A kiemelkedő érdeklődésre egyébként a pénzintézetek számíthattak is, mivel a jegybank előzetes felméréseiből már látszott, hogy a kis- és közepes vállalkozások nagy része szívesen lecserélné devizahiteleit olcsó forinthitelre. A kérdés csak az, hogy a jelentkezők közül hányan felelnek majd meg a pénzintézetek kritériumainak. A jegybank reményei szerint a hitelezhető társaságok száma már csak azért is megemelkedik, mert egy 2,5 százalékos hitelt sokkal könnyebben ki tudnak gazdálkodni a cégek, mint egy 10 százalékosat. Az OTP Banktól a Magyar Nemzet ugyanakkor úgy értesült, hogy a kölcsön iránt érdeklődő cégek jelentős része nem tartozik a hitelezhető kategóriába. A visszautasítás azonban forrásaink szerint a jelentkezőknek sem jelenthet meglepetést, mivel sok olyan társaság van közöttük, amelyet korábban sem tartottak hitelképesnek a bankok.
A jelenlegi tervek szerint a jegybank által finanszírozott hitelprogram augusztus végéig tart majd, ám már az elindulása előtt lehetett hallani olyan hangokat, amelyek az olcsó kölcsönök igénylési határidejének meghosszabbítását sürgették. Ezzel kapcsolatban Balog Ádám, a jegybank alelnöke hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése augusztus végén, szeptember elején leltárt készít a növekedési hitelprogramról, és elképzelhető, hogy annak meghosszabbítását javasolja.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok összesen 500 milliárd forint értékű, kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát.
A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteiről. Ennek értelmében a kedvezményes hiteleket a kereskedelmi bankok legfeljebb 2,5 százalékos, garanciadíjat is tartalmazó kamattal továbbíthatnák a kkv-knak. A tanács ezen kívül arról is döntött, hogy milyen feltételekkel, milyen futamidőre bocsátja a bankok rendelkezésére az ingyenes jegybanki forrást.
