Megbukott a hitelminősítők múlt heti akciója

A piac továbbra is bízik a magyar állampapírokban, amit jól bizonyít a csütörtöki megemelt értékesítés is. Jól látszik, hogy a múlt heti leminősítés nem hatott hazánk megítélésére.

Az elsődleges forgalmazók a 17/A jelű, 2017. november 24-én lejáró papírra 29,175 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be, alacsonyabbat a két héttel ezelőtti aukció 45,3 milliárdos jegyzésénél, ami 5 milliárd forinttal megemelt, 20 milliárd forintos értékesítéssel és 6 bázispontos hozamcsökkenéssel zárult.

Tízéves kötvény: változatlan hozamon

A szintén a megszokott, 10 milliárd forintos összegben piacra vitt tízéves kötvényt három és félszeres túljegyzés után változatlan, 6,82 százalékos hozamon, 9 bázisponttal  az előző napi másodpiaci referenciahozam alatt, 5 milliárd forinttal megemelt, 15 milliárd forintos összegben értékesítette az ÁKK.

Az mostani aukción az elsődleges forgalmazók a 22/A jelű, 2022. június 24-én lejáró papírra 35,5 milliárd forint ajánlatot tettek, kevesebbet az előző aukció szintén magas, 36,271 milliárd forintos jegyzésénél, amit akkor is megemelt, 15 milliárd forintos értékesítés követett.

Megbukott kísérlet

A csütörtöki kötvényakció is világosan mutatja, hogy nem sikerült a Standard & Poor’s hitelminősítő intézetnek a döntéseivel meggyengítenie sem az OTP, sem a forint árfolyamát a pénteki és a keddi leminősítésével. A hitelminősítő döntése mögött egyértelmű nyomásgyakorlás áll, amelynek ki nem mondott célja a bankadó és a multiadó visszavonása.

A pénteken bejelentett leminősítéssel újabb kísérletet tettek a hitelminősítők, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra, hogy az ő receptjeiket kövesse. Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, amelyek az elmúlt években működő tőkét hoztak Magyarországra, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr–Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közleményben. A döntés hatására egyébként a forint árfolyama gyengült valamelyest, de keddre újra a pénteki szintre emelkedett.

Már nem lesz kibocsátás

Magyarország idén nem tervez devizakötvény-kibocsátást, 2013-ban pedig a piaci feltételektől függően dönt róla – ezt Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára mondta szerdán, a Reuters hírügynökségnek adott telefonos interjúban. Az államtitkár azután nyilatkozott, hogy a hírügynökség szerdán azt írta: a kormány devizakötvény-kibocsátás lehetőségét jelezte.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis a Reutersnek megerősítette a múlt csütörtökön közölteket, miszerint a kormánynak szándékában áll nemzetközi piacokon devizakötvényt kibocsátani, mivel a lejáró államadósság miatt fellépő finanszírozási igény biztosítására – a forintpiac túlzott megterhelésének elkerülése érdekében – célszerű a devizában való államkötvény-kibocsátás is. Akkor a minisztérium jelezte: az év hátralevő részében a devizakibocsátás az IMF–EU-tárgyalások alakulásának a függvénye.

Az IMF-től is függ

Az államtitkár egyben jelezte: az Államadósság-kezelő Központ decemberben közli jövő évre vonatkozó kibocsátási tervét, és ebből több derülhet ki az esetleges jövő évi kibocsátásokra vonatkozóan. „Az időzítés attól is függhet, hogy lesz-e megállapodás az IMF-fel, illetve ha igen, mikor” – mondta.

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalások során nem csak az lehet eredmény, ha meg tudunk állapodni – emelte ki Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős miniszter egy budapesti konferencián kedden. Varga korábban azt mondta: a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió meg fogja várni a 2013. évi költségvetés elfogadását, s ezt követően, decemberben lehet újabb fejlemény a jelenlegi tárgyalási szakaszban. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egyben elmondta: kicsi a valószínűsége annak, hogy idén hitelmegállapodás szülessen.