Nagy bankként működő kis pénzintézetek

A kis bankok és a nagy pénzintézetek előnyeit és szolgáltatásait ötvözik majd a jövőben a hazai takarékszövetkezetek. A Magyar Nemzet Vojnits Tamással készített interjút.

– Melyek az intézkedések legfontosabb következményei?
– Mindenekelőtt létrejön egy országosan egységes együttműködés a szövetkezeti hitelintézetek között. Ennek köszönhetően a takarékok mindegyike képes lesz megfelelni a szigorodó uniós tőkekövetelményeknek. Mindeddig senki nem mondta ki világosan, hogy mit is szeretne kezdeni a takarékszövetkezetekkel, ami egy kaotikus, nem hatékony szövetkezeti rendszer kialakulásához vezetett. Négy különféle integrációnak nevezett együttműködés is kialakult, de egyik sem nyújt kellő védelmet az abban részt vevő pénzintézeteknek.

– Mit jelentenek a változások a gyakorlatban?
– Az új rendszerben a korábbinál sokkal erőteljesebben érvényesül majd a központi bank szolgáltató szerepe az összes szövetkezeti hitelintézetnél, aminek köszönhetően rengeteg teher és költség kerül le a tagintézmények válláról. Ezek a változtatások szakmai irányukat tekintve a legkorszerűbb nyugat-európai tendenciákkal állnak összhangban, lényegében követik a holland, a finn, a német vagy az osztrák mintákat. Az átalakulás végén a takarékszövetkezetek és a Takarékbank megerősödve áll majd készen a piaci versenyre.

– S az ügyfelek mit tapasztalnak majd ebből a mindennapokban?
– A takarékszövetkezetek az ország teljes területén egységesen kiszolgálást nyújtanak majd az ügyfeleknek. Miközben a helyi ügyintézés során megmarad a régi személyes kapcsolat és bizalmi viszony, jelentős előnyöket biztosíthat majd, hogy az ügyfelek egyúttal egy országos szinten egységesen szervezett szövetkezeti bankkal is kapcsolatban állnak. A helyi sajátosságok megőrzése mellett igyekszünk még professzionálisabbá tenni az egymilliós ügyfélkör kiszolgálását, ötvözve a helyi kis bank jelleget az immáron legnagyobb hálózattal rendelkező országos nagybanki jelleggel.

– Milyen üzleti eredményeket szeretnének elérni az intézkedések révén a takarékszövetkezeteknél?
– Mindenekelőtt a megerősödő tőkepozíció – az integráció szorosabbá válásával együtt – lehetővé teszi majd, hogy több pénzt fordíthassanak hitelezésre a takarékszövetkezetek. Ez egy komoly eredmény, itt a szektor szintjén több száz milliárd forintról beszélhetünk. A több hitel idővel több ügyfelet is hoz, és persze nagyobb nyereséget. Mindehhez az egyes bankok megkapják az egységes központi kockázatkezelést, az informatikai rendszert, a közös marketinget, ami közös országos kampányokat, tehát minden szempontból versenyképesebb üzleti fellépést tesz lehetővé. A jelenlegi szisztémában ez elképzelhetetlen lenne, ugyanis hatalmas tőkeigénye van ezeknek a fejlesztéseknek.

– A változások következtében megszűnik-e a szövetkezetek jelenlegi formája, tagsága?
– Biztos vagyok abban, hogy a megújulás révén ismét vonzóvá válik majd a szövetkezeti tagság. E téren ugyanis nem történnek lényeges változások. Továbbra is érvényben maradnak a szövetkezeti alapelvek, a szövetkezeti tagok választhatják vezetőiket, a közgyűléseken oszthatják fel eredményüket és állapíthatják meg az osztalékot. A tagok jogosítványait tehát nem érinti érdemben az intézkedéscsomag. A menedzsment továbbra is feléjük tartozik elszámolási kötelezettséggel. Emellett a takarékszövetkezetek eddiginél egységesebb képviseletét szolgálja, hogy az új rendszerben minden szövetkezeti hitelintézet újonnan kibocsátott elsőbbségi részvényhez jut, ami mindegyiküknek egyenlő jogokat biztosít majd a központi bankban. A takarékok továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak, a kialakult tulajdoni arányokon a tervezett intézkedések semmit sem változtatnak. Kiemelten fontos, hogy semmilyen vagyonelemet vagy jövedelmet nem von el sem a központi bank, sem az integrációs szervezet a takarékoktól. Ez tudatos jogalkotói szándék volt, hiszen a szövetkezeti jelleg értékeit szeretnénk megőrizni és tovább erősíteni. Nem csak ügyfélként, tulajdonosként is érdemes lesz jelen lenni a jövőben a takarékszövetkezetekben.

(Nánási Tamás)

A Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerez a Gránit Bank Zrt.-ben, valamint a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-ben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének határozataiból. Mindkét bank magyar tulajdonú.

Megőrizte nyereségtermelő képességét a TakarékBank, ami megalapozza az ez évre tervezett további expanziót; a hitelintézet 195 millió forint adózott nyereséggel zárta a múlt évet – számolt be részvényeseinek közgyűlésén a TakarékBank Zrt..

A lakosság szimpátiája tekintetében nem áll rosszul a hitelintézeti szektor, a megkérdezettek a bankoknak és a takarékszövetkezeteknek egyaránt hatosnál erősebb osztályzatot adtak egy tízfokozatú, az „egyáltalán nem szimpatikustól a nagyon szimpatikusig” terjedő skálán.