Patai: Jó az irány, jó az arány

Patai Mihály szerint a magyar bankrendszer stabil, és örömmel fogadta, hogy Simorékkal ellentétben Matolcsyék végre leülnek egyeztetni a bankvezérekkel.

Patai Mihály, a Bankszövetség régi-új elnöke az M1 Az Este című műsorában elmondta: a bankoknak kötelességük támogatni a jegybank hitelprogramját, mivel a bankrendszer része a nemzetgazdaságnak, így sohasem fog felemelkedni, ha a nemzetgazdaság nem emelkedik fel. Minden lehetőséget meg kell ragadni a növekedés beindításához, ez egy közérdek. A hitelprogram egyik pillérét képező 250 milliárd forint – a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank, további 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon –, amely a vállalatok hitelállományának 4-5 százaléka, a kis- és középvállalatokénak a 15-20 százaléka, igazából nem fogja megváltani a világot, de az irány és a mérték is jó, a jegybank ugyanis kipróbál egy ütemet, és ezután ezen még tud változtatni – közölte az elnök.

Hétfőn a bankvezérek találkoztak Matolcsy Györggyel, aki előtte már nyugat-európai kollégáival is egyeztetett, a Bankszövetség elnöke szerint a piaci szereplőkkel való konzultáció jó lépés. Ez fontos változás és precedens lehet. Simor András alatt ilyen kezdeményezés nem volt a jegybanki ciklusban – mondta Patai.

Az számunkra egy jó hír, hogy nulla százalékos hitelt kapunk, de a megcélzott 2 százalékos profitabilitás nem reális, ugyanis ez csak ideális helyzetben működhet, a magyar gyakorlat szerint azonban túl sok ügyfél nem tudja visszafizetni a hitelét, ezért a két százalék nem éri meg – magyarázta Patai, aki szerint erről még sokat fognak vitatkozni a jegybank vezetőivel. Jó az irány, jó az arány, jól fogadták a piacok, van kezdeményező ereje a jegybank vezetésének, van ereje a konzultációhoz – tette hozzá.

A 4500 milliárd forintos kéthetes kötvényállományt 3600 milliárdra akarja csökkenteni a jegybank. Erre reagálva Patai elmondta, a bankoknak jó lehetőség, hogy a jegybanknál tartják a fölösleges pénzünket, és ezért a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot kapnak. A jegybank döntésének célja, hogy a bankok beindítsák a hitelezést, ez teljesen legitim cél, de ehhez gazdasági növekedés is kell. Másrészt, ha le tudja csökkenteni az állományt, akkor a saját jegybanki tartalékainak igénye is csökken, és megváltozik, javul a struktúrája az állam eladósodásának, kevesebb tartalékra lesz szüksége – mondta el Patai.

Korábban ezzel kapcsolatban Boros Imre közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy az előző monetáris politika sajátos tartózkodásra nevelte a kereskedelmi bankok szereplőit, akik úgy érezték, nincs értelme bajlódniuk kisebb-nagyobb magyar ügyfelekkel, amikor a pénzüket, de még anyabankjaik pénzét is kényelmesen kamatoztathatják a Magyar Nemzeti Bankban. A jegybank mostani lépésével ez a kényelmes helyzet megszűnik.

Pataiék felvetették Matolcsynak, hogy a szabályozáson is lehetne változtatni, nem helyes az, hogy Magyarországon kockázatot nem vállaló, nem adófizető bankok jó biztonsággal ilyen kéthetes kötvényeket helyeznek el, ráadásul olyan bankok, akinek nincsen banklicence Magyarországon. A licenccel rendelkező bankok magyarországi bankok, akárki is a tulajdonosuk, magyar alkalmazottakat fizetnek, magyar adófizetők, a magyar gazdaság beindításán fáradoznak. Úgy gondolom, ha van több száz milliárd forintnyi állomány ebben a 4500 milliárdban, akkor azokkal kell kezdeni, akik Magyarországon nem vállalnak kockázatot. Itt ugyan sérül a szabadtőke-áramlás, de ezt meg kell próbálnia a jegybankelnöknek, ez a magyar bankok érdeke is – hangsúlyozta a Bankszövetség elnöke.

A magyar bankrendszer a legstabilabb Európában, esély sincs arra, ami Cipruson történt. 15 százalékos a tőkemegfelelési mutató. Bár veszteséges volt a bankrendszer az elmúlt három évben, de a tulajdonosok felelősségteljesen viselkedtek, 2,5 milliárd eurónyi tőkét hozták be ezekbe a bankokba az elmúlt két évben.