Erős érvek vannak a kamatcsökkentés mellett

Továbbra is erős reálgazdasági érvek szólnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési ciklusának folytatása mellett, tartós forintgyengülés esetén azonban leállhat a kamatcsökkentési folyamat – jósolták hétfőn londoni pénzügyi elemzők.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza hétfői helyzetértékelésében a hazai piaci bizalomvesztés vagy az erősödő globális kockázatkerülés okozta tartós forintgyengülést nevezte a legfőbb olyan kockázati tényezőnek, amely véleménye szerint útját állhatja a további magyarországi monetáris enyhítésnek.

A Barclays szakértője szerint a forint „valamelyes” gyengülése jól jöhet a magyar gazdaságnak, mivel javítja a versenyképességet, ám a háztartások és a vállalati szektor gyenge pénzügyi mérleghelyzete korlátot szab a magyar gazdaság árfolyamveszteség-tűrő képességének. Mindemellett a forintgyengülés a hazai össztermékhez (GDP) mért szuverén devizaadósság-rátát is emelné.

Védelmi jellegű lépések is jöhetnek

Hewitt szerint mindazonáltal „erőteljesnek tűnnek” a jegybanki kamatcsökkentések folytatása mellett szóló érvek. Az infláció meredek ívben lassul, és 2013-ban 4 százalék alá kerülhet az éves ütem. A teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció alapján a jegybanki reálkamat most már pozitív tartományban van, az előrejelzett inflációs ütemhez mérve pedig kifejezetten magas, miközben a gazdaság növekedési jelzőszámai gyengébbek a korábban vártnál – fejtegette a Barclays vezető londoni elemzője.

Hewitt hangsúlyozta ugyanakkor azt a véleményét is, hogy ha az enyhítési lépések a piac megítélése szerint idő előttinek bizonyulnak – aminek kockázatára a monetáris tanács három belső tagja rendre felhívja a figyelmet –, és ez forintgyengüléshez vezet, akkor az MNB „védelmi jellegű lépésekre” kényszerülhet. Ugyanerre a lehetőségre más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.

Felbomlástól tartanak

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai az MNB jövőbeni kamatpályájáról összeállított legutóbbi előrejelzésükben megerősítették, hogy jelenleg érvényes prognózisuk szerint az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalációja várható a következő egy évben, és a folyamat valószínűleg egészen addig a pontig fajul, hogy megkezdődik a valutaunió valamilyen formájú felbomlása.

A piaci hangulat ezzel járó romlása új IMF/EU-megállapodás hiányában a ház szerint akár védelmi jellegű kamatemelésekre is rákényszerítheti az MNB-t a tőkekiáramlás mérséklése végett. A cég jelenlegi várakozása ezek alapján az, hogy jóllehet a következő hónapokban lehet még néhány MNB-kamatcsökkentés, ám ezeket később várhatóan vissza kell majd fordítani.

A Capital Economics mindezt egybevetve azt valószínűsíti, hogy az MNB-alapkamat 2013 végén ismét a mostani 6,00 százalékon lesz. Mindazonáltal nem ez a konszenzusos előrejelzés a londoni elemzői közösségben. A széles körű citybeli várakozás az, hogy az MNB alapkamata jövőre 5,00-5,25 százalékig csökken.

Öt százalék alá is mehet

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. Az elemzők többsége 25 bázispontos monetáris enyhítést várt azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi három kamatdöntő ülésén.

Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-étől november 30-áig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.

Korábban az MNO beszámolt róla, hogy az MNB alapkamata öt százalék alá is süllyedhet, ha olyan új elnök kerül majd a szervezet élére, akit a piac kedvezően fogad. Ha a piacot „nagyon pozitív meglepetés” éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy a jegybank 4 százalékig csökkentse alapkamatát.

Egyensúly

Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5–5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának külső tagja a Bloomberg üzleti hírportálnak adott interjúban.

Az MNB további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a  gazdaságot – nyilatkozta korábban a monetáris tanács két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban.