Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön tájékoztatta az Országgyűlés elnökét, hogy a – jegybanktörvény előírásainak megfelelően – javaslatot kíván tenni Áder János köztársasági elnöknek Gerhardt Ferencnek a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé való kinevezésére, 2013. április 22-ei hatállyal, közölte Havasi Bertalan. A miniszterelnök sajtófőnöke hozzátette: levelében Orbán Viktor arra kéri Kövér Lászlót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jelöltnek az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága általi meghallgatása érdekében.
Gerhardt jelölésére azért volt szükség, mert hétfőn Király Júlia benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek. Lemondásának okaként azt nevezte meg, hogy úgy látja, a Magyar Nemzeti Bankban kialakított új irányítási rend veszélyezteti az MNB hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét. Király Júlia lemondásával a kinevezés nélkül egy alelnöke maradt volna a jegybanknak, Balog Ádám személyében; Karvalits Ferenc alelnök hatéves mandátuma március 26-án járt le. Király Júlia mandátuma szerint július 2-áig tölthette volna be pozícióját. A jegybankról szóló törvény értelmében a Magyar Nemzeti Banknak legalább kettő, legfeljebb három alelnöke van. Az MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.
Király Júlia lemondásával 8-ról 7-re csökken a monetáris tanács tagok száma, de a külső és belső tagok aránya továbbra is megfelel az előírásnak, miszerint a belső tagok száma nem haladhatja meg a külsőkét. Gerhardt Ferenc MNB-alelnöki kinevezése által belső taggá válik, és belső tag még Matolcsy György jegybankelnök és Balog Ádám, külső tag Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János Béla, Kocziszky György és Pleschinger Gyula.
Gerhardt Ferenc pályaképe
Gerhardt Ferenc 1944. április 12-én született Budapesten. A Budapesti Corvinus Egyetem jogelődje, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán szerzett közgazdászi diplomát, majd posztgraduális képzés keretében külgazdasági szakon folytatta tanulmányait. 1971-1978 között a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a Közgazdasági Tanács titkára és a Közgazdasági Főosztály munkatársa, 1979-1983 között az Agrober-Agroinvest vállalat gazdasági igazgatóhelyettese volt. 1983-tól a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. ügyvezető igazgatójaként, 1998-1999-ben az ING Bank Rt. lakossági üzletági vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. 1999-2000-ben a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) volt vezérigazgató-helyettes, a számvitel, a bankműveletek, az informatika és a műszaki beruházások területét felügyelte.
2000-től 2002-ig a Konzumbank vezérigazgatója, 2003-2004-ben vezérigazgató-helyettese volt, részt vett a stratégiai fejlesztési projektek irányításában és a bank privatizációjában. 2005 és 2007 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) banküzemi igazgatójaként az informatika, a bankműveletek, az intézményi és közbeszerzések és a műszaki szolgáltatások vezetését látta el. 2007-ben Járai Zsigmond, a jegybank akkori elnöke őt jelölte alelnöknek, de kinevezésére nem került sor. 2008-tól az Allianz Hungária elnöki tanácsadója volt. 2010-2011 között az MFB vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja volt. 2011. március 7-én az Országgyűlés március 21-i hatállyal hat évre az MNB Monetáris Tanácsának tagjává választotta.
„Szégyenteljes módon távozott Király Júlia a Magyar Nemzeti Banktól. Ennél több eleganciát ugyan nem vártunk tőle, de legalább a volt kollégáira tekintettel lehetett volna, méltányolva azt a hat évet, amit velük töltött. Úgy, ahogy tette a jegybank eddigi összes volt alelnöke, beleértve Király Júlia alelnöktársát, a szintén most távozott Karvalits Ferencet is.” Olvassa el a Magyar Nemzet véleménycikkét!
