Az EKB költözését hozhatja a német-francia vita?

Németország meg akar állapodni Franciaországgal a közös európai bankfelügyeletről – számolt be a Der Spiegel című német hetilap vasárnapi számában.

A lap német pénzügyminisztériumi forrásokat idézve azt írta, hogy Németország nem ellenezné, ha az új bankfelügyelet központja Párizsban lenne és nem Frankfurtban, ahogy eddig követelte, cserébe viszont bizonyos engedményeket vár.

Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek hét eleji ülésén nem született megállapodás a közös európai bankfelügyelet létrehozásának részleteiről. A megbeszéléseket december 12-én folytatják annak érdekében, hogy az Európai Tanács december 13–14-i üléséig egyetértés jöjjön létre. A hét eleji ülésen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter leszögezte: nem támogatnak olyan megoldást, amelyben a felügyeleti kérdésekben az EKB kapja a végső döntési jogot. Sőt kétségesnek tartotta, hogy az EKB felügyeleti jogköröket vegyen-e át egyáltalán. Az európai állam- és kormányfők korábban arról állapodtak meg, hogy az év végéig kidolgozzák az – Európai Központi Bank (EKB) égisze alatt létrejövő – egységes bankfelügyelet intézményi és jogi szabályozását.

Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter ezzel szemben  azt hangsúlyozta, hogy nem szabad felhígítani a bankuniós előterjesztést. „Nincs mandátumunk arra, hogy kettős felügyeleti rendszerről tárgyaljunk, olyanról amely kétségbe vonná azt a célt, hogy egyes bankok esetében egységes felügyelet legyen.” A miniszterek között abban sem volt egyetértés, hogy mely bankokat felügyelné közvetlenül az EKB és melyek ellenőrzése maradna a tagországoknál.

Módosítani kell az uniós alapszerződést

Csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosításával lehet bankfelügyeleti jogosítvánnyal felruházni az Európai Központi Bankot a német jegybank (Bundesbank) elnöke szerint. Jens Weidmann a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta: az uniós bankfelügyeleti hatóság kiépítése a monetáris politikáért felelős EKB szervezeti keretében konfliktusokat okozhat a két funkció – vagyis a monetáris politikai és a bankfelügyeleti feladatok – ellátásában. Világos viszonyokat teremteni és jogilag megalapozott felhatalmazást adni az EKB-nak csak az EU-s alapszerződés módosításával lehet – hangsúlyozta.

Ez igen időigényes eljárás és késlelteti a rendszer felállítását, de „ha a politika valóban bankuniót akar, akkor akár gyors ütemben is végigviheti a döntési folyamatot” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az esetleges szerződésmódosítástól függetlenül sem várható, hogy az új bankfelügyelet jövőre megkezdheti a munkát, a jogi helyzet megnyugtató rendezéséig pedig tagállami szinten is el lehet látni a bankfelügyeleti hatósági feladatot.

Várat magára a kilábalás

Az euróövezet továbbra sem került ki a válságból, a legfrissebb adatok szerint a térség gazdasága 2013 második felében lábalhat ki a jelenlegi recesszióból – mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke november végén a Europe 1 rádióadónak adott interjúban. Hozzátette: a sikeres válságkezelés érdekében az euróövezeti államoknak meg kell tanulniuk megosztani szuverenitásukat, és tovább kell lépni a bankunió bevezetésének irányában.