A monetáris tanács immár egymást követő ötödik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, és 2011. január óta nem volt olyan alacsony az alapkamat, mint most. Az új kamatszinthez képest már „látótávolságon belülre került” a valaha volt legalacsonyabb, 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalékos kamatszint.
Simor András elmondta, hogy ismét a „szűk többség” szavazott a csökkentésre. A „szűk többség” a jegybank szóhasználatában arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, vélhetően a külső tagok szavazataival foglalt állást a kamatcsökkentés mellett, akárcsak az elmúlt négy alkalommal.
A kamatcsökkentési ciklus során eddig rendre a monetáris tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentése mellett, míg a belső tagok a kamatszint tartására. Előbbiek amellett érvelnek, hogy alacsonyabb kamatszint indokolt és lehetséges a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Az óvatos belső tagok azonban attól tartanak, hogy a külső gazdasági klíma romlása esetén egy túlságosan alacsony kamatszint veszélyeztetné a magyar eszközök, így a forint stabilitását.
Az eddig kamatcsökkentéseket a piacok lényeges árfolyam-ingadozás nélkül fogadták. Az euró augusztus vége óta többé-kevésbé a 280-285 forintos sávban mozog, míg a magyar állampapírok hozamai – a jelentős kockázati felárcsökkenéssel párhuzamosan – estek.
Fizettek a profitért?
A jegybank elnöke arra a kérdésre, hogy a kormányzat által bejelentett energiaár-csökkentés miként hathat a fogyasztásra, úgy válaszolt: az elmúlt évek tapasztalata azt jelzi, hogy kevés bővülés várható, hiszen a korábbi adócsökkentések sem jártak ilyen hatással. Mint mondta, nem biztos, hogy az intézkedésből fakadó többletjövedelmet elköltik az állampolgárok, lehet, hogy megtakarítanak belőle, mert nem biztosak abban, hogy egy ilyen árcsökkentés megalapozott, illetve fenntartható.
Az állami beavatkozásra utalva kiemelte: a jegybanknak nem tiszte értékelni, hogy a nagyrészt nem állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatók „nagy profitot érnek-e el vagy sem”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „volt egy árszabályozás, ami alapján megvették az államtól ezeket a vállalatokat, és a magas profit a cégek árában volt benn”.