A pénzügyi stabilitásra és reformokra épül a magyar gazdaságpolitika, amely megteremti az egészséges növekedés alapjait – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az államtitkár a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett konferencián kijelentette: a stabilitási lépések és a reformok lehetővé teszik, hogy Magyarország visszatérjen a kilencvenes évek sikeres „sztorijához”, a kicsi, nyitott, exportorientált gazdasághoz. Ennek jelei már most is látszanak, hiszen Magyarország a 9. helyre került az Ernst and Young legújabb globalizációsindex-rangsorában – mondta, hozzátéve, hogy a GDP-arányos export 93 százalék, miközben az exporton belül a magas hozzáadott érték aránya megközelíti a 20 százalékot.
Reform és stabilitás
A stabilitási lépések megvalósításakor a kormány a válság terheinek és kockázatainak megosztásra törekedett – mondta az államtitkár. A reformok közül kiemelte a közszféra reformját, amely a méretgazdaságosságot célozta meg a megyei és járási rendszer átalakításával, a munkaerő-piaci reformot, amely a rugalmas munkaerő-piaci szabályozást mozdítja elő, az intézményi reformokat, közte az új összetételű Költségvetési Tanácsot. A már befejezett adóreform a munkát és jövedelmeket terhelő adók csökkentése és a fogyasztást terhelő adók növelése révén segíti a versenyképesség javulását – fogalmazott Cséfalvay Zoltán.
Kiemelte, hogy az adósság 2012-től csökkenő pályára került, az államháztartás hiánya 2012-ben 3 százalék alá csökkent s az uniós szabály szerint 2,7 százalék lehet. Hozzátette: nem lesz választási költségvetés 2014-ben sem, mert „az elért 3 százalék alatti hiányt ez a kormány a jövőben is meg fogja őrizni”.
Cséfalvay február 7-én is arról beszélt a Világgazdaság konferenciáján, hogy Magyarországon megteremtődtek az egészséges gazdasági növekedés alapjai, ami azért kedvező, mert adósságból hosszú távon nem lehet finanszírozni a növekedést. A gazdasági siker egyaránt legitimálja a bel- és külpolitikát, ez igaz Európára, Közép-Európára és Magyarországra is – mondta el ugyanazon a konferencián Martonyi János.
Hirtelen változásoktól tart az IMF
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy idén lényegében stagnálni fog a magyar gazdaság – mondta Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője. Iryna Ivaschenko a Hungarian Business Leaders Forum kerekasztal-beszélgetésén úgy fogalmazott: az IMF szakértői nemcsak most, hanem közép- és hosszú távon is aggódnak a magyar növekedés miatt, mert annak hiánya ördögi kört teremthet, ami a GDP-arányos adósságszintre is hatással van. „Nem tragikus a helyzet, de nagyon nehéz” – tette hozzá.
Az IMF magyarországi képviselője kiemelte: a kockázati megítélés és a likviditási helyzet jelentős nemzetközi javulása ellenére továbbra is volatilis a világpiaci környezet. Figyelmeztetett: az olyan kis, nyitott országok, mint Magyarország, amelynek évről évre jelentős finanszírozási szükséglete van, ki vannak téve a befektetői hangulatban bekövetkező hirtelen változásoknak.
Járai: Bizalom kell
Ma Magyarország legnagyobb gondja a gazdasági növekedés hiánya, a növekedéshez pedig kiszámíthatóság, hitelesség, stabilitás és bizalom kell – mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A mindenkori kormányzás fő célja a gazdasági növekedés, hangsúlyozta a volt jegybankelnök, hozzátéve hogy a kivívott eredményeket, azaz az adósság csökkentését és a hiány tartását is veszélyezteti a növekedés hiánya.
Járai szerint egy IMF-megállapodás, a pénzügyi közvetítő rendszer szerepének újraértékelése, a kormány és a jegybank közötti együttműködés javítása segítheti a stabilitás megteremtését és ezzel a növekedés beindítását. A jelenlegi 33-34 milliárd eurós devizatartalék bizonyára csökkenthető lenne, ha létrejönne a megállapodás a valutaalappal – jelezte.
Kovács: Tartható a hiánycél
Aktív kockázatkezeléssel tartható a kormány 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiánycélja – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Hungarian Business Leaders Forum konferenciáján. Kifejtette, a költségvetésnek egyaránt vannak technikai és a makrogazdasági kockázatokhoz kapcsolódó negatív kockázatai, jóllehet nem valószínű, hogy ezek mindegyike egyszerre teljesül.
A technikai kockázatok között említette az e-útdíj bevezetésének esetleges késlekedését, a pénztárgépek adóhatósági bekötését, illetve az állami tranzakciós illetékből származó bevételeket, míg a makrogazdasági kockázatok között az eltérő kamat- és növekedési pályából adódóan elmaradó adóbevételeket.
