A Morgan Stanley 2015-ben 1,3 százalékos GDP-növekedéssel számol Magyarországon; Csehországban 2,5 százalékos, Lengyelországban 3,2 százalékos növekedést jósol arra az évre. Az elemzők a globális felzárkózó térség egészének kilátásait áttekintve kiemelték azt a véleményüket, hogy az elmúlt néhány hétben „drámai mértékben” változtak a régió külső finanszírozási kondíciói. Az országcsoport hosszú ideig élvezhette a könnyen hozzáférhető piaci finanszírozást, a „szuperalacsony” globális kamatszinteknek és a felzárkózó térségi befektetési eszközök iránti „egészséges” kockázatvállalási készségnek köszönhetően.
E likviditási bőség lehetővé tette egyes felzárkózó térségi kormányoknak az alapvető gazdasági gyengeségek elkendőzését és az égetően szükséges szerkezeti reformok halogatását. A helyzet azonban néhány hét alatt drámai változáson ment át, tekintettel a külső környezet romlására és főleg az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának leépítésével kapcsolatos piaci aggodalmakra.
Mivel a globális tőke válogatósabbá vált, egyes országoknak bele kell törődniük a gyengébb valutaárfolyamokba, a magasabb kamatokba vagy ezek kombinációjába, és ez várhatóan lassítja a növekedést, nehezítve a helyi gazdaságpolitikai döntéshozók dolgát – áll a Morgan Stanley keddi, londoni helyzetértékelésében.
A cég előrejelzése szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan ebben a külső környezetben is folytatja a monetáris enyhítést. A Morgan Stanley elemzői azzal számolnak, hogy ha a külső kondíciók nem romlanak tovább, akkor a 0,15-0,20 százalékpontos lépésenkénti MNB-kamatcsökkentés válhat az „új normává”.
Az MNB alapkamata még a jelenlegi volatilis külső környezetben is 3,50 százalékig süllyedhet már a következő pár hónapban – a cég elemzői eddig decemberre várták ezt a szintet –, és ha a kockázati kondíciók a negyedik negyedévben konstruktívabbá válnak, a Morgan Stanley londoni szakértői szerint 3,00 százalékos MNB-kamatmélypont sem zárható ki.
