 5,86 százalék volt az átlaghozam.
A 12 milliárd forint értékben meghirdetett 10 éves lejáratú kötvényt több mint háromszorosan jegyezték túl az elsődleges forgalmazók. A benyújtott 37,871 milliárd forint ajánlatból az ÁKK 16 milliárd forintot fogadott el és értékesített jelentős hozamcsökkenés mellett. A 10 éves aukciós átlaghozam 1,06 százalékponttal 6,33 százalékra csökkent az előző 7,39 százalékról, és 35 bázisponttal került a szerdai 6,68 százalékos tízéves másodpiaci referenciahozam alá. Legutóbb 2005 szeptemberében voltak hasonló alacsonyan a 10 éves államkötvények átlaghozamai; több mint hét évvel ezelőtt 6,2 százalékon álltak.
Megelőzhető az IMF-megállapodás?
Az állampapírok lakossági felvásárlása, valamint a hozamok csökkenése kapcsán egyre több elemzői vélemény szerint nem biztos, hogy az országnak szüksége van az IMF-megállapodásra. Ennek kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások elhúzódásának egyetlenegy oka lehet, hogy Magyarország túl jó a számai alapján. Az ország finanszírozhatósága kapcsán Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, még egy jó ideig finanszírozni lehet a piacokról az országot, de ez a nemzetközi befektetői hangulat függvénye.
Várnak a felminősítéssel
A Dow Jones hírügynökségnek a Moody’s térségi elemzője azt mondta: még nem értékelték a kormány új egyenlegjavító intézkedéseit, de csak akkor változtatnak a besoroláson, ha a kormány tartható költségvetési intézkedéseket hoz a gazdasági növekedés ösztönzésére. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja tavaly novemberben minősítette Ba1-es, vagyis befektetésre nem ajánlott szintre a magyar államadósságot, és azóta is ebben a fokozatban tartja további leminősítést valószínűsítő negatív kilátással.
Hét lépésről döntöttek
Ismert, a kormány hét újabb lépésről döntött, amelyek összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentenek a jövő évi költségvetésben. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy véli, a Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce az oka, hogy újabb egyenlegjavító intézkedéssorozatot kell bejelentenie a kormánynak.
