– A Nemzetgazdasági Minisztérium szerkezetén kíván-e változtatni, visszaállítják-e a Pénzügyminisztériumot?
– Alapvetően nem kell megváltoztatni a minisztériumi struktúrát: a gazdaságpolitikai célok és a stratégia nem változott. Vagyis nincs külön pénzügyminisztérium és gazdasági minisztérium, továbbra is a Nemzetgazdasági Minisztérium fogja össze a gazdaságfejlesztés és a költségvetés feladatait. Ez egy óriási tárca, csaknem nyolcszáz alkalmazottal, plusz a háttérintézményekkel együtt húszezer fővel, ezért az idetartozó egyes területek távol állnak egymástól. Emiatt szeretném megerősíteni a miniszteri kabinetrendszert. Belső referensi struktúrát kívánok kialakítani, ami gyorsabbá teszi a feladatok kiadását és ellenőrzését.
– Az Európai Bizottság döntése a ciprusi bankbetét-adóztatásról és a spanyolországi betétadó alaposan felborzolta a kedélyeket Európa-szerte, és bizonytalanságot okozott.
– A magyar kormány soha nem fontolgatta és most sem fontolgatja, hogy a betéteket bármilyen adó terhelje. A mi gazdaságpolitikai elgondolásunk jelentősen eltér az Európai Bizottság állásfoglalásától e tekintetben. Szerintünk arra van szükség, hogy a válság idején a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe. Nem tartjuk helyesnek, hogy a lakosságnak kelljen fizetnie a bankok hibás döntéseiből fakadó károkat. Magyarországon ezért a bankok adóznak, amely adózási módszert már több mint tizenhárom állam bevezette. Az emberek megtakarításai nem minősülhetnek hazánkban adóalapnak, hiszen szükség van arra, hogy az emberek félretegyék a pénzt, az ebből eredő hitelkihelyezés révén ugyanis munkahelyek jöhetnek létre. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, az ott felvetődő megoldási javaslatok nem tartoznak ránk, csekély a ráhatásunk, nem is kívánunk ebbe beleszólni. Szerencsésnek tartjuk, hogy egy ilyen helyzetben saját árfolyampolitikánk van, és nem kell közvetlenül függnünk az eurózóna pénzügyminisztereinek döntésétől.
– Olli Rehn pénzügyi biztos éppen a ciprusi krízis miatt mondta le budapesti látogatását. A magyar költségvetéssel kapcsolatban azonban továbbra is fenntartja, hogy – ha minimális mértékben is, de – a háromszázalékos küszöb felett lesz az idei deficit. Osztja ezt az álláspontot?
– Az Európai Bizottsággal (EB) nem új keletű a magyar kormány vitája a költségvetésünk hiányával kapcsolatban. Nézzük a tényeket: 2011-ben és tavaly is a GDP három százaléka alatt tartottuk a deficitet, noha ezekben az években is olyan prognózisokat adott az EB, hogy nem teljesíthető a hiánycél. Ezeket az előrejelzéseket az idő cáfolta. Ami az idei évet illeti: a bizottság az őszi jelentésében még azon az állásponton volt, hogy megfelelő szinten tartja a hiányt az ország, majd a téli jelentésükben érthetetlen módon véleményt változtattak, és mindössze néhány század százalékkal ugyan, de feljebb emelték a várható deficit arányát. Tavaly ősszel is hasonló történt, a magyar kormány azonban 2,5 százalék körüli hiányt produkált. Ezekbe az előrejelzésekbe egy fél százalékpontnyi hibahatár még belekalkulálható, akkor viszont már nem áll messze az EB és a tárca álláspontja. Mostani tudásunk szerint további intézkedések nélkül is tartható a hiány.
Kikerülhetünk az eljárás alól
– Két bevételi tétel azonban még mindig bizonytalan: az elektromos útdíj bevezetése és a pénztárgépek összekötése.
– Mindkét területen felgyorsítottuk a munkát, a kormány ezekkel a kérdésekkel február közepén részletesen foglalkozott. A pénztárgépek bekötésénél már a tesztelés időszaka tart, és konkrét rendelet jelent meg arról, hogy a gépeknek milyen határidővel – áprilistól, illetve júliustól – kell csatlakozniuk. Az év közepétől működni fog a rendszer. Az útdíj ügye kicsit bonyolultabb: ismert, hogy a közbeszerzésen kiválasztott tendergyőztes később visszalépett. Azért, hogy ne veszítsünk el újabb fél évet, a kormány a saját vállalati, illetve intézményi körében próbálja megoldani a bevezetést. Azzal számolunk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) az előkészítés szintén felgyorsul, és júniusban, de legkésőbb júliusban a tesztüzemet már meg lehet valósítani. Szűkös az idő, de az NFM megerősítette, hogy képes tartani a határidőt.
(Szabó Anna)
A teljes interjút a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
