Varga: Amíg magas az adósság, lesz spekuláció

Varga Mihály úgy véli, a kormány fenntartja szándékát egy hitelmegállapodásra, de továbbra sincs szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzére.

Kifejtette: az akkori megállapodásba belekerült az is, hogy amíg az ország nem fizeti vissza a hitelt, addig félévente egy felülvizsgálati eljárás szükséges, ekkor az IMF küldöttsége ide jön Magyarországra és a szakértőik megnézik, hogyan áll a magyar gazdaság. A mostani látogatás is ennek a felülvizsgálatnak a része, amikor az IMF megvizsgálja, hogy a 2012-es év a magyar államháztartás számára milyen volt – fűzte hozzá. „Hivatalosan nem beszélünk a hiteltárgyalásokról (...), de az összes téma, amiről beszélünk, mégiscsak arról szól, azt érintheti, hogy most lesz-e végül hitelmegállapodásunk, vagy nem lesz” – húzta alá a tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály kiemelte: mindenki láthatja, hogy az ország biztonságosan áll a lábán, a magyar állampapírokat el lehet adni, a kockázati felárak jelentősen csökkentek, az állampapírhozamok is lejjebb mentek. A helyzet sokkal stabilabb, mint egy évvel ezelőtt, de a kormány fenntartja szándékát egy hitelmegállapodásra – tette hozzá. „Mi nem azért kérünk hitelt, mert pénzre van szükségünk, mi arra kérünk biztosítást, ami rajtunk kívül történik, ha például Európában a piacok összeomlanak, vagy olyan turbulencia alakul ki, ami miatt az európai helyzet a feje tetejére áll, igenis szükség lehet egy ilyen megállapodásra” – elemezte a helyzetet Varga Mihály. Aláhúzta: olyan megállapodást szeretne Magyarország, mint Lengyelország, ahol olyan megállapodást kötött a valutaalap, ami nem pénzutalással járt, a lengyelek azt kérték, ha baj van, a valutaalaphoz tudjanak fordulni.

Az IMF-nél sem tévedhetetlenek dolgoznak

Varga Mihály utalt arra, hogy az IMF egyik legutóbbi hatástanulmánya is azt mutatja: az IMF-nél sem tévedhetetlen emberek vannak, van annak létjogosultsága, hogy egy kormány, ha nemzeti szempontokat akar a tárgyalásokon érvényesíteni, akkor emellett kiálljon. Az IMF-nél is elismerték, olyan megszorító intézkedéseket javasoltak, amelyeknek rosszul mérték fel a hatásait, mélyebb lett a gazdaság visszaesése egy-egy országban – jegyezte meg. Varga Mihály hangsúlyozta: a júliusi tárgyalások körüli helyzethez képest jobb az ország állapota, az IMF sem vitatja, hogy a pénzügyi stabilitás helyreállt. Elmondta: amiben még fenntartják álláspontjukat, az a növekedés megítélése, hogyan lesz több munkahely, és mi kellene a beruházások növeléséhez. Az IMF szakértői úgy vélik, a növekedéshez hitelezés kell, a bankok túl vannak adóztatva, tehát csökkenteni kell a bankok terheit.

A mostani helyzetben a kérdés az, hogy az IMF hajlandó-e elfogadni Magyarország gazdaságpolitikai modelljét tárgyalási alapként, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy „változtassunk ezen a gazdaságpolitikai szerkezeten” – mondta a miniszter. Az országnak nincs szüksége az IMF pénzére, negyedévente, 420-450 milliárd forint állampapírt „el tudunk adni”, ezzel biztonságosan finanszírozható az ország – közölte Varga Mihály.

Úgy vélte: a forint árfolyamának ingadozása abból fakad, hogy magas a magyar államadósság, és magas a háztartások eladósodottsága. Amíg a magyar adósságállomány a régióban a legmagasabb, addig lesznek spekulációs támadások, amelyek a forint árfolyamának a befolyásolását tűzik ki célul – mondta, hozzátéve: a zloty is gyengült az elmúlt napokban.

A forint árfolyamának gyengítését veszélyesnek tartja Varga Mihály a magyar gazdaság mostani helyzetében. Tekintettel a lakosság és az állam jelentős devizakitettségére, a forintnak stabilnak kellene maradnia, a 275-285-ös sávban – mondta.

Egy kérdésre közölte: nem kapott felkérést a jegybankelnöki posztra, „én a parlamenti munkát tekintem a munkám alapjának, ha kapnék ilyen felkérést, akkor is ezt tisztelettel megköszönném, visszautasítanám”.