Varga úgy fogalmazott: új helyzet, hogy immár kézzelfogható bizonyítéka is van annak, hogy az IMF támogatása nélkül is működik a gazdaság, és ebből a szempontból jogos kérdés, hogy kell-e a kormányzati munkamegosztáson belül külön tárca nélküli miniszter személyéhez kötni a kérdést, egyáltalán mi legyen ennek a megállapodásnak a sorsa.
„Vagy a jelenlegi formában folytatjuk, vagy azt mondjuk, hogy egy új helyzetben más struktúra, más eszközrendszer kell – jelentette ki. – Én a magam részéről készen állok arra, hogy ha a kormány úgy dönt, megbízatásomat befejezzem, de ha a kormány fenn kívánja tartani egy későbbi megállapodás esélyét, akkor nyilván folytatom, vagy másvalaki.”
Varga Mihály – Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy korábbi interjúban tett nyilatkozatára reagálva – hozzátette: olyan jellegű megkeresést nem kapott, mint amit Lázár János akkor mondott, de „nyilvánvalóan a miniszterelnök hatásköre és jogosítványa az, hogy a kormány szerkezetét, amennyiben szükségességét látja, módosítsa”.
A keddi dollárkötvény-kibocsátással kapcsolatosan hangsúlyozta: az annak a bizalomnak a jele, amely az elmúlt két és fél év magyar gazdaságpolitikájának köszönhető. Azt bizonyítja, hogy ha devizakibocsátással jelentkezik az állam, akkor a piac mindenképpen megfinanszírozza – tette hozzá. Varga Mihály a devizakötvények kamatfeltételeit övező kritikákra reagálva kiemelte: az IMF sohasem kínált olyan futamidejű, 5-10 éves hitelt, mint amivel a kibocsátott kötvények rendelkeznek. Az IMF általában három-, legfeljebb négyéves hitelt kínál, s – mint mondta – egy rövidebb lejáratú hitel nyilvánvalóan mindig olcsóbb. Ebből a szempontból nagyon nehéz összehasonlítani, hogy az IMF által kínált kondíciók kedvezőbbek vagy kedvezőtlenebbek lettek volna – tette hozzá.
A tárca nélküli miniszter kérdésre válaszolva elmondta: korábban nem volt szükség devizakibocsátásra, ráadásul ősszel még sokkal közelebbinek tűnt az IMF-megállapodás lehetősége. A magyar kormány abból a szempontból nehéz helyzetben volt, hogy „komolyan gondoltuk és komolyan gondoljuk a valutaalappal való megállapodás lehetőségét”, de az IMF mindig azt mondta, hogy amennyiben a devizapiacokhoz fordulunk, akkor ezt annak a jelének veszi, hogy nem kívánunk megállapodni – mondta, hozzátéve, hogy a kormány mindig törekedett a „tárgyalásokhoz szükséges bizalom megőrzésére”.
Varga Mihály szerint a sikeres kibocsátásban „benne van”, hogy sikerült csökkenteni az államadósságot, sikerült 3 százalék alatt tartani a GDP-arányos államháztartási hiányt, hogy tavaly végig sikerült forintban finanszírozni az államadósságot, ahogy az is, hogy sikeres volt a lakossági eurókötvény kibocsátása.
A Nemzetközi Valutaalap nem tervezi budapesti képviseleti irodájának bezárását – mondta Gerry Rice, az IMF külkapcsolati igazgatója egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Az IMF szóvivője „kategorikusan elutasította”, hogy erre irányuló tervek lennének.
A politikus reagált azokra a médiaértesülésekre, amelyek szerint az IMF be kívánja zárni budapesti irodáját. Úgy fogalmazott: bár a kormány még nem kapott ezzel kapcsolatosan semmilyen hivatalos értesítést, ha igaz volna hír, akkor az azt jelezné, hogy az IMF is át kívánja értékelni a helyzetet.
A tárca nélküli miniszter a vártnál nagyobb negyedik negyedévi gazdasági visszaeséssel kapcsolatosan kiemelte: azt jelzi, hogy a magyar gazdaság még mindig szorosan függ az Európai Unió hatásától, ahol szintén visszaesés volt 2012-ben. Ezenkívül a mezőgazdaság rendkívül jó 2011-es éve után a tavalyi gyenge teljesítményben bázishatás is jelentkezett. Arra a kérdésre, várható-e, hogy a vártnál kedvezőtlenebb GDP-adat hatására a kormány ront idei növekedési előrejelzésén, Varga Mihály azt mondta: kétségtelen tény, hogy a tavaly év végi adat után egy ilyen felülvizsgálatot el kell végezni. Leszögezte ugyanakkor, hogy érdemes megvárni legalább egy negyedév lezárultát, mielőtt a kormány hozzányúl a prognózishoz.
Az ipari és export kilátásokkal kapcsolatosan elmondta: nem biztatóak abból a szempontból a kilátások, hogy a legfontosabb partnerországok az elmúlt időben rontottak saját növekedési előrejelzéseiken. Elmondta ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokban kedvezőbb trendet fest a beszerzési menedzserindex és üzleti hangulatmutató.
Varga szerint az IMF is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltér a magyar kormány és a valutaalap szakértőinek véleménye. A tárca nélküli miniszter január 29-én a Hír Televízióban arra is rámutatott: a delegáció tagjainak véleménye hazánk pénzügyi helyzetéről nem mutatott eltérést a korábban megfogalmazottaktól. „Per pillanat” nincs a valutaalap mentőövére szükségünk, ezt a szervezet is érzékeli – mondta egy kérdésre a miniszter.
A Pemák sikere
Az Államadósság Kezelő Központ január közepén jelezte, hogy új sorozatot indít a lakossági eurókötvényből, a Pemákból, mivel az értékesítés már elérte az egymilliárd eurót. Az adósságkezelő akkor hangsúlyozta, hogy a Pemák kibocsátása és sikeres értékesítése nem helyettesíti a nemzetközi tőkepiacon való megjelenést. A szervezet jelezte, a tőkepiaci kibocsátások időzítését és devizanemét a piaci helyzet alapján határozza meg.
A Pemák-értékesítések felfutása olyan mértékben emelte a kormány devizabetét-állományát, hogy külföldi forrásbevonás nélkül is lehetővé tette a következő esedékes IMF-hitelrészlet január 25-ei előtörlesztését. Mindezt úgy, hogy eközben a tartalékok tovább emelkedtek.
