Nem sikerült a hitelminősítők hazánk elleni akciója

Nem sikerült a Standard & Poor’s hitelminősítő intézetnek a döntéseivel meggyengítenie sem az OTP, sem a forint árfolyamát.

KA
2012. 11. 27. 13:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Leminősítette kedden az OTP Bankot és az OTP Jelzálogbankot a Standard & Poor’s, a magyar államadós-osztályzatok múlt heti rontásával indokolva a lépést. A döntésnek a péntekihez hasonlóan gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt, mivel az OTP árfolyama csupán 41 forinttal esett, amely egyáltalán nem számít a napi átlagtól eltérő változásnak. A forint egyébként a pénteki hitelminősítői döntést követően rövid ideig gyengült, de keddre ismét a múlt heti formát mutatta.  A nemzetközi hitelminősítő kedden Londonban bejelentette, hogy BB+-ról egy fokozattal BB-re rontotta a két hitelintézet hosszú futamú osztályzatát, a rövid távú B osztályzatot ugyanakkor megerősítette. Az új OTP-besorolások kilátása stabil.

A pénteken bejelentett leminősítéssel újabb kísérletet tettek a hitelminősítők, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra, hogy az ő receptjeiket kövesse. Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, amelyek az elmúlt években működő tőkét hoztak Magyarországra, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr–Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közleményben. A döntés hatására egyébként a forint árfolyama gyengült valamelyest, de keddre újra a pénteki szintre emelkedett.

Furcsa időzítés

A leminősítés időzítése is mindenképpen gyanúra ad okot, mivel csütörtökön rekordértékben bocsátott ki 12 hónapos kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A csütörtöki kibocsátás az ÁKK honlapján elérhető, 2000 eleje óta vezetett adatok alapján minden idők legnagyobb 12-hónapos diszkontkincstárjegy-értékesítése. Az aukcióra az elsődleges forgalmazók 179,1 milliárd forintnyi ajánlatot adtak be, így az aukción több mint két és félszeres túljegyzés alakult ki. Az átlaghozam 5,93 százalék volt, 4 bázisponttal alacsonyabb a legutóbbi, két héttel korábbi aukción kialakult 5,97 százalékos átlaghozamnál.

Nehezen igazolható a leminősítés

Londoni elemzői vélemény szerint a makroszámok alapján – és különösen más országok mutatóival összevetve – nehezen igazolható, hogy a Standard & Poor’s pénteken rontotta a magyar államadós-besorolást. Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza a hitelminősítő péntek esti bejelentése után adott gyorselemzésében felidézte, hogy a hazai össztermékhez mért GDP-arányos államadósság-ráta még az S&P előrejelzése szerint is 73 százalékra csökken az év végéig – miközben az EU-átlag 86,8 százalék –, az államháztartási hiány pedig 3 százalék körül lesz.

Vélhetően a bankadó és a multikat érintő különadók kivezetése esetén teljesen másképp osztályoznák ezek a szervezetek hazánkat, ahogyan az korábbi nyilatkozataikból ki is derült. Egyébként karácsonyig felülvizsgálja Magyarország hitelbesorolását a Fitch Ratings, amely tavaly októberben arra figyelmeztetett, hogy ha nem lesz hitelmegállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, akkor marad a negatív kilátás a magyar hitelminősítésen. Leminősítést viszont nem helyeztek kilátásba.

Csúnyán leszerepeltek

A hitelminősítők egyébként eléggé csúnyán leszerepeltek a 2008-as válság idején, amikor képtelenek voltak megjósolni a katasztrófát. A gazdasági élet szereplői számára a hitelminősítők egyértelműen pénzügyi magánérdekeket szolgálnak, amit jól bizonyított, hogy a neves svájci Sankt Gallen-i Egyetem tanulmánya szerint az igazolatlan leminősítések a fő felelősek az európai adósságválságért. Számos országot egymástól eltérő mércével ítéltek – olvasható az intézmény nemzetgazdasági kutatórészlegének tanulmányában.

Pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között – írta október közepén az MNO. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem volt hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni, a baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt. A kabinet ezzel szemben nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.

A Standard and Poor’s 2011 karácsonya előtt már egyszer megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.