A megkérdezett húsz elemző túlnyomó többsége jelezte, hogy ismét 25 bázispontos kamatcsökkentést vár, egy elemző 50 bázispontos mérséklést, egy másik pedig kamattartást valószínűsít. Az MNB ezzel a kilencedik egymást követő alkalommal csökkentené az irányadó kamatot. A tanács legutóbbi kamatdöntő ülését követően jelezte: további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad, és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.
A további kamatcsökkentés mellett szól, hogy az áprilisban ismertetett adatok szerint márciusban ismét a várakozásokat meghaladó mértékben csökkent a fogyasztói árak éves emelkedési üteme. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint márciusban 2,2 százalékos éves infláció volt, ami megfelel a jegybank 3 százalékos inflációs céljának. Erősítheti a kamatcsökkentési hajlandóságot az is, hogy az euró árfolyama a 300 forint alatti szintre tért vissza. A legutóbbi, március 26-ai kamatdöntés idején 305 forint körül volt az árfolyam.
Elemzők szerint a legnagyobb kérdés immár az, hogy meddig folytatja a kamatcsökkentési ciklust a nemzeti bank. Néhány hónappal ezelőtt elemzők még azzal számoltak, hogy a Gerhardt Ferenc monetáristanács-tag által jelzett 4,5-5,0 százalékos „egyensúlyi kamatszint” környékén állhat meg a ciklus. A Reuters legfrissebb felmérése szerint azonban egyre több elemző várja azt, hogy az év végére 4,0 százalékra süllyed az alapkamat.
„A magyar monetáris politika megújítása öt hete megkezdődött, de még az elején tartunk” – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Magyarországon a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés beindítása, amihez az is kell, hogy a vállalatok elhiggyék, érdemes befektetni, mert a profitkilátások jók lesznek – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 11-én.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanakkor március legvégén kiadott országjelentésében a jegybank által folytatott politika veszélyeit hangsúlyozó markáns véleményt fogalmazott meg. Úgy fogalmazott: jóllehet a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a monetáris kondíciók lazítását, a csökkenő infláció nem kellően „lehorgonyzott”, így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban.
A Monetáris Tanács márciusban kilencfős létszámmal ülésezett, miután Matolcsy György elnöki kinevezésével párhuzamosan egy alelnökkel és egy külső taggal bővült a testület. Áprilisban azonban vélhetően ismét hét fővel ülésezik a tanács, mivel Karvalits Ferenc alelnök mandátuma lejárt, Király Júlia alelnök bejelentette lemondását. Helyére a köztársasági elnök – a kormányfő javaslatára – várhatóan Gerhardt Ferencet, a tanács eddigi külső tagját nevezi ki.
A jegybank kedden két órakor hirdeti ki a kamatdöntést, és ezután egy órával hozza nyilvánosságra a Monetáris Tanács közleményét.
