– A Nemzetgazdasági Minisztérium szerkezetén kíván-e változtatni, visszaállítják-e a Pénzügyminisztériumot?
– Alapvetően nem kell megváltoztatni a minisztériumi struktúrát: a gazdaságpolitikai célok és a stratégia nem változott. Vagyis nincs külön pénzügyminisztérium és gazdasági minisztérium, továbbra is a Nemzetgazdasági Minisztérium fogja össze a gazdaságfejlesztés és a költségvetés feladatait. Ez egy óriási tárca, csaknem nyolcszáz alkalmazottal, plusz a háttérintézményekkel együtt húszezer fővel, ezért az idetartozó egyes területek távol állnak egymástól. Emiatt szeretném megerősíteni a miniszteri kabinetrendszert. Belső referensi struktúrát kívánok kialakítani, ami gyorsabbá teszi a feladatok kiadását és ellenőrzését.
– Az Európai Bizottság döntése a ciprusi bankbetét-adóztatásról és a spanyolországi betétadó alaposan felborzolta a kedélyeket Európa-szerte, és bizonytalanságot okozott.
– A magyar kormány soha nem fontolgatta és most sem fontolgatja, hogy a betéteket bármilyen adó terhelje. A mi gazdaságpolitikai elgondolásunk jelentősen eltér az Európai Bizottság állásfoglalásától e tekintetben. Szerintünk arra van szükség, hogy a válság idején a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe. Nem tartjuk helyesnek, hogy a lakosságnak kelljen fizetnie a bankok hibás döntéseiből fakadó károkat. Magyarországon ezért a bankok adóznak, amely adózási módszert már több mint tizenhárom állam bevezette. Az emberek megtakarításai nem minősülhetnek hazánkban adóalapnak, hiszen szükség van arra, hogy az emberek félretegyék a pénzt, az ebből eredő hitelkihelyezés révén ugyanis munkahelyek jöhetnek létre. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, az ott felvetődő megoldási javaslatok nem tartoznak ránk, csekély a ráhatásunk, nem is kívánunk ebbe beleszólni. Szerencsésnek tartjuk, hogy egy ilyen helyzetben saját árfolyampolitikánk van, és nem kell közvetlenül függnünk az eurózóna pénzügyminisztereinek döntésétől.
– Olli Rehn pénzügyi biztos éppen a ciprusi krízis miatt mondta le budapesti látogatását. A magyar költségvetéssel kapcsolatban azonban továbbra is fenntartja, hogy – ha minimális mértékben is, de – a háromszázalékos küszöb felett lesz az idei deficit. Osztja ezt az álláspontot?
– Az Európai Bizottsággal (EB) nem új keletű a magyar kormány vitája a költségvetésünk hiányával kapcsolatban. Nézzük a tényeket: 2011-ben és tavaly is a GDP három százaléka alatt tartottuk a deficitet, noha ezekben az években is olyan prognózisokat adott az EB, hogy nem teljesíthető a hiánycél. Ezeket az előrejelzéseket az idő cáfolta. Ami az idei évet illeti: a bizottság az őszi jelentésében még azon az állásponton volt, hogy megfelelő szinten tartja a hiányt az ország, majd a téli jelentésükben érthetetlen módon véleményt változtattak, és mindössze néhány század százalékkal ugyan, de feljebb emelték a várható deficit arányát. Tavaly ősszel is hasonló történt, a magyar kormány azonban 2,5 százalék körüli hiányt produkált. Ezekbe az előrejelzésekbe egy fél százalékpontnyi hibahatár még belekalkulálható, akkor viszont már nem áll messze az EB és a tárca álláspontja. Mostani tudásunk szerint további intézkedések nélkül is tartható a hiány.
Kikerülhetünk az eljárás alól
