Reform és stabilitás – Hazánk visszatérhet a 90-es évek sikersztorijához

A stabilitási lépések és a reformok lehetővé teszik, hogy hazánk visszatérjen a 90-es évek sikeres „sztorijához”, a kicsi, nyitott, exportorientált gazdasághoz.

Hirtelen változásoktól tart az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy idén lényegében stagnálni fog a magyar gazdaság – mondta Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője. Iryna Ivaschenko a Hungarian Business Leaders Forum kerekasztal-beszélgetésén úgy fogalmazott: az IMF szakértői nemcsak most, hanem közép- és hosszú távon is aggódnak a magyar növekedés miatt, mert annak hiánya ördögi kört teremthet, ami a GDP-arányos adósságszintre is hatással van. „Nem tragikus a helyzet, de nagyon nehéz” – tette hozzá.

Az IMF magyarországi képviselője kiemelte: a kockázati megítélés és a likviditási helyzet jelentős nemzetközi javulása ellenére továbbra is volatilis a világpiaci környezet. Figyelmeztetett: az olyan kis, nyitott országok, mint Magyarország, amelynek évről évre jelentős finanszírozási szükséglete van, ki vannak téve a befektetői hangulatban bekövetkező hirtelen változásoknak.

Járai: Bizalom kell

Ma Magyarország legnagyobb gondja a gazdasági növekedés hiánya, a növekedéshez pedig kiszámíthatóság, hitelesség, stabilitás és bizalom kell – mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A mindenkori kormányzás fő célja a gazdasági növekedés, hangsúlyozta a volt jegybankelnök, hozzátéve hogy a kivívott eredményeket, azaz az adósság csökkentését és a hiány tartását is veszélyezteti a növekedés hiánya.

Járai szerint egy IMF-megállapodás, a pénzügyi közvetítő rendszer szerepének újraértékelése, a kormány és a jegybank közötti együttműködés javítása segítheti a stabilitás megteremtését és ezzel a növekedés beindítását. A jelenlegi 33-34 milliárd eurós devizatartalék bizonyára csökkenthető lenne, ha létrejönne a megállapodás a valutaalappal – jelezte.

Kovács: Tartható a hiánycél

Aktív kockázatkezeléssel tartható a kormány 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiánycélja – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Hungarian Business Leaders Forum konferenciáján. Kifejtette, a költségvetésnek egyaránt vannak technikai és a makrogazdasági kockázatokhoz kapcsolódó negatív kockázatai, jóllehet nem valószínű, hogy ezek mindegyike egyszerre teljesül.

A technikai kockázatok között említette az e-útdíj bevezetésének esetleges késlekedését, a pénztárgépek adóhatósági bekötését, illetve az állami tranzakciós illetékből származó bevételeket, míg a makrogazdasági kockázatok között az eltérő kamat- és növekedési pályából adódóan elmaradó adóbevételeket.