Tovább csökkent az alapkamat

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.

A monetáris tanács immár egymást követő ötödik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, és 2011. január óta nem volt olyan alacsony az alapkamat, mint most. Az új kamatszinthez képest már „látótávolságon belülre került” a valaha volt legalacsonyabb, 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalékos kamatszint.

Simor András elmondta, hogy  ismét a „szűk többség” szavazott a csökkentésre. A „szűk többség” a jegybank szóhasználatában arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, vélhetően a külső tagok szavazataival foglalt állást a kamatcsökkentés mellett, akárcsak az elmúlt négy alkalommal.

A kamatcsökkentési ciklus során eddig rendre a monetáris tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentése mellett, míg a belső tagok a kamatszint tartására. Előbbiek amellett érvelnek, hogy alacsonyabb kamatszint indokolt és lehetséges a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Az óvatos belső tagok azonban attól tartanak, hogy a külső gazdasági klíma romlása esetén egy túlságosan alacsony kamatszint veszélyeztetné a magyar eszközök, így a forint stabilitását.

Az eddig kamatcsökkentéseket a piacok lényeges árfolyam-ingadozás nélkül fogadták. Az euró augusztus vége óta többé-kevésbé a 280-285 forintos sávban mozog, míg a magyar állampapírok hozamai – a jelentős kockázati felárcsökkenéssel párhuzamosan – estek.

Fizettek a profitért?

A jegybank elnöke arra a kérdésre, hogy a kormányzat által bejelentett energiaár-csökkentés miként hathat a fogyasztásra, úgy válaszolt: az elmúlt évek tapasztalata azt jelzi, hogy kevés bővülés várható, hiszen a korábbi adócsökkentések sem jártak ilyen hatással. Mint mondta, nem biztos, hogy az intézkedésből fakadó többletjövedelmet elköltik az állampolgárok, lehet, hogy megtakarítanak belőle, mert nem biztosak abban, hogy egy ilyen árcsökkentés megalapozott, illetve fenntartható.

Az állami beavatkozásra utalva kiemelte: a jegybanknak nem tiszte értékelni, hogy a nagyrészt nem állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatók „nagy profitot érnek-e el vagy sem”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „volt egy árszabályozás, ami alapján megvették az államtól ezeket a vállalatokat, és a magas profit a cégek árában volt benn”.

Kérdésre válaszolva reagált a nemzetgazdasági miniszter szombati nyilatkozatára is, amely szerint a kormánynak az együttműködést erősítő szövetséget kell építenie az MNB majdani új vezetésével. Simor András mandátuma márciusban jár le. A jegybank elnöke hangsúlyozta: „rendkívül fontos, hogy egy kormány és egy jegybank a mandátumukban foglaltaknak megfelelően együttműködjön, annak érdekében, hogy Magyarország gazdasága stabil növekedési pályára álljon”. Hozzátette, a jegybank elnökeként az elmúlt 2 és fél évben durván húsz esetben fordult különböző kezdeményezésekkel a kormányhoz, de ezekre a felvetésekre az esetek többségében semmilyen választ nem kapott.

Mint mondta, több javaslatot is tett a lakossági hitelezés javítására, általában a hitelezés élénkítésére és a gazdaság különböző területein különböző lehetőségek feltárására, „amelyek szellemében lehet és lehetne együttműködni”. Úgy fogalmazott: „én belátom, hogy az én mandátumomból csak alig néhány hónap van hátra, de ennyi idő alatt is lehet együttműködni. Mi készen állunk. Nem kell megvárni az új elnököt.”

Nem reagált a forint

Nem változott a forint árfolyama a 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés bejelentését követően, kereskedők szerint a piacok már hétfőn beárazták az MNB Monetáris Tanácsának lépését. Az eurót hétfő esti árfolyamán, 287,99 forinton jegyezték, erősebben a kora délelőtti 289,16 forintos kurzusnál. A dollár 218,55 forinton állt néhány perccel 14 óra után a reggeli 219,54 forinttal szemben. A svájci frank és a jen árfolyama gyakorlatilag változatlan maradt, az előbbit 238,71 forinton, a japán valutát 2,6084 forinton jegyezték.

Equilor: folytatódhat a monetáris lazítás

Az Equilor elemzői a döntésre reagáló közleményük szerint arra számítanak, hogy az MNB jövőre is folytatja a monetáris lazítást, szerintük 2013-ban 4,75%-on pihenhet meg az alapkamat. A Monetáris Tanács külső tagjai ugyanis 4,5-5,0% közötti egyensúlyi rátát látnak elfogadhatónak Magyarországon, és mivel többségben vannak, ezért csak a kilátások rendkívüli változása esetén várnak a cég elemzői más lefutású kamatpályát. Ilyen változás lehet például a forint jelentős gyengülése – az EUR/HUF kurzus 300-as szint megközelítése – vagy az állampapírhozamok és a CDS drasztikus emelkedése. Amíg azonban kedvező a nemzetközi hangulat, és folytatódik a Fed, illetve a BOE monetáris expanziója, valamint terítéken marad az EKB kötvényvásárlási programja, addig erre nem számítanak az Equilor elemzői..

Az Equilor közleménye kitér arra is, hogy a forintpiacot nem érinti a kamatdöntés, hiszen a piaci szereplők túlnyomó többsége erre számított, mindössze egy-két elemző fogalmazta meg, hogy esetleg kamattartásra is bírhatta a tegnapi nap a Monetáris Tanácsot. A márciusi jegybanki vezetőcsere, a devizakötvény kibocsátás elhalasztása és a kéthetes MNB-kötvénnyel kapcsolatos spekuláció mellett egy nagy szereplő forinteladásai hajtották a hétfői leértékelődést. Ezek a hatások kiárazódhatnak, így a forint a 286,6 körül mozgó 200 napos mozgóátlagig erősödhet vissza a napokban – áll az elemzésben.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint a hétfői forintgyengülés fényében sem volt meglepő, hogy az MNB folytatta a kamatcsökkentést, és véleménye szerint továbbra is ez várható, már csak azért is, mert a legtöbb elemző egyéves távlatban továbbra is 5 százalék alatti jegybanki alapkamattal számol. A szakértő szerint az MNB kamatdöntés utáni közleményére, illetve a monetáris tanács külső tagjainak véleményére érdemes figyelni.

Árokszállási Zoltán szerint 2013 közepére – vagy esetleg kicsit előbbre – 5 százalékra süllyedhet a jegybanki alapkamat, ugyanakkor látszik némi feszültség a piacokon a kormány szokatlan lépései miatt.

Erős reálgazdasági érvek

Továbbra is erős reálgazdasági érvek szólnak a Magyar Nemzeti Bank monetáris enyhítési ciklusának folytatása mellett, tartós forintgyengülés esetén azonban leállhat a kamatcsökkentési folyamat – jósolták hétfőn londoni pénzügyi elemzők.

Öt százalék alá is mehet

Korábban az MNO beszámolt róla, hogy az MNB alapkamata öt százalék alá is süllyedhet, ha olyan új elnök kerül majd a szervezet élére, akit a piac kedvezően fogad. Ha a piacot „nagyon pozitív meglepetés” éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy a jegybank 4 százalékig csökkentse alapkamatát.

Egyensúly

Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5–5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának külső tagja a Bloomberg üzleti hírportálnak adott interjúban.