Az üzemanyagárak egyhavi kétszázalékos csökkenése és bázishatás áll a szeptemberi 6,6 százalékos 12 havi infláció októberre 6,0 százalékra történő változása mögött – mondta Minary Borbála, a KSH osztályvezetője. Londoni elemzők hétfőn lassulást, 6,1-6,3 százalékos éves adatot jósoltak.
Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke a szeptemberi 5,3 százalékról 5,1 százalékra lassult éves összevetésben, egy hónap alatt a mutató 0,1 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,2 százalék volt, egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedett.
Élelmiszerek, szeszes italok, dohányáruk
Az MNB prognózisa szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.
A kormány prognózisa szerint az infláció az idei 5,8 százalékról 5,2 százalék közelébe tud csökkenni 2013-ra.
A Magyar Nemzeti Bank további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a magyar gazdaságot – nyilatkozta a jegybank monetáris tanácsának két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban hétfőn.
Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc a Bloomberg üzleti hírportálnak.
Az élelmiszerek, a szeszes italok, a dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve, és a ruházkodási cikkek árai is csak kismértékben emelkedtek – emeli ki a KSH gyorstájékoztatója.
Egy hónap alatt – 2012. szeptemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak. Árnövekedés következett be az étolaj (6,9 százalék), a liszt (4,3 százalék), a tej (2,3 százalék), a baromfihús és a tojás (2,1-2,1 százalék), valamint a sertéshús (2 százalék) esetében. Árcsökkenés volt megfigyelhető az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs (0,9 százalék) esetében.
A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 3 százalékkal, a szezonváltás következtében. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a háztartási energia (1 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (0,5 százalék) ára. A tartós fogyasztási cikkek az átlaggal megegyező mértékben drágultak. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek (0,6 százalék) körében, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokért is kevesebbet kellett fizetni októberben, átlagosan 0,4 százalékkal.
Olcsóbbak lettek a tartós fogyasztási cikkek
12 hónap alatt, 2011. októberhez viszonyítva, a szárazság által sújtott élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (33,5 százalék), a sertészsiradék (20,5 százalék), az idényáras élelmiszerek (19,3 százalék), a sertéshús (15,7 százalék) és a csokoládé, kakaó (12,9 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,4 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára.
Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 10,4 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag alatti 5 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,6 százalékkal, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 4,2 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8, a csatornadíj 5,2, a vízdíj 5 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (1,7 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2011. októberhez képest.
Szeptemberben az EU 27 tagországában a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,3 százalék) és Svédországban (1 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (6,4 százalék), valamint Romániában (5,4 százalék) mérték.
