Nem sikerült a hitelminősítők hazánk elleni akciója

Nem sikerült a Standard & Poor’s hitelminősítő intézetnek a döntéseivel meggyengítenie sem az OTP, sem a forint árfolyamát.

Leminősítette kedden az OTP Bankot és az OTP Jelzálogbankot a Standard & Poor’s, a magyar államadós-osztályzatok múlt heti rontásával indokolva a lépést. A döntésnek a péntekihez hasonlóan gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt, mivel az OTP árfolyama csupán 41 forinttal esett, amely egyáltalán nem számít a napi átlagtól eltérő változásnak. A forint egyébként a pénteki hitelminősítői döntést követően rövid ideig gyengült, de keddre ismét a múlt heti formát mutatta.  A nemzetközi hitelminősítő kedden Londonban bejelentette, hogy BB+-ról egy fokozattal BB-re rontotta a két hitelintézet hosszú futamú osztályzatát, a rövid távú B osztályzatot ugyanakkor megerősítette. Az új OTP-besorolások kilátása stabil.

A pénteken bejelentett leminősítéssel újabb kísérletet tettek a hitelminősítők, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra, hogy az ő receptjeiket kövesse. Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, amelyek az elmúlt években működő tőkét hoztak Magyarországra, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr–Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közleményben. A döntés hatására egyébként a forint árfolyama gyengült valamelyest, de keddre újra a pénteki szintre emelkedett.

Furcsa időzítés

A leminősítés időzítése is mindenképpen gyanúra ad okot, mivel csütörtökön rekordértékben bocsátott ki 12 hónapos kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A csütörtöki kibocsátás az ÁKK honlapján elérhető, 2000 eleje óta vezetett adatok alapján minden idők legnagyobb 12-hónapos diszkontkincstárjegy-értékesítése. Az aukcióra az elsődleges forgalmazók 179,1 milliárd forintnyi ajánlatot adtak be, így az aukción több mint két és félszeres túljegyzés alakult ki. Az átlaghozam 5,93 százalék volt, 4 bázisponttal alacsonyabb a legutóbbi, két héttel korábbi aukción kialakult 5,97 százalékos átlaghozamnál.

Nehezen igazolható a leminősítés

Londoni elemzői vélemény szerint a makroszámok alapján – és különösen más országok mutatóival összevetve – nehezen igazolható, hogy a Standard & Poor’s pénteken rontotta a magyar államadós-besorolást. Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza a hitelminősítő péntek esti bejelentése után adott gyorselemzésében felidézte, hogy a hazai össztermékhez mért GDP-arányos államadósság-ráta még az S&P előrejelzése szerint is 73 százalékra csökken az év végéig – miközben az EU-átlag 86,8 százalék –, az államháztartási hiány pedig 3 százalék körül lesz.

Vélhetően a bankadó és a multikat érintő különadók kivezetése esetén teljesen másképp osztályoznák ezek a szervezetek hazánkat, ahogyan az korábbi nyilatkozataikból ki is derült. Egyébként karácsonyig felülvizsgálja Magyarország hitelbesorolását a Fitch Ratings, amely tavaly októberben arra figyelmeztetett, hogy ha nem lesz hitelmegállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, akkor marad a negatív kilátás a magyar hitelminősítésen. Leminősítést viszont nem helyeztek kilátásba.

Csúnyán leszerepeltek

A hitelminősítők egyébként eléggé csúnyán leszerepeltek a 2008-as válság idején, amikor képtelenek voltak megjósolni a katasztrófát. A gazdasági élet szereplői számára a hitelminősítők egyértelműen pénzügyi magánérdekeket szolgálnak, amit jól bizonyított, hogy a neves svájci Sankt Gallen-i Egyetem tanulmánya szerint az igazolatlan leminősítések a fő felelősek az európai adósságválságért. Számos országot egymástól eltérő mércével ítéltek – olvasható az intézmény nemzetgazdasági kutatórészlegének tanulmányában.

Pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között – írta október közepén az MNO. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem volt hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni, a baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt. A kabinet ezzel szemben nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.

A Standard and Poor’s 2011 karácsonya előtt már egyszer megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól.