Nagy bankként működő kis pénzintézetek

A kis bankok és a nagy pénzintézetek előnyeit és szolgáltatásait ötvözik majd a jövőben a hazai takarékszövetkezetek. A Magyar Nemzet Vojnits Tamással készített interjút.

2013. 06. 26. 2:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Melyek a szövetkezeti hitelintézetek legfőbb problémái?
– A szövetkezeti hitelintézetek piaci részesedése – folyamatos csökkenés után – egy alacsony, 5 százalék körüli szintre állt be. A takarékok nem tudják a betétek terén meglévő előnyüket a hitelezés bővítésére fordítani. Alacsony szinten, 55 százalékon beragadt a betétekhez viszonyított hitelállomány. A kölcsönök minősége ráadásul nem jó. Míg a kereskedelmi bankoknál a kihelyezett összegek 14 százaléka nevezhető rossznak, a takarékszövetkezeteknél ugyanez az arány 20 százalék. A takarékszövetkezetek működésének hatékonysága alacsony, a költségek és bevételek aránya 70 százalékos, vagyis jóval magasabb, mint a kereskedelmi bankokra vagy a jobban szervezett külföldi takarékszövetkezetre jellemző 50-55 százalék. Mindeközben az elmúlt húsz évben a szövetkezeti tagság teljesen szétporladt, milliósról százezresre, a takarékszövetkezetek száma is fele a 90-es évek eleji állapotnak: 254 helyett csak 128. A hazai takarékszövetkezetek jóval kevesebb ügyfelet szolgálnak ki, mint az a mintaként felhasználható külföldi példáknál tapasztalható. A gyenge intézményvédelem megerősítésre szorul.

– Miért gondolja azt a kabinet, hogy a központi beavatkozás hatására mindez megváltozik?
– A kormány azon szándéka, hogy meg kívánja erősíteni a 100 százalékosan hazai tulajdonban lévő takarékszövetkezeteket, összhangban van a stratégiai célkitűzéseivel. E folyamat fontos állomása volt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tavaly év végi 38,5 százalékos tulajdonszerzése a takarékszövetkezetek legfontosabb bankjában, a Magyar Takarékszövetkezeti Bankban. Azonban önmagában az állami tulajdonszerzés még nem változtat semmin, valójában a szövetkezetek újjászervezésére, a vidék bankjának modernizálására van szükség. Egy-két évtizede megoldatlan problémát kezel tehát az ezzel kapcsolatban tegnap benyújtott törvénycsomag. Ez teszi indokolttá az intézkedések radikális jellegét, hiszen egy ilyen régóta gyülemlő problémahalmazt nem lehet nem átfogóan kezelni.

– Melyek az intézkedések legfontosabb következményei?
– Mindenekelőtt létrejön egy országosan egységes együttműködés a szövetkezeti hitelintézetek között. Ennek köszönhetően a takarékok mindegyike képes lesz megfelelni a szigorodó uniós tőkekövetelményeknek. Mindeddig senki nem mondta ki világosan, hogy mit is szeretne kezdeni a takarékszövetkezetekkel, ami egy kaotikus, nem hatékony szövetkezeti rendszer kialakulásához vezetett. Négy különféle integrációnak nevezett együttműködés is kialakult, de egyik sem nyújt kellő védelmet az abban részt vevő pénzintézeteknek.

– Mit jelentenek a változások a gyakorlatban?
– Az új rendszerben a korábbinál sokkal erőteljesebben érvényesül majd a központi bank szolgáltató szerepe az összes szövetkezeti hitelintézetnél, aminek köszönhetően rengeteg teher és költség kerül le a tagintézmények válláról. Ezek a változtatások szakmai irányukat tekintve a legkorszerűbb nyugat-európai tendenciákkal állnak összhangban, lényegében követik a holland, a finn, a német vagy az osztrák mintákat. Az átalakulás végén a takarékszövetkezetek és a Takarékbank megerősödve áll majd készen a piaci versenyre.

– S az ügyfelek mit tapasztalnak majd ebből a mindennapokban?
– A takarékszövetkezetek az ország teljes területén egységesen kiszolgálást nyújtanak majd az ügyfeleknek. Miközben a helyi ügyintézés során megmarad a régi személyes kapcsolat és bizalmi viszony, jelentős előnyöket biztosíthat majd, hogy az ügyfelek egyúttal egy országos szinten egységesen szervezett szövetkezeti bankkal is kapcsolatban állnak. A helyi sajátosságok megőrzése mellett igyekszünk még professzionálisabbá tenni az egymilliós ügyfélkör kiszolgálását, ötvözve a helyi kis bank jelleget az immáron legnagyobb hálózattal rendelkező országos nagybanki jelleggel.

– Milyen üzleti eredményeket szeretnének elérni az intézkedések révén a takarékszövetkezeteknél?
– Mindenekelőtt a megerősödő tőkepozíció – az integráció szorosabbá válásával együtt – lehetővé teszi majd, hogy több pénzt fordíthassanak hitelezésre a takarékszövetkezetek. Ez egy komoly eredmény, itt a szektor szintjén több száz milliárd forintról beszélhetünk. A több hitel idővel több ügyfelet is hoz, és persze nagyobb nyereséget. Mindehhez az egyes bankok megkapják az egységes központi kockázatkezelést, az informatikai rendszert, a közös marketinget, ami közös országos kampányokat, tehát minden szempontból versenyképesebb üzleti fellépést tesz lehetővé. A jelenlegi szisztémában ez elképzelhetetlen lenne, ugyanis hatalmas tőkeigénye van ezeknek a fejlesztéseknek.

– A változások következtében megszűnik-e a szövetkezetek jelenlegi formája, tagsága?
– Biztos vagyok abban, hogy a megújulás révén ismét vonzóvá válik majd a szövetkezeti tagság. E téren ugyanis nem történnek lényeges változások. Továbbra is érvényben maradnak a szövetkezeti alapelvek, a szövetkezeti tagok választhatják vezetőiket, a közgyűléseken oszthatják fel eredményüket és állapíthatják meg az osztalékot. A tagok jogosítványait tehát nem érinti érdemben az intézkedéscsomag. A menedzsment továbbra is feléjük tartozik elszámolási kötelezettséggel. Emellett a takarékszövetkezetek eddiginél egységesebb képviseletét szolgálja, hogy az új rendszerben minden szövetkezeti hitelintézet újonnan kibocsátott elsőbbségi részvényhez jut, ami mindegyiküknek egyenlő jogokat biztosít majd a központi bankban. A takarékok továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak, a kialakult tulajdoni arányokon a tervezett intézkedések semmit sem változtatnak. Kiemelten fontos, hogy semmilyen vagyonelemet vagy jövedelmet nem von el sem a központi bank, sem az integrációs szervezet a takarékoktól. Ez tudatos jogalkotói szándék volt, hiszen a szövetkezeti jelleg értékeit szeretnénk megőrizni és tovább erősíteni. Nem csak ügyfélként, tulajdonosként is érdemes lesz jelen lenni a jövőben a takarékszövetkezetekben.

(Nánási Tamás)

A Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerez a Gránit Bank Zrt.-ben, valamint a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-ben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének határozataiból. Mindkét bank magyar tulajdonú.

 

Megőrizte nyereségtermelő képességét a TakarékBank, ami megalapozza az ez évre tervezett további expanziót; a hitelintézet 195 millió forint adózott nyereséggel zárta a múlt évet – számolt be részvényeseinek közgyűlésén a TakarékBank Zrt..

 

A lakosság szimpátiája tekintetében nem áll rosszul a hitelintézeti szektor, a megkérdezettek a bankoknak és a takarékszövetkezeteknek egyaránt hatosnál erősebb osztályzatot adtak egy tízfokozatú, az „egyáltalán nem szimpatikustól a nagyon szimpatikusig” terjedő skálán.


Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.