A növekedés beindítása elsőbbséget élvez, ezért újra leülünk a bankokkal tárgyalni, és hitelezésük bővítéséért komoly kedvezményeket ajánlunk majd nekik – mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szombaton a Kossuth rádió G7 című műsorában.
A számunkra is váratlan utolsó negyedéves gazdasági adatok alapvetően olyan külső körülményeknek tudhatók be, amelyek az országhatáron kívül estek. Az idei prognózison ez azonban nem változtat, a kormány nem tervezi sem a költségvetés, sem az előrejelzés módosítását, 2013-ra továbbra is 0,9 százalékos növekedést vár, 2014-re pedig ennél is magasabbat – hangsúlyozta az államtitkár.
A gazdaság beindításához az eddig bejelentett intézkedéseken felül további lépéseket tervez a kabinet. „A bankrendszerrel olyan egyezségre törekszünk, hogy a pénzintézetek ösztönözve legyenek a hitelezési aktivitásuk növelésére” – fogalmazott. Ily módon a bankok növekvő szerepvállalásuk esetén az őket sújtó különadóból adó-visszatérítést kapnának vagy adóleírást hajthatnának végre. Tavasz végéig létrejöhet a megállapodás, „egy jóval agresszívebb kedvezményrendszert kívánunk nekik ajánlani” – emelte ki.
Pleschinger Gyula a túlzottdeficit-eljárásról szólva leszögezte: amennyiben nyáron kikerül alóla az ország, akkor sem lazíthatja fel a költségvetését, tovább kell „szorgoskodni”, csökkenteni kell az államadósságot, amihez 3 százalék alatt kell tartani a költségvetési hiányt. A fiskális stabilitás megtartása mellett azonban a növekedés beindítása élvezi a prioritás – szögezte le.
Rátérve Magyarország hét eleji dollárkötvény-kibocsátására, az államtitkár kifejtette: erre azért volt szükség, mert a 2008-as IMF/EU-hitel visszafizetése miatt a 2013 és 2016 közötti időszakban a korábbinál nagyobb terheket kell lerónia az országnak. Úgy vélte, hogy versenyképes hozamokat sikerült kialkudni, mivel jelenleg a valutaalap egy új kölcsönt 4 éves futamidőre nagyjából 4,1-4,2 százalékos kamattal bocsátana Magyarország rendelkezésére, ezzel szemben a dollárkötvényekkel – a befolyó bevételt euróra átváltva – 4 százalék alatti 5 éves és 5 százalék alatti 10 éves finanszírozáshoz jutott az ország.
Az átváltás azt jelenti – magyarázta –, hogy a befolyt 3,25 milliárd dollárt a kormány átcserélte a szervező bankokkal euróra, a futamidő végén pedig visszaváltja majd az amerikai fizetőeszközre. „Ez a biztonságot szolgálja ( ), és Magyarország lényegében jobban jár a folyamattal” – indokolta.
A politikus Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap viszonyáról kifejtette: a két fél kapcsolata jónak mondható, csupán a tárgyalások során nem volt egyetértés, mivel az IMF nem tudott olyan struktúrát ajánlani, amelyet a kormány szeretne. Műsorvezetői kérdésre, hogy mi történne akkor, ha esetleg beütne egy, a 2008-ashoz hasonló világgazdasági krízis, Pleschinger Gyula nyomatékosította: jelenleg jóval erősebb az ország, mint akkor volt. A devizatartalék magas, kétszer akkora, mint 2008-ban volt, alacsony a költségvetési hiány, a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg pozitív – sorolta. „Ha most kitörne egy ahhoz hasonló eseménysorozat, akkor nyögve, sírva, nyöszörögve ugyan, de át tudnánk vészelni”.
A következő jegybankelnök személyét firtató kérdésre úgy reagált: véleménye szerint olyan szakembert kell választani, aki nemzetközi színtéren elismert és komolyan ért a monetáris politikához. „Én kritizálni bármikor tudok, de jól csinálni nem vagyok benne biztos, hogy tudnám” – húzta le magát a lehetséges jelöltek listájáról a műsor végén Pleschinger Gyula.
