Vélhetően a bankadó és a multikat érintő különadók kivezetése esetén teljesen másképp osztályoznák ezek a szervezetek hazánkat, ahogyan az korábbi nyilatkozataikból ki is derült. Egyébként karácsonyig felülvizsgálja Magyarország hitelbesorolását a Fitch Ratings, amely tavaly októberben arra figyelmeztetett, hogy ha nem lesz hitelmegállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, akkor marad a negatív kilátás a magyar hitelminősítésen. Leminősítést viszont nem helyeztek kilátásba.
Csúnyán leszerepeltek
A hitelminősítők egyébként eléggé csúnyán leszerepeltek a 2008-as válság idején, amikor képtelenek voltak megjósolni a katasztrófát. A gazdasági élet szereplői számára a hitelminősítők egyértelműen pénzügyi magánérdekeket szolgálnak, amit jól bizonyított, hogy a neves svájci Sankt Gallen-i Egyetem tanulmánya szerint az igazolatlan leminősítések a fő felelősek az európai adósságválságért. Számos országot egymástól eltérő mércével ítéltek – olvasható az intézmény nemzetgazdasági kutatórészlegének tanulmányában.
Pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között – írta október közepén az MNO. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem volt hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni, a baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt. A kabinet ezzel szemben nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.
